III.                    KIK ÉS HOGYAN VESZÉLYEZTETIK A SZEMÉLYES ADATAINKAT

Látnunk kell, hogy a digitális világban az adat az egyik legértékesebb árucikk - „az új olaj” -, ezért a megszerzésére óriási az igény.

A személyes adatokat veszélyeztető tevékenységeket alapvetően három fő csoportra oszthatjuk.  Mindegyiküket más-más gazdasági, politikai vagy technológiai cél hajtja.

1.      Profitorientált vállalatok és marketingcégek

A gazdasági szereplők a legaktívabb adatgyűjtők. Minél többet tudnak a felhasználók szokásairól, annál nagyobb profitot képesek realizálni.

• Technológiai óriások és közösségi médiumok: Olyan platformok, mint a Meta vagy a Google. Azért gyűjtik az adatokat, hogy tűpontos képet kapjanak a felhasználók érdeklődési köréről, és így célzott hirdetési felületeket értékesíthessenek.

• Adatbrókerek (Data Brokers): Olyan speciális cégek, amelyeknek a nevét a fogyasztók többsége nem is ismeri. Fő tevékenységük, hogy nyilvános forrásokból, applikációkból és vásárlási előzményekből tömegesen gyűjtenek, rendszereznek, majd adnak tovább személyes adatprofilokat.

• Webáruházak és szolgáltatók: Azért követik a böngészési és vásárlási szokásokat, hogy személyre szabott ajánlatokkal, hírlevelekkel és úgynevezett „dinamikus árazással” (amikor a profil alapján határozzák meg a termék árát) maximalizálják a bevételüket.

2.      Politikai szervezetek és kampánycsapatok

A politika korán felismerte, hogy a választók személyes adatainak elemzésével radikálisan megváltoztatható a választások kimenetele.

• Pártok és kampánytanácsadók: A szavazók politikai preferenciáit, félelmeit és online interakcióit elemzik.

• Mikrocélzás (Microtargeting) alkalmazói: A megszerzett adatok alapján a társadalmat egészen kis csoportokra bontják. Mindenkinek olyan egyedi politikai üzeneteket és hirdetéseket mutatnak a közösségi médiában, amelyek a leginkább képesek befolyásolni vagy elbizonytalanítani az egyént. A leghíresebb ilyen visszaélés a Cambridge Analytica botrány volt.

3.      Kiberbűnözők és csalók (Ellenük a GDPR közvetve véd)

A GDPR kötelezi a szervezeteket az adatok szigorú védelmére. Ha egy cég nem vigyáz a kezelt adatokra, azok a feketepiacra kerülhetnek, ahol a következő veszélyeknek vannak kitéve:

• Adathalászok és hackerek: Vállalati vagy állami adatbázisokat törnek fel, hogy bankkártya-adatokat, jelszavakat vagy személyazonosító okmányokat lopjanak el.

• Identitástolvajok: Az ellopott adatokkal visszaélve a sértettek nevében vesznek fel hiteleket, vagy követnek el egyéb online csalásokat.