header


A méhek védelmével kapcsolatos növényvédelmi tanácsok


A méhek védelmével kapcsolatos növényvédelmi tanácsok

 

Úgy gondolom, hogy a növényvédő szerek helyes használatának szabályai minden kamarai tag számára ismertek, de talán nem jelent problémát, ha röviden összefoglaljuk őket bevezetésként:

 

  1. Méhekre kifejezetten veszélyes szerrel virágzás kezdetétől a végéig semmiféle kultúrát nem szabad kezelni. Ez a tiltás akkor is érvényes, ha:
    • a permetezett tábla virágzó gyomokkal szennyezett,
    • a tábla ugyan nem virágzik, de a szegélyén a méhek számára attraktív növények (virágzó akácos) találhatók,
    • a táblában elvetett növényeket a méhek valamilyen okból (mézharmat, vagy ivóvíz gyűjtése céljából) látogatják.
  2. Az 1. pontban említett szituációban alternatívát jelent a méhekre mérsékelten veszélyes (kockázatos) készítmények a méhkímélő technológia szabályainak betartása mellett (csillagászati napnyugtát megelőzően egy órával kezdve és 23-óráig befejezve) történő alkalmazása.
  3. Természetesen a virágzó növények rovarkártevőinek leküzdése érdekében lehet használni a méhekre nem jelölésköteles készítményeket is, akár nappali permetezéssel. Ezek alkalmazásakor viszont számolni kell azzal, hogy egyes esetekben (pl. az acetamiprid hatóanyagnak az ergoszterol-bioszintézis gátló gombaölőkkel kombinált készítmények némelyikével alkotott tankkeveréke esetében a módosított engedélyokiratok szerint fokozódhat az alkalmazott rovarölő szer méhekre gyakorolt hatása.

Lássunk néhány példát azokra a kényes helyzetekre, mikor a növényvédelemnek kell alkalmazkodni a méhek életéhez:

  1. Gyakori probléma a szárbaindulás elején lévő repce hosszú hatástartamú szerrel (pl. klórpirifosz hatóanyaggal) történő permetezése akkor, amikor a táblában virágzik a piros árvacsalán.
  2. Ugyanez vonatkozik a pipaccsal borított gabonák vetésfehérítő bogár vagy levéltetű elleni védelmére is. Ilyen esetben csak méhkímélő technológiával, vagy pedig méhekre nem jelölés köteles szerrel oldható meg a védelem.
  3. Komoly problémák forrása a virágzó akácosok közé ékelődő gabonák rovarölővel történő permetezése is. Ilyenkor a gazda azzal védekezik, hogy a gabonát nem járja a méh, de számunkra igen komoly veszteségeket jelent a permetlé felhő fölött elrepülő méhek elvesztése. Az OMME vizsgálatai tisztázták, hogy a virágzó gabonák (pl. tavaszi árpa) alkalomadtán virágporforrásként szolgálhatnak a méhek számára is.
  1. A borsó levele remek vízforrás, virágja nektárforrás is lehet a méheknek. Az ivóvízzel begyűjtött növényvédő szerek hatóanyagai befolyásolhatják a családok életét és akár a hordás mértékét is.
  2. A kukorica (különösen a csemege kukorica) virágpora gyakorta jelent táplálékot a méhek számára, így ezt a kukoricabogár és a különböző molykártevők elleni védekezéskor is figyelembe kell venni. Ne feledjük, hogy az öntözött körülmények között termelt kukorica növények levelének felületén és a levelek tövénél összegyűlt nedvesség a nyári forróságban szintén fontos vízforrás a méhek számára. Ha ebben méhekre kifejezetten veszélyes szerek hatóanyagai (pl. klórpirifosz, cipermetrin) jelennek meg, az a méhcsalád életére végzetes is lehet.
  3. A kabakosok és a virágzó vöröshagymai is komoly méhlátogatottságot idéz elő, tehát ezek kezelésekor külön figyelemmel kell lenni a méhekre.
  4. Gyümölcsösökben nemcsak a virágzás alatt, hanem a virágzási időn kívül is előfordulhat, hogy méhkímélő technológiát, vagy méhekre nem jelölés köteles terméket kell alkalmaznunk a rovarkártevők ellen. Ennek egyik oka a parcellákban található virágzó gyomok jelenléte, a másik pedig az esetleges mézharmat képződése.
  5. A kereskedelmi kínálatban vannak olyan permetező gépek, amelyek alkalmazása mellett minimálisnak érezhetjük az elsodródás veszélyét. Ezek használata mellett is be kell tartanunk a fent említett jogszabály előírásait.
  6. Ne feledjük, hogy a közelmúltban néhány készítmény engedélyokirata éppen a méhveszélyességi besorolás szempontjából megváltozott. Ezek hatóanyaga a dimetoát, klórpirifosz és az indoxakarb és a méhekre egyébként nem jelölés köteles acetamipridnek a tebukonazol gombaölővel tankkeverék formájában történő együttes alkalmazása, de ugynez vonatkozik a tiakloprid-tebukonazol kombinációra is. Javasoljuk használat előtt ezeket az információkat ellenőrizni.
  7. Szakmai körökben igen komoly meglepetés forrása az egy méhcsalád által képviselt termelési érték nagysága. Sokan úgy gondolnak a méhészre egy-egy káreseményt követően, mint egy szerencsevadászra, aki a növénytermesztő gazda zsebéből indokolatlanul nagy összeget szeretne kivenni. Sajnos ez a feltételezés alaptalan. Ne a méhcsaládok és a méhészeti termékek ára az év folyamán szezonálisan változik. A legmagasabb áprilisban akácvirágzás előtt. Sajnos ez az időszak éppen egybeesik a növényvédelmi szezon dandárjával így nem csoda, hogy a káresemények áldozatául esett családok és az elmaradt hozam értéke a károkozók egy részét kételkedésre készteti, pedig tudniuk kell, hogy az általuk okozott veszteség épp olyankor lép fel.
  8. A legutóbbi időben végzett megfigyeléseink szerint a virágzó kultúrákban alkalmazásra kerülő, méhekre nem jelölésköteles köteles szerek nagy hőségben (25Co-feletti időben történő) kijuttatása esetén is megfigyelhetünk pusztulási tüneteket, vagy viselkedés zavarokat az érintett állományokban. Éppen ezért javasoljuk, hogy a növényvédelmi munkákat az említett hőmérsékleti határ felett szüneteltessék a gazdálkodók, elvégre ezzel nemcsak a háziméheket, hanem a vadon élő beporzókat is megkímélhetik az esetleges pusztulástól.

 

 

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület kérése a gazdálkodók felé a következő:

Úgy gondoljuk, hogy mind a növénytermesztőknek, mind pedig a méhészeti tevékenységgel foglalkozó méhészeknek közös a célja: Mindannyian nagy terméseket szeretnénk elérni. Ennek alapfeltétele az egészséges, gyomoktól és kártevőktől mentesített és a beporzók által akadálytalanul látogatott növényállomány. Természetesen a méhészek tudomásul veszik, hogy ennek az állapotnak az elérése nem lehetséges növényvédelmi beavatkozások nélkül, ugyanakkor nyomatékkal kérünk minden gazda társunkat, hogy az előbb említett sikert ne a mi általunk tartott méhállományok tönkretétele árán próbálják elérni. Tisztában vagyunk azzal, hogy egy méhészet fenntartása alapvetően a méhész feladata, ugyanakkor a termelési időszakban bekövetkezett növényvédelmi károkból fakadó veszteségeinkért a helytelenül elvégzett permetezést végző gazda a felelős. Éppen ezért kérünk mindenkit, hogy amennyiben megtörtént a baj és a méhész kellően megalapozott módon igazolja kárigényét, akkor ne a kifogások keresésével próbáljunk kibújni a felelősség alól, hanem felnőtt módjára nézzenek szembe a tényekkel és fizessék ki peren kívül és minél hamarabb az okozott kárt.

 

 

Tóth Péter

Méhészeti szaktanácsadó

kamarai tag

 


Sajtó megjelenések



.



További média megjelenések



Videó galéria



Partner szervezetek