Üdvözöljük
a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara honlapján!
Zala megye Megyei Szervezet
Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Zala Megyei Területi Szervezete
Székhely: 8900 Zalaegerszeg Kinizsi út 81.
Elnök Dr. Varga Zsolt +36 30 217 9256 zalaelnok@gmail.com
Alelnök Gaál Orsolya +36 20 571 7620 zalaalelnok@gmail.com
Titkár Kabai Gábor +36 30 509 1211 zalatitkar@gmail.com

Hírek

Károsítóhelyzet alakulása

Zala megye, 2020.06.21-06.28.

 

Időjárás:

 

Az elmúlt egy hét, 1-2 esős nappal kezdődött, majd szárazabbra váltott a megyében az időjárás. Az eső mennyisége általában kevés volt, 6-10 mm mennyiség hullott megyeszerte.

A hőmérsékletek emelkedtek éjszaka és nappal is. A minimum hőmérsékletek 8,4-14,9 fok, a maximumok 16,5-28,9 fok között alakultak (átlag: 13,4-22,1 fok).

A páratartalom kicsit csökkent, de még mindig a kórokozók számára optimális tartományban mozgott (75 % körül). A levélnedvesség időtartama szintén csökkent, 0-9 óra között változott. Több napon erős/viharos erejű szél fújt, melynek következtében néhány gabona tábla részlegesen (foltszerűen) megdőlt.

 

ŐSZI BÚZA, ŐSZI ÁRPA, TAVASZI BÚZA

 

Növényfenológia:

 

Őszi árpa: betakarítás kezdete;

Őszi búza: viaszérés;

Tavaszi búza: tejesérés-késői tejesérés.

 

A gabona állományok érési folyamatai felgyorsultak a múlt hét időjárási körülményei között.

 

Őszi búza: A fuzáriumos kalászfertőzés tünetei nem növekedtek számottevően (legalábbis már nehéz vizuálisan nagy biztonsággal elkülöníteni). Technológiától függően 2-5 %-os a kalászfertőzöttség, közepes fokozaton (3-4-es skála, 11-50 % kalászfelületi fert.).

 

Tavaszi búza: Az állományok alsó részén a száron és a leveleken a lisztharmat fertőzöttség nem erősödött. Gyenge fokozat (6-10 %, 2-es skála) mellett jellemző a betegség.

Ellenben a vörösrozsda (a múltkori előrejelzésemben tévesen sárgarozsdának írtam az akkor még kevés sporuláló telep miatt) jelentősen felszaporodott már a zászlós leveleken is. A fertőzöttség közepes-erős mértékű (4-5-ös skála, 26-75 %) egy-egy táblán belül gócszerűen. A kalászokon észlelési szinten egy-egy levéltetű egyedet lehet látni, de ezen kívül más károsító nem jellemző rajt.

 

 

KUKORICA

 

Növényfenológia:  ~9-13 leveles állapot, a megye nyugati részén fejlettebb állományok.

 

A fénycsapda (Nagykanizsa) fogása alapján a kukoricamoly rajzása elhúzódó, szakaszos 0-3 db lepke/csapda/3 nap mennyiséggel. A tojásrakás ennek megfelelően folyamatos, többségében L1-L3-as (L4) lárvafokozatok jellemzőek. A védekezések aktuálisak a tojások és lárvák ellen is ható készítményekkel.

A levéltetvek kisebb kolóniái továbbra is megfigyelhetők egy-egy táblán belül szórványosan (Banks-féle skála: 1-2-es fokozat).

 

 

 

NAPRAFORGÓ

 

Növényfenológia:  csillagbimbós állapot-virágzat elkülönülése, kiemelkedése

 

Napraforgóban a poloskák száma és kártétele nem nőtt, sőt a megfigyelt táblákon (védekezés nélkül) inkább csökkenés látszik. Az újabb/frissebb szúrásnyom minimális. A fertőzöttség gyenge mértékű.

Az alternáriás foltosság tünetei alsó leveleken tovább terjedtek állományszinten. A betegség továbbra is gyenge mértékű (1-2-es skála, 1-10 %), ellenben a fertőzés gyakorisága nőtt (egy-egy táblán belül a növények ~30-40 %-a fertőzött).

Megjelentek a szklerotíniás betegség tünetei az állományokban. A jelenlegi tőfertőzöttség (technológiától függően) ~1 %-os.

 

 

BURGONYA

 

Növényfenológia: virágzás vége-bogyófejlődés

 

A burgonyabogarak újabb betelepedése a védett táblákra nem tapasztalható.

A párás, meleg időjárás kedvezett a burgonyavész fertőzési folyamatainak és az első tünetek megjelenésének. A védett állományokban a betegség legfeljebb gyenge mértékű fellépése figyelhető meg. A fertőzésveszély a csapadékos, párás napokon a továbbiakban is magas és a hőmérséklet emelkedésével növekszik. Az intenzív védekezéseket folytatni kell.

 

Az alternáriás levélfoltosság tünetei fokozódtak az alsó leveleken, gyenge fertőzöttség mellett figyelhető meg a betegség (2-es skála, 6-10 %).

 

 

SZÓJA

 

Növényfenológia: levélfejlődés

 

A meleg (párás) időjárás a szója károsítóinak kifejezetten kedvezett.

A szokásosnál korábban jelentek meg az állományokban a takácsatkák. A fajtától és a tábla fekvésétől függően, többnyire a tábla széleken közepes-erős fertőzöttség alakult ki a leveleken. Az atkák az alsó és a felső leveleken is károsítanak, átlagosan (!) 15-20 db atka/levél mennyiségben, tömeges tojásrakás mellett (atka: 40%; tojás: 60 %).

Az atkák jelenlétéről a lombozat „kopogtatásával”, az alá tartott fehér papírlap segítségével is meggyőződhetünk (vagy 10-szeres nagyítású nagyítóval), ha nincs lehetőség mikroszkópos vizsgálatra. A növényvédőszeres beavatkozást a kártételi küszöbérték elérésekor, vagyis ~13 db egyed/levél értéknél javasolt megkezdeni.

Az atkák mellett a tripszek jóval alacsonyabb száma (~1-4 db tripsz/hármas levél) is megfigyelhető. A fertőzöttség nem jelentős, gyenge mértékű (védekezési küszöb: ~8 db tripsz/hármas levél, a lombozat ~75 %-án).

Az érzékeny fajtákban megjelentek a peronoszpóra első tünetei, egy-egy térségben a fertőzött foltok sporulálása is megfigyelhető. Csapadékos időjárás esetén a védekezésre fel kell készülni.

 

 

 

ALMA, KÖRTE, CSONTHÉJASOK (KAJSZI, SZILVA, CSERESZNYE, MEGGY, DIÓ

 

Növényfenológia:

 

Alma, körte:  ~60-70 %-os gyümölcsméret, színeződés, hajtásnövekedés

Cseresznye, meggy: érés; szilva: gyümölcsfejlődés

 

Almában újabb lisztharmat tünetek nem jelentek meg (a védett kertekben). A betegség fertőzöttsége gyenge mértékű (2-es skálafokozat, 6-10 %).

 

A csapadékos napok kedveztek a varasodás fertőzésnek, melynek következményeként kezeletlen állományban újabb levéltüneteket lehet látni (közepes fertőzöttség, 3-4 skála). Ugyanitt a gyümölcsfertőzöttség gyenge mértékű.

Intenzíven védett ültetvényben a betegség legfeljebb gyenge fertőzöttséggel van jelen, vagyis a betegség fertőzési nyomása emiatt ott kisebb. Amennyiben szárazabbra fordul az időjárás, a későbbiekben már a kontakt védelem is elegendő lehet (ahol viszont erősebb fertőzöttség van, célszerű még felszívódót is használni).

 

Az almamoly rajzása folyamatos, emelkedő számú, 9-14 db hím/csapda/3 nap mennyiséggel.

 

Almalevél-aknázómolyt most nem fogtak a csapdák.

 

Almában a kaliforniai pajzstetű lárva rajzása folyamatos, jelenleg a pajzsok ~30-40 %-ából rajzottak ki a lárvák. A védekezés aktuális.

 

Almában az atkák felszaporodása figyelhető meg. A közönséges kétfoltos takácsatka még viszonylag alacsony egyedszámban (1-3 db atka/levél + tojások) található, de a meleg időjárás a későbbiekben kedvez a kártételekhez, szaporodáshoz egyaránt.

A piros gyümölcsfa takácsatka felszaporodása egy-egy fajtán (ültetvényben) tömeges. Ültetvényen belül gócokban 15-20 db atka/levél mennyiségben található a kártevő a tojások nagy száma mellett! Védekezés javasolt.

 

Körtében a körtelevélbolha különböző lárvafokozatai (L1-L5) figyelhetők meg a hajtások végein. Védelem javasolt. 

 

Körtében a varasodás levél tünetei nem erősödtek, a betegség gyenge fertőzöttség (1-es skála, 1-5 %) mellett jellemző, levélen és gyümölcsön egyaránt.

 

Az erwiniás elhalás hajtástünetei tovább fokozódtak körtén és almán is! A fertőzött hajtások folyamatos eltávolítása és réz tartalmú készítmények használata továbbra is javasolt.

 

Szilvában a szilvamoly rajzása folyamatos, növekvő 9-17 db hím/csapda/3 nap  mennyiséggel. A termések károsodása alacsony mértékű (~1 %-os).

 

Csonthéjasokban a keleti gyümölcsmoly rajzása folyamatos, növekvő, 21-38 db hím/csapda/3 nap mennyiséggel a feromon csapdákban.

 

Fokozódott a moniliás gyümölcsrothadás cseresznyében és meggyben is,  5-8 %-os fertőzöttség jellemző.

Dióban megjelentek a gnomóniás levélfoltosság tünetei a leveleken.

 

 

SZŐLŐ

 

Fenológia: kötődés – borsó nagyságú bogyók.

 

Az esős napok a peronoszpóra és feketerothadás fertőzésnek kedveztek. Több ültetvényben jelentek már meg az első „olajfoltok” a leveleken, valamint a kötődött bogyók fertőzöttsége is látható, de mindkettő alacsony szinten. A fertőzött foltok sporulálása nem általános.

A feketerothadás újabb levéltünetei figyelhetők meg a leveleken (krémszínű folt), de a lombfertőzöttség általában így sem jelentős (csak házikertben, vagy kevésbé intenzíven permetezett tőkéken látható közepes fertőzöttség).

Lisztharmat tüneteket továbbra sem találtunk a kezelt ültetvényekben, de amennyiben szárazabbra fordul az időjárás (magas páratartalommal), a betegség fertőzésveszélye fokozódik. A fürtök érzékenysége miatt a betegségek ellen intenzív megelőző védelem javasolt.

 

Az amerikai szőlőkabóca lárvakelése folyamatos, a lárvafokozatok a következő képpen alakulnak: L1: ~26 %; L2: ~53 %; L3: ~19 %. A védekezésre fel kell készülni, azt az L3-L4-es lárvastádiumban javasolt elvégezni.

 

 

Zalaszentlőrinc, 2020. június 28.

 

Tüh Annamária

előrejelző

Események, rendezvények

 

Zala Megyei Növényorvos szakmai napok 2020. január 06.-án és 13.-án

Helyszín: Zalakaros, Gyógyfürdő tér 8. - Hotel Mendan 

A rendezvények a regisztrált szaktanácsadóknak a NAK által  2-2 kreditpont értékben akkreditáltak! 

Oktatások

Sajtó megjelenések

.

Média megjelenések

Partner szervezetek