Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!                                                                              2026. évi 17. felhívás

Nyolc napja írtam az előző felhívásomat. Abban még a megjósolt esők miatt a nedvességet kedvelő gombákra, a várható fertőzésükre és a megelőző védekezésekre hívtam fel a figyelmüket. Az elmúlt tíz nap csapdékösszegeit ábrázoló térkép szerint csupán az ország néhány pontján érte el a 8-100 mm-t a lehullott eső. Ez is gyorsan felszáradt a meleg és a szél miatt. Tehát a varasodás, a rozsdafajok, a peronoszpóra és a gyümölcsfertőző monília fertőzése nem robbant be, a lisztharmat viszont néhol megerősödött a szőlőben (10. felhívás), az almafákon is figyelni kell rá (9. felhívás). Lásd Tüh Annamária legutóbbi előrejelzését, a kertészeti károsítókról szóló részt.

Visszalapozva az idei felhívásokban, úgy látom, hogy kevés szó esett a zöldségek növényvédelméről. Egyrészt szerencsésebb helyzetben vagyunk az ágyásokkal, mert a fásszárúakkal ellentétben, könnyen kicserélhetjük, pótolhatjuk a betegnek, gyengének ítélt növényeket. Nem kell egyből a permetezéshez készülődni. Másrészt viszont egy konyhakertben létrejöhet olyan speciális mikroklíma, melynél az országos időjárástól függetlenül is kialakulhat komoly gombás fertőzés. Pl. a sűrűn ültetett és felülről, slaggal locsolt paradicsomok között az idei forró szárazságban is találkoztam fitoftórás növényekkel. Azzal a gombával, mely egyébként magas légnedvességnél és váltakozó hőmérsékletű napokon tud vészes gyorsasággal pusztítani, leveleket leszárítani.

(Aki többet is olvasna a zöldségfélékről, a növényvédelmükről, annak a kertbarátnak ismét a figyelmébe ajánlom az idén megjelent Szelíd növényvédelem a kiskertekben című könyvünket, melyben Havasréti Béla győri kollégám 31 oldalon keresztül ismerteti a legfontosabb károsítókat és a védekezés lehetőségeit, (15. felhívás).

► A burgonyabogárral és a fitoftórával kapcsolatban is Tüh Annamáriától idézek. Én sem tudnék pontosabban fogalmazni, csak a védekezési lehetőségek felsorolásával egészítem ki a mondatait.

„Burgonyában sem következett be jelentős változás növényegészségügyi szempontból. Már érzékelhető, hogy a szárazság nemcsak a lombozat felszáradásában mutatkozik meg, sajnos a gumók fejlődése, növekedése is visszafogott. A védelemben nem részesített területeken a burgonyabogár kártétele folytatódott, a különböző

fejlődési alakok jelenléte miatt fontos a megfelelő készítmény választás.”

A bogár két nemzedéke átfedi egymást, együtt él a tojás, a lárva és az imágó. Ezért nem tudjuk egyetlen permetezéssel megállítani a kártételét. Ráadásul gyorsan megszokják a rovarölő szereket. Jelenleg a következő hataóanyagokból találunk III. kategóriásokat: klorantraniliprol, flupiradifuron és két „bioszer” a spinozadból és az azadirachtin A-ból, stb.

Az egyik rézszulfát hatóanyagú gombaölő engedélyében is szerepelt a bogár elleni hatás! Ez a szer már nem kapható, de a réztartalmúak valóban elriasztják a kolorádóbogarat. (Nagyapám még ezen a néven ismerte.)

Ha csak néhány bokor van a kertünkben, akkor kézzel is összeszedhetjük az imágókat és a lárvákat, eldörzsölhetjük a levél fonákján csoportosuló sárga tojásokat. Az állat biológiájából következik, hogy az ágyásváltás (az áttelelők miatt) és a gyommentesítés (táplálék megszüntetése miatt) is fontosak a burgonyabogár elleni küzdelemben. Ne hagyjuk ki ezeket a lehetőségeket se! Az egyszerű anyagok között nem találtam ajánlást. Raszik Viktória a fokhagymalét, a bazsalikomlét, az orgonalevéllét, a mezei zsályalét, a paradicsomlevél-főzetet is ajánlja. Ő is megemlíti a réztartalmú készítmények riasztó hatását. Az ágyás szélére ültetett „védőnövényeket” is hatásosnak tartja. Ezek a csombor, a fokhagyma, a fehér árvacsalán, a körömvirág, a torma és a len.

„A csapadék szempontjából eseménytelen napok a burgonyavész számára sem hoztak fertőzésveszélyt, ami egyben szerencsés is, mert a hőmérsékleti értékek a kórokozó fertőzése szempontjából optimális tartományban vannak. Így tehát ha esőt kapunk, vagy öntözzük az állományt, a megelőző, fungicides védelem javasolt.”

Annál az időjárásnál illetve abban a kertben ahol a peronoszpóra fajok fertőzhetnek, mindig gondolni kell a fitoftórára is. Közeli rokonok, és a tünetek kifejlődésében még le is körözi a peronoszpórát, néhány nap alatt „leforrázhatja” a krumplit és a paradicsomot is. Két neve is van (paradicsomvész és burgonyavész), mert ugyanaz a gombafaj /Phytophthora infestans/ támadja meg mindkét növényt. Nyár végén a tárolásra szánt gumókhoz is lecsoroghat. A beteg, besüppedő foltokkal teli termés a tárolás alatt rothadásnak indulhat.

Ahogyan a szőlőnél, ezeknél a növényeknél is a megelőzésen van a hangsúly. A paradicsomra a kontakt réztartalmú gombaölők hatásosak és egy napraforgóolajjal kombinált változat is kapható. A felszívódók közül az azoxistrobin hatóanyagúak engedélyezettek, melyek sok névváltozatban kerültek a boltokba.

A krumpliban is a réztartalmúak képezik a védekezés alapját, de pl. a kombinált, propamokarbot és fluopikolidot tartalmazó is bevethető. A propamokarb hatóanyagból gyártott egyik gombaölő viszont már mindkét növényre engedélyezett.

A hagymakivonatot, a mezei zsurlóból készült főzetet és a csalánkivonatot is ajánlják a fitoftóra ellen az egyszerű anyagok közül. Tavalyi újdonság a burgonyavész ellen a szőlőmag kivonat.

Több permetezést is „megspórolhatnak” ha ellenálló fajtát választanak és szellős állományt alakítanak ki.

Budapest, 2026. július 16.                Jó egészséget Önöknek és a növényeiknek is:             Zsigó György, NMNK