Az egyik leggyakoribb és leginkább hangzatos érv a permetező drónok mellett. Mindenkinek az az érdeke, hogy minél kevesebb növényvédő szer felhasználással, de hatékonyan védjük meg a termést. Sajnálatosan ez nem ilyen egyszerű, ha valaki komolyan veszi a fenti kijelentést, már középtávon is a felhasznált növényvédő szerek mennyiségének növekedésére kell számítania! Nézzük meg, miért!
A növényvédő szerek dózisa minőségbiztosított körülmények között történő vizsgálatok során lett meghatározva. A területegységre megadott dózis általában két szélső érték közötti intervallumot jelent, a pontos értéket a szakember határozza meg a helyszínen, a körülmények ismeretében (pl. károsítónyomás, kultúrnövény fejlettsége, időjárás stb.) a kezelés előtt közvetlenül. A két szélső érték „kőbe vésett”, azaz sem aluldozírozni, sem túladagolni nem szabad. A felső dózis megtartásának fontossága talán könnyebben érthető: perzselést, vagy a növényvédő szer maradék határértékének túllépését okozhatja a többlet költségen túl. De legalább ennyire fontos az alsó dózis megtartása is! Az alsó dózis az a mennyiség, ahol még kielégítő a hatékonyság és nem áll fenn nagy kockázat a rezisztencia kialakulására. A kezelést túlélő egyedek ugyanis új nemzedékeket indítanak, és azok már nagyobb mértékben állnak ellent az adott növényvédő szernek, mint a szülő generáció. Ha engedünk a hatékonyságból, mert mondjuk valamivel alacsonyabb hatékonyságnál is gazdaságos a termelés (vagy éppen a költségek csökkentése érdekében kevesebb növényvédő szert használunk), akkor a nagyobb túlélő arány sokkal nagyobb valószínűséggel hoz létre ellenálló utódnemzedéket. Nagyon leegyszerűsítve: az előírtnál alacsonyabb dózis alkalmazásával egy növényvédő szer ellenálló károsító-populáció kiszelektálása, „nemesítése” történik. Különösen nagy jelentőséggel bír ez a kérdés napjainkban, amikor egyre szűkül az engedélyezett növényvédő szer hatóanyagok köre, ezzel együtt csökken a lehetőség a növényvédő szerek váltakozó felhasználására (szerrotáció: ha egy vegetációs időszakon belül többszöri védekezésre van szükség, akkor eltérő hatásmechanizmusú hatóanyagokat felváltva alkalmazzunk, ezzel csökkentve az ellenállóképesség – rezisztencia – kialakulásának kockázatát).
Az dózisokat a növényvédő szer engedélyokirata határozza meg, az abban foglaltaktól nem szabad eltérni!
Mi történik, ha egy növényvédő szer „már nem úgy hat”, mint korábban? Emelünk a dózison. Ha az előírt 1 dl nem viszi el, majd elviszi 2 dl vagy 3! Vagy másik készítmény után nézünk, ami vagy van, vagy nincs. Ha van, lehet, hogy jóval drágább, eddig is azért nem használtuk. Ha nincs alternatíva, vagy sokkal drágább, gyakran esik a választás a magasabb dózisokra. Ezzel két „eredményt” fogunk produkálni: nő a környezeti terhelés, és még gyorsabbá és erőteljesebbé válik a rezisztens populáció kiválasztódása. Ez már középtávon is zsákutca!
A permetező drónok alkalmazása során általában arra történik hivatkozás, hogy ez a kijuttatástechnika teszi lehetővé a növényvédő szer előírt dózisának csökkentését. Ebben lehet igazság, de a dóziscsökkentés nem attól válik lehetővé, hogy drónnal juttatunk ki valamit, a cseppképzés módjában kell keresni a választ! Van ugyanis olyan cseppképzés, ahol a veszteségek csökkentése miatt elvileg indokolt lehetne a dózis csökkentése.
Hagyományosan a legtöbb növényvédelmi gép hidraulikus cseppképzésű szórófejeket alkalmaz. Ezen cseppképzés egyik tulajdonsága, hogy a permetlé-cseppek mérete nem homogén, mivel képződnek túlságosan kis méretű cseppek, amelyek hamarabb beszáradnak vagy könnyebben elsodródnak, és képződnek túlságosan nagy méretű cseppek, amelyek lefolynak a levélről. Ezek a kedvező mérettartományon kívül eső cseppek a hatékonyság szempontjából egyértelműen veszteséget jelentenek, ennek mértéke akár az összes permetlé 1/3 része is lehet!
Régóta ismertek, de a növényvédelemben nem terjedtek el a szabályozott cseppképzésű szórófejek. A kémiai szúnyoggyérítésben viszont sikerrel alkalmazták évtizedek óta, és napjainkban ismét megjelentek a növényvédelemben. A szabályozott (vagy mechanikus, forgórotoros, CDA) cseppképzés lényege, hogy közel homogén cseppek keletkeznek, ezért sokkal kisebb mértékű a veszteség. Elméletben tehát lehetséges a dóziscsökkentés. Ahhoz, hogy ez szabadföldi gyakorlat legyen, GEP (Jó Kísérleti Gyakorlat) tanúsított körülmények között kell a veszteség-csökkentést igazolni és meghatározni Megfelelő eredmények esetében ez bekerül a növényvédő szer engedélyokiratába – onnantól kezdve valóban alkalmazható a csökkentett dózis. Ilyen engedélyokirat azonban jelenleg még nem létezik, de előrehaladott kutatási-fejlesztési munkákról már van tudomás!
Látható tehát, hogy lehet érdemi dóziscsökkentésről beszélni majd a későbbiekben, de még hivatalos vizsgálati eredmények publikálása nem történt meg. Ökölszabályként: mindig a növényvédő szer engedélyokiratában foglaltakat kell alkalmazni. Az engedélyokirat ilyen szempontból olyannak minősül, mint egy jogszabály: kötelező betartani, és aki megszegi, jogszabálysértést követ el!
A témában eddig megjelent cikkek:
Szerző: Jordán László szakértő, Légtér.hu
(forrás: NAK)
.
