Üdvözöljük
a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara honlapján!

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!                                                                            2026. évi 16. felhívás

 

Jókor írtam az előző, a peronoszpóráról szóló felhívásom. Az OMSZ térképén kattintsanak a térkép felett, a dátum melletti ►jelre és június 24-től napi bontásban követhetik a levélnedvességgel, a légköri párával kapcsolatos adatokat. A fogékony almatermésűeknél a varasodás (7. és 9. felhívás), a csonthéjasoknál pedig a levélbetegségek is megélénkülhettek (4. felhívás). A molyokat nem zavarta a hőség, lásd a 12. felhívást.

Sajnos az aszályon, az egész országra jellemző vízhiányon nem segítettek az elmúlt napok esői.

 

► A takácsatkák kimondottan jól érzik magukat a hőkupola alatt, az aszállyal sújtott tájakon is. Az elszaporodásukhoz a száraz, meleg időjárás a kedvező. A szövedékhálójuk védi őket a kiszáradástól, a melegben pedig felgyorsul a fejlődésük, akár 10 nap alatt is kifejlődhet egy nemzedék. Most talán fázhatnak, de a hétvégére jósolt meleg nyári napokkal újra beindulhatnak.

Nehéz ellenfélnek számítanak, több okból is. A pókszabásúakhoz tartoznak, tehát a rovarölő szerek többsége nem irtja őket. A speciális atkaölők nem felszívódóak, nem áramlanak szét a növények belsejében! Tehát apró cseppekkel, bőséges lémennyiséggel kell eltalálni a fonákon tartózkodó kisméretű takácsatka egyedeket, melyeket még a szövedék is védi, mert felfogja a permetcseppeket. További nehézséget jelent, hogy az atkaölők többsége nem viszi el az összes fejlődési alakjukat, tehát váltott szerekkel lehet védekezni ellenük.

A III. kategóriások közül kiváló, kontakt, de a levéllemezen is áthatoló (transzlamináris) hexitiazox hataóanyagú készítménynek csak tojás és lárvaölő hatása van, nem pusztítja el az időseket. Tehát folytatódik a párzás és így újra felszaporodnak. Hasonlóan kontakt és transzlamináris a flufenzint tartalmazó atkaölő is, mely megújuló ún. szükséghelyzeti engedéllyel kerül időről-időre a boltokba. Elpusztítja a fiatal lárvákat és gátolja az atkatojások kifejlődését valamint a nőstény takácsatkák terméketlen tojásrakását okozza. A fenpiroximat hatóanyagú szer viszont épp fordítva, az összes mozgó alakra hat, de a tojásokra nem, így a kikelő lárvák továbbra is fenntartják a fertőzést. Tehát váltani - vagy esetleg kombinálni (?) - kell a tojás és lárvaölő hatásúakat az idősebbekre ható készítményekkel.

Az atkákat is kiszárítják a narancsolajat tartalmazók, melyek közül az egyik a méhekre mérsékelten veszélyes jelölésű. (Ez azt jelenti, hogy a permetezést legkorábban a méhek aktív napi repülésének lezárulása után, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával lehet megkezdeni és legkésőbb 23.00 óráig be kell fejezni.) Gyártottak a narancsolajból lombtrágyát is. Az olajtartalmúak bevonják és megfullasztják a takácsatkákat. Ezek lemosószerek is, de most a nyári hígabb dózissal dolgozzanak. A kéntartalmú gombaölők is gyérítik az atkákat.

Főleg a leveleket szívogatják és közben a nyálukkal is mérgezik a növényt. A fogyatkozó klorofill miatt halványul, bronzosodik, majd teljesen elszárad a megtámadott levél. Megfigyelhető, hogy a fonákon, a szövedékükbe ragadt lárvabőrök miatt porosnak látjuk a leveleket. Túlszaporodáskor a bimbót vagy a fiatal termést is megtalálják. A 2025. évi 19. felhívásban hársfa levelén mutattam meg a takácsatka fertőzés fokozatait. 2026. július 6-án azon a díszribiszke bokron találtam meg az induló fertőzés nyomait, melyen tavaly készült a hónap fotója.

Két egészséges zöld levélke mellett fotóztam le a fertőzötteket.

Ne hagyják, hogy idáig fajuljon a fertőzés, ebben a kertben máris védekezni kell! Gyakran a gyomokról pl. az aprószulákról terjed át a haszonnövényekre a több mint 200 tápnövényen leírt kétfoltos takácsatka is.

 

Meg lehet előzni vagy legalább csökkenteni lehet a Nap káros hatását, a napégés kialakulását.

 

- A nagy gyökérzettel és nagyobb lombfelülettel rendelkező fajták több vizet tudnak felvenni és többet tudnak párologtatni, hűteni. Ehhez persze öntözni kell, hogy elegendő nedvesség legyen a talajban.

- A szőlő zöldmunkáinál vagy a zöldségfélék levelezésénél hagyjunk takaró leveleket a termés felett.

- Az árnyékolással (Raschel háló, festett fólia, fátyolfólia) és az ellenálló növényi bőrszövetet kialakító trágyázással is sokat tehetünk a növényeinkért. A túl sok nitrogén lazává alakítja a szöveteket.

- Megelőzésképpen a szilíciumvegyületeket is tartalmazó „napolajokat” is használhatjuk. A káliszappanról vagy az olajtartamúakról is jókat hallottam. Ezek rugalmasabbá teszik a bőrszövetet és tapadószerként is beváltak.

- A szilícium, a kalcium és a kálium is erősíti a növényi bőrszövetet, ezeket keressék a lombtrágyák címkéjén.

- Sok biostimuláló készítményt kifejezetten a hőstressz kivédésére ajánlják, algákat, humuszkivonatot, aminosavakat is tartalmazhatnak.

- Párás, borult napok után a növények érzékenyebbek az UV-B sugárzásra. Inkább halasszuk el a zöldmunkákat.

- Magunkat is védjük! A magas UV miatt 10 és 16 óra között mi se dolgozzunk a kertben!

 

Budapest, 2026. július 08.                Jó egészséget Önöknek és a növényeiknek is:             Zsigó György, NMNK

Sajtó megjelenések

.

Média megjelenések

Partner szervezetek