Időszerű növényvédelmi teendők a közterületeken                                                                          2026. évi 6. levél

Növényvédelmi szempontból megszokottan folytatódik az év. Az aszályos forróság nem segíti a kórokozó gombák terjedését és igazából a levéltetvekkel sincs nagy gondunk. A csipkéspoloskák éppen, hogy megjelentek, a vadgesztenye aknázómolyának a 2. nemzedéke pedig befejezte a rajzását.

► Egy adott park mikroklimatikus környezete viszont komolyabb növényvédelmi kérdéseket is felvethet. A folyamatos öntözés mellett fertőzhetnek pl. a magas párát igénylő rozsdagombák. Orbáncfű ágyás sarkában ma fotóztam a spóratelepeit. Öntözött és fasor alatti, árnyékos gyepen, a fűszálak fonákján találtam meg valamelyik gabonarozsda pörsenéseit. (Érdekes, hogy nem 1-2 m²-es foltokban, hanem szétszórtan jelentkeztek a tünetek.)

Az egyik azoxistrobin hatóanyagút rozsdabetegségek ellen engedélyezték közterületen is „fásszárú és évelő növényekre”. Tehát elvileg parkokban a gyepen nem is használhatnánk… Már csak ezért is fontos megőrizni a fű kondícióját. Az erős, egészséges, sötétzöld fűszálak ellenállnak a fertőzésnek. Az optimális nitrogéntrágyázással, a gyepszellőztetéssel és a ritkább öntözéssel is sokat tehetünk az egészséges pázsit kialakításáért. (Jó lenne ha több növényvédő szerből választhatnánk! Sajnos kevés cég véli úgy, hogy a közterületi növényvédősök vásárlásai hasznot hoznának vagy akár csak behoznák a hatósági engedélyeztetés költségeit.)

► A szárazságot a csigák sem szeretik, de az öntözött ágyások nedves talaján már könnyebben csúszhatnak, párosodhatnak és ehetnek a friss levelekből is. A hatóságnál szóban hozzájárultak ahhoz, hogy közterületeken is használhatjuk azt a vas-foszfát tartalmút, melynek az okiratában az „utak, egyéb területek” kifejezés szerepel. Ha arra gondolok, hogy kutyák is belenyalhatnak, akkor inkább ezek közül válasszanak: egy szakkönyv 16 pontban gyűjtötte össze a legjobb módszereket.

► A ma fényképezett csigarágott árnyékliliomot a Nap perzselő hatása is gyengítette. Nem értem, hogy miért ültették a Nap sugárzásának kitett helyre a beszédes nevű árnyékliliomot? Ezen a növényen már nem lehet segíteni, de a napos helyen növekvő évelőknél, fáknál, a „növényi napolajokat” is bevethetik. Többségük valamilyen szilíciumvegyületet tartalmaz, melyek megerősítik a bőrszövetet, a levelekről visszaverik a sugárzást, és még a tápanyagok növénybe juttatásban is szerepük van. Többségük lombtrágya, tehát nem kell, hogy közterületi engedéllyel rendelkezzenek. Segíthetnek a kalciumtartalmú levéltrágyák vagy a kaolintartalmú termékek is. Nagy a választék, mert a mezőgazdaságban is egyre nagyobb gondot jelent az UV-B sugárzás, ezért sok cég engedélyeztetett ilyen készítményeket.

► Az elmúlt hetek forróságát, a légszárazságot már a lisztharmatok sem bírták. A platánok, vadgesztenyék lombkoronájában a hajnali harmat sem jelenik meg, nem segíti a fertőzésüket. A bokrok szintjén viszont már néhol a megszokott lisztharmatos képüket mutatják pl. a mahóniák, a kecskerágók és a borbolyák. Két felszívódó és két kéntartalmú készítmény közül is választhatnak azok a kollégák akik a permetezés mellett döntenek.

► A fakuló, poros hatást keltő levelek azt jelzik, hogy megjelentek a takácsatkák is. Kedvelik a meleget – úgy tűnik, hogy ezt az elkövetkező hetekben is megkapják - és az általuk szőtt szövedék alatt az életükhöz szükséges párát is biztosítani tudják. Az egészséges díszribiszkelevelet az árnyékos ágyás sűrű, párás belsejében senyvedő bokor egyik fertőzött ágával együtt fényképeztem le. Jól látszik az, hogy milyen klorofillvesztességet okoznak a takácsatkák. A kéntartalmú gombaölők gyérítik az atkákat, kontakt szerek. A 10%-ban hexitiazoxot tartalmazót hivatalosan is engedélyezett közterületen. Modern, a levéllemezen is áthatol, de csak tojás és lárvaölő hatású. Nem viszi el az idős egyedeket, melyek így tovább szaporodhatnak. (A házikertekben a fenpiroximát hatóanyagút ajánljuk váltásként, mely épp fordítva az idősebb, mozgó alakokra hatásos.) A narancsolaj tartalmúak is gyérítik, mert kiszárítják a takácsatkákat és van köztük növényvédő szernek nem minősülő készítmény is. A lombtrágyák között is találhatóak olyanok, melyek lemossák vagy a pH-juk miatt gyéríthetik a takácsatkákat.

Budapest, 2026. július 3.    Jó egészséget kívánok Önöknek és a növényeiknek is:              Zsigó György, NMNK