Időszerű növényvédelmi teendők a közterületeken                                      2026. évi 5. levél

Növényvédelmi szempontból jól indult az év, nem robbantak be a kórokozó gombák, nem szaporodtak fel pl. a levéltetvek sem. Ezt a csapadék hiánya magyarázta. Sajnos ugyanakkor szomjaztak a növényeink. Az előző levelemben a platán apignomóniás betegségéről és a vadgesztenye guignardiás levélbarnulásáról írtam. Mindkét gomba a nedves körülményeket kedveli, így ezek sem okoztak nagy gondot az elmúlt hónapban.

► Az idén tehát szerencséjük volt azoknak a kollégáknak, akik kihagyták a platánok korai, az apignomónia esetleges fertőzését megcélzó permetezést. A budapesti tapasztalatom alapján, most kifejezetten jól néznek ki a platánok. Ugyan néhol már feltűnnek a torz lisztharmatos levelek és a csipkéspoloska szívásnyomai, de a korábbi években, ilyenkor már ennél szomorúbb képet mutattak közterületi fák. Azonban ami késik nem múlik, a csipkéspoloskák és a lisztharmat ellen érdemes lepermetezni a platánokat. A száraz talajból nem tudják felvenni a mikroelemeket. Részben ezeket is pótolhatjuk a levélen keresztül, a lombtrágyákkal.

► Ahol megtörtént a vadgesztenyék permetezése az aknázómoly első nemzedéke ellen, ott aknamentesek és – a gombaölő szereknek köszönhetően – lisztharmattól mentesek a levelek. Ahol nem permeteztek vagy nem injektálták be a fákat, ott akár 100%-os pusztítást is okozhattak az aknázók. A június 10-i felvételen az első nemzedék kártételét láthatják, egy elhanyagolt fasor fáján. (Sajnálom a tojásokból kikelő „gyerekeiket”! Hol találnak zöld levélfelületet az életük elkezdéséhez? ) Az országos csapdahálózatunk fogási számai azt mutatják, hogy valószínűleg már a második nemzedék rajzása indult meg június elején, tehát készülni lehet a moly második nemzedéke elleni kezelésre. Természetesen ebben az esetben is gombaölő szerrel és lombtrágyával kombinálják a permetlevet.

► A lisztharmatfajok biológiája hasonló, az idén is szinte teljesen egyszerre jelentek meg, pl. a borbolyán, a rózsán, a tölgyön, a juharon vagy pl. a kertekben a cukkinin. A platánon, a vadgesztenyén, a díszkörtén és a tölgyön is számíthatunk a „saját lisztharmatuk” nyári fertőzésére. A fotó június 2-án készült egy csenevész „vérjuharon”. Egy temetőkert párás sarkában álló, magára hagyott fán ilyen szintű fertőzés is kialakulhatott az idei tavaszon. (Már szinte díszítőértéke van a fehéren foltos leveleknek. Japánkert? )

►.Úgy tűnik, hogy az aszályos időjárás nem zavarta a fagyaltripszet a fejlődésében, mert egy pesti parkban már június 9-én súlyos kártételét fotózhattam le. A sövény aljáról leszedett, még zöld levél jól mutatja az egészséges és a károsított levél közti különbséget. Akár teljes lombhullást is előidézhet, méterhosszan kikopaszodhatnak a sövények.

Nehéz ellenfél. A nyár folyamán több nemzedékével is számolnunk kell. A tapadásfokozóval kiegészített felszívódó és kontakt hatóanyagú rovarölőkkel, többszöri ismétléssel és apró cseppekkel, bőséges lémennyiséggel végezzék el a bokrok permetezését. De ezt már bízzák a növényorvosra. A lárvái a talajba húzódnak és ott fejlődnek tovább. Itt nem éri el őket a permetlé, de a rendszeres kapálással megzavarhatjuk a talajlakó alakjait. Ugyanez a faj a közeli orgonabokrokra is veszélyt jelent, ezért orgonatripsznek is hívják.

► A 2008. évi XLVI. törvény szerint a földhasználó köteles az ingatlanán a parlagfű virágbimbójának a kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. Az esetlegesen kirótt drasztikus bírságnál is fontosabb az, hogy hazánkban a lakosság 20 %-a érzékeny a parlagfű pollenjére. Rájuk gondoljanak a  közterületeken is, az irtásánál!

A NÉBIH „parlagfüves” oldalán tájékozódhatnak a hatósági ügyintézés menetéről belterületen és külterületen.

Ugyanitt a parlagfűfertőzés pillanatnyi helyzetéről is olvashatnak. Az utolsó bejegyzés dátuma: 2026. június 08.

Budapest, 2026. június 11.                     Jó egészséget kívánok Önöknek és a növényeiknek is: Zsigó György, NMNK