Időszerű növényvédelmi teendők a közterületeken                                                                    2024. évi 8. levél

Esőkkel és lehűléssel megérkezett az ősz. A hidegben a gombák sem terjednek és az országos csapdahálózatunk fogási adatai azt mutatják, hogy a vadgesztenye aknázója és a selyemfényű puszpángmoly is befejezte a rajzását. Milyen feladata lehet még a növényvédősnek? Lassan készülni lehet a lemosó permetezésre és a kiültetett árvácskák folyamatos, tavaszig tartó ellenőrzésére.

► A „bukszusmolyt” azért még ne írjuk le! A magyar növényvédelmi gyakorlatnak még mindig szokatlan ennek a kártevőnek a fejlődésmente. Érdemes megnézni az országos csapdahálózat idei fogási adatait (www.zsigogyorgy.hu/növényvédelem). A táblázat adatai jól szemléltetik, hogy őszre erősödik fel a moly rajzása. Székesfehérváron az eszközök áprilisi kihelyezését követő 17 hétben 16 db egyed, míg az október 1-ig terjedő következő 8 hét alatt 53 db lepke repült a varsáscsapdába. Ezek a molyok még párzottak, tojást raktak és a kikelő hernyók még október végéig is károsíthatnak. A bokrok belsejében kezdik a rágást, ott találják meg Önök is a kezdetben kb. 1 cm-es kis hernyókat. Ide kell bejuttatni a rovarölős permetlevet is. A fényképen látható kisméretű lárvák ellen még a Bacillus thuringiensis toxinkristályait tartalmazó készítmények is hatásosak, míg később az acetamiprid és a deltametrin hatóanyagú rovarölők kombinációjával is védekezhetnek. A viaszos levelek miatt tapadásfokozót is adagoljanak a permetléhez.

A táblázat adatai jól mutatják azt is, hogy mennyire eltérő lehet az egyes helyszínek fertőzöttsége, pl. a siklósi kertben egész évben üresen maradtak a csapdák. Sajnos ezt az eredményt nem lehet általánosítani, nem lazíthatnak a siklósi kertészek! A szomszédos parkokban, temetőkben még most is rághatnak a hernyók.

► Díszribiszke ágyás egységes fakulásához, a levelek száradásához hívtak ki szeptemberben. Takácsatka károsítására gondoltam a tünetek alapján, de nem találtam atkákat és levedlett lárvabőröket sem a levelek fonákján. Más kártevőt sem fedeztem fel. Viszont a labor mikroszkópja alatt, a feketén csillanó apró ürülékcseppek alapján tripszekre tippeltem. Ebben a kolléganőm is megerősített. Mint később kiderült az idén már többször permetezték rovarölő szerrel a bokrokat. Úgy látszik, hogy sikeres volt a védekezés, ezért nem találtam meg a gyorsan mozgó, 0,5-1 mm-es tripsz imágókat és lárvákat.

Úgy tűnik, hogy az aszályos időjárás nem zavarta a fagyaltripszet sem a fejlődésében, mert ugyanabban a parkban 09.20-án fagyalsövényen, egészséges levélkék mellett fotóztam a fagyaltripsz súlyos kárképét, a pattanva repedő torz leveleket és rajtuk az ezüstfehér szívásfoltokat. Nem érdemes permetezni, mert az egyedeit már itt sem találtam meg a növényen, lehet, hogy már telelőre vonultak.

Nehéz ellenfél. A nyár folyamán több nemzedékével is számolnunk kell és egyes tripszfajok lárvái a talajba húzódnak és ott fejlődnek tovább. Itt nem éri el őket a permetezés. A szemlézett parkban, jövőre már tavasztól figyelni kell a növényeket és a károsítás megjelenése után el kell kezdeni a védekezést. A tapadásfokozóval kiegészített acetamiprid és a deltametrin hatóanyagú rovarölők kombinációja ebben az esetben is be fog válni.

► 2024. október 1-én életbe lépett a 282/2024 (IX.30.) Kormány rendelet, A települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről. Megjelent a Magyar Közlöny 98. számában.

Fogalmakat tisztáz, rendelkezik a fásszárúak telepítéséről és kivágásáról és részletezi a zöldfelületi tanúsítvány és a zöld védjegy tartalmát is. A mellékletek között megtalálják az inváziós fajú fás szárú növények listáját is.

Remélem, hogy segíteni fogja a munkánkat és a gyakorlatban is alkalmazni tudjuk majd a rendelet előírásait!

Budapest, 2024. október 04.                 Jó egészséget, jó kertészkedést:                           Zsigó György, NMNK