Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!                                                       2023. évi 7. hatóanyagos felhívás

► Az előző hetekben is esett, esegetett. A kórokozó gombák terjedéséhez ez a nedvesség épp elég, volt továbbra is veszélyt jelentenek. A virágfertőző monília tünetei már jól látszódnak, le kell vágni ezeket a száradó virágokkal teli ágakat. A gomba már a csonthéjasok hajtásvégeit is megtalálta, fonnyadtan lógnak a frissen kibújt kis levelek. Metszeni és permetezni is kell az érzékeny fajtákon (3. felhívás). Idén az díszbokrokon is tarolt.

A tafrina jól ismert tünetei is megjelentek. Szántóföld szélére ültetett, legyengült mandulacsemetén fotóztam a levéltünetét. Ennek a gombának már „melege kezd lenni”, csökkenő erővel támadja a gyümölcsfákat. Érzékeny fajtákánál és hűvösebb kertekben még gondot okozhat (4. felhívás).

A középső fotó május 2-án készült. Már az egészséges rügyekből, egészségesen kihajtott almaleveleken láthatják a lisztharmat telepeit. Ez már tehát a másodlagos (szekunder) fertőzés. A beteg („rongyos”) rügyekből „lisztesen” kibújt levélkék felületéről lefűződő spórák terjesztették tovább a betegséget. Ennél a fánál még nem védekeztek az idén, elmaradt a megelőző permetezés, beengedték a lisztharmatot a lombkoronába. Természetesen még fel lehet venni a harcot a gombával (5. felhívás) de biztosan többször kell majd permetezni, mintha már a metszéssel és a rügypattanáskori lemosással is védekeztek volna.

A melegedő nappalokkal az alma és körte varasodására (5. felhívás) és a csonthéjasok levélbetegségeire is gondolnunk kell.

► A levéltetvek mellett megjelentek a cserebogarak, az atkák, a meztelencsigák és rajzanak a gyümölcsmolyok is. A fákon is táplálkozó cserebogárfajok ellen még a hajnali lerázással vagy permetezéssel tudunk védekezni, de azokkal a fajokkal nem tudunk mit kezdeni, amelyek csak tojásrakásra repülnek be az ágyásokba. A lárváikkal, a pajorokkal sokat kell majd küzdenünk.

A diólevél fényképén a dió gubacsatkájának a szemölcseit láthatják, bennük nyüzsögnek a csak mikroszkóppal látható féregszerű gubacsatkák. Nagy gondot nem okoznak házikertekben, inkább csak gusztustalanok, ijesztőek a károsított levelek. A rügypattanáskori olajos-kénes permetlével gyéríthetőek a rügypikkelyek alól kimászó egyedek. Ugyanígy járhatunk el a szőlő nemezes gubacsatkájánál is. Később már nem tudunk atkaölő szert bejuttatni ezekbe a szemölcsszerű vagy nemezes gubacsokba. 2021-ben még négy III. kategóriás akaölő szer közül választhattunk. Mára maradtak a kontakt fenpiroximat és a levéllemezen is áthatoló hexitiazox hataóanyagúak. Ez utóbbi most még talán bejut ezekbe a gubacsokba és ott eléri a kártevőket. A szabadon élő atkafajokat a kénes gombaölők és az egyszerű anyagok közül a csalánkivonat és a talkum is gyérítik.

A Kertészet és Szőlészet hetilapban a MATE tejsavós kísérletéről olvastam egy cikket. A boltokban is kapható, de otthon is elkészíthető tejsavó (pl. tej és citromlé segítségével) kiválóan csalogatja házatlancsigákat. A talajba süllyesztett tálak reggelre megtelnek a megfulladt csigákkal. A metaldehid tartalmú csigaölő granulátumok II. kategóriások lettek, így a savóval illetve a már megismert módszerekkel élhetünk: sörcsapda, dinnyehéj, árkolás, terelőlemezek, indiai futókacsák, korareggeli gyűjtögetés, stb.

Az országos előrejelző hálózatunk feromoncsapdáiban megjelentek az almamoly, a szilvamoly, a tarka szőlőmoly, a keleti gyümölcsmoly és néhol már a barackmoly hímlepkéi is. Róluk írok legközelebb.

Budapest, 2023. május 6.                       Jó egészséget, jó kertészkedést:                        Zsigó György, NMNK