Időszerű növényvédelmi teendők a közterületeken                                                                    2023. évi 2. levél

► Úgy tűnik, hogy a tavalyi ősz és az idei tél nagyon meggyötörte az árvácskákat. Az országot járva, az egyébként színes ágyásokban csak a fonnyadó, virág nélküli kis töveket láthattam. Közelebbről megvizsgálva a növényeket, nem volt nehéz felfedezni, hogy főleg a szürkepenészes (botritiszes) virágrothadás miatt száradtak el a virágszirmok. Néhol a virágszárakat is megtámadta és egy-két levélen is megjelentek a kórokozóra jellemző foltok, de általános tőpusztulást nem okozott a gomba.

Ki a felelős? -hangzott el rögtön a kérdés. Már fertőzötten jöttek ki a palánták a termesztőktől vagy nem figyelt a kertész és nem permetezett időben? A legtöbb városunkban, de az autóutak melletti benzinkutak virágvályújában is találkoztam a jelenséggel. Az egész biztos, hogy ezekre a helyszínekre nem ugyanarról a telepről kerültek ki a növények, ezért úgy vélem, hogy nem az előállításuknál történt a fertőzés.

A kertészek követték az eddig bevált technológiát. Volt ahol a begyökeresedést is megfelelőnek találtam és az öntözés is rendben működött, mégis szürkén fonnyadtak a virágok. Miért nem permeteztek megelőző (preventív) jelleggel?- kérdez ismét a közterület fenntartója. Erre már én is tudom a választ, azért mert nem lett volna értelme. A gombaölő szerek nagy része 10-15 ⁰C alatt már nem fejti ki a hatását, az egyetlen közterületre és szürkepenész ellen is engedélyezett készítmény, melynek hatóanyaga azoxistrobin, már biztosan nem szívódott volna fel. Sőt tovább megyek, ha közvetlenül a palánták kiszállítás előtt permeteznék, beáztatnák, stb. a növényeket valamelyik „szuper” felszívódó gombaölővel, annak sem lenne 5-6 hónapra kiterjedő védőhatása. Tehát igazán a növényeket ápoló kertész kollégákat sem hibáztatnám. Mit tehettek volna?

"A betegségnek kedvez az esős, borult és hűvös időjárás (10-12 ⁰C)"-idézek egy dísznövényes szakkönyvből. Ilyen volt az őszünk és a telünk is. Az előrejelzések alapján erre számíthatunk a későbbiekben is, ezen nem tudunk változtatni. Alkalmazkodnunk kell! Az árvácskák esetében el kell gondolkodnunk azon, hogy ilyen időjárásnál a meglévő fajtáink alkalmasak-e a téli kiültetésre illetve, ha ragaszkodunk hozzájuk, a színpompás ágyásaikhoz, akkor a cseréjüket is be kell kalkulálni a költségvetésbe.

Az igazsághoz, azonban az is hozzátartozik, hogy láttam jó erőben lévő, szépen virágzó növényeket is, gyakran a beteg ágyások közvetlen közelében. Néhol közterületeken, de leginkább a házak kertjeiben, temetőkben a gondozott sírokon. Ezekhez közelebb lépve, már az első kapirgálásnál feltűnt, hogy laza, morzsalékos és kellően nedves talajban fejlődnek ezek a növénykék.

Ma egy szépen díszlő cserepest gondozó háziasszonnyal beszélgettem. Elmondta, hogy az októberi ültetés előtt kicserélte a nyári muskátliföldet és „ha kellett” öntözött és tápoldatozott is. A – 12 ⁰C-os éjszakákat is kibírta a 6-8 növény, pedig a szabadon álló cserépben a gyökerükig átfagyhatott a talajuk.

Két tanulsággal is szolgált az árvácskák idei fertőzése. Megállapíthatjuk, hogy a jó erőben, jó egészségben lévő növények jobban tolerálták, sőt néhol kivédték a szürkepenész támadását. Az bebizonyosodott, hogy nem hagyatkozhatunk csak a növényvédő szerekre! A fertőzött, tünetes növényeket nem tudják újra esztétikussá, egészségessé varázsolni.

► Ahol megengedi a költségvetés ott, kicserélték a kopasz árvácskákat. Amint engedi az időjárás permetezni fogunk, egy növényvédő szernek nem minősülő, a Trichoderma asperellum parazita gombafajt tartalmazó mikrobiológiai készítménnyel, ami a növények felületén és a talajban is dolgozni fog. Az egynyáriak is örülni fognak annak, hogy kevesebb talajból fertőző kórokozóval találkoznak majd. Öt-hat nappal később talán már engedi a nappali hőmérséklet, hogy a szürkepenészre is engedélyezett azoxistrobin hatóanyagú gombaölőt is bevethetjük, már nem fogja elpusztítani a hasznos gombát.

► Sajnos a szürkepenésszel még a későbbiekben is számolni kell. Gyakorlatilag mindig jelen vannak a fertőző konídiumai, ugyanis az elhalt növényi maradványokon, pl. akár a fa támrendszeren is megél és fejlődik. Tehát a hónap fotóján tulajdonképpen a lehullott levelek, termések a főszereplők. Lehet, hogy éppen ezekről indultak el a sárga szirmokra a botritisz konídiumai?

Úgy tűnik, hogy az idei télen jól érezte magát és megőrizte a fertőzőképességét. A számára kedvező időjárásnál, a folyamatos párát biztosító öntözésnél még gondunk lehet vele később is, pl. a nyári kiültetéseknél. A gyenge növényeket biztosan megtalálja.

Budapest, 2023. március 21.            Üdvözlettel:                                                             Zsigó György, NMNK