Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!                                                                                      13. felhívás

► „Nem tudom hová tenni, milyen évszak lehet. Ülök a kályha mellett és eszem a földi epret.” Az interneten találtam ezt a szellemes bejegyzést. A hűvös és esős tavasz minket, kertészeket is próbára tesz. A korábbi években ekkorra már elfelejtettük a tafrinát, most újra és újra fertőz. Lásd a 4. felhívást.

► Inkább látványos, mint veszélyes a házikertekben a szivarsodró eszelény kártétele. Főleg szőlőn és körtén találkozhatunk a szivarszerűen összesodort levélcsomókkal. A talajban telelő bogár tavasszal rajzik ki és párosodás után a nőstények az összegöngyölt levelek belsejébe helyezik el a tojásaikat. A fészek biztonságában kifejlődő lárva egy idő után kirágja magát és a talajra pottyan. A felszín alatt bábozódik, egy nemzedékes, jövő tavasszal találkozunk velük újra. Tegnap szőlőn csíptem el a bogarat és a körtén találtam a tavalyi „szivart”.

► Nagyon kis egyedszámmal, de azért már 2-3 hete rajzanak az almamolyok. Nem kell elsietni a védekezést. Egyrészt, mert kezdetben csak a hímek repülnek, másrészt, mert ezen a hűvös tavaszon még nem kapták meg a tojások azt a hőmennyiséget, ami a lárvák kifejlődéséhez kellene. Ma fotóztam a jellegzetes szárnyvégi folttal, az ún. tükörfolttal beazonosítható almamoly „fiúkat”. Ők innen már nem repülnek tovább…

Aki egy kicsit el szeretne mélyedni a feromoncsapdák használatában, annak érdemes követni dr. Hári Katalin kolléganőm heti leveleit. Ő az ún. hőösszegszámítással egész pontosan meg tudja adni a hernyók kikelésének az időpontját abban a kertben, ahol a csapdái függnek. Tehát jó időzítéssel, a lárvák megjelenésekor, még a berágásuk előtt permetezhetünk valamelyik rovarölő szerrel. Az almánál talán már a jövő hétre összejön ez a hőösszeg. Kati „jelentéseit” és az eddigi webkamerás munkáját, egy diaképes előadását és a webkamera fotóját megtalálják itt: http://zsigogyorgy.hu/__ujweboldal_dokumentumok/novenyvedelmi_felhivasok/webkamera/

Megnőtt a biológiai készítmények száma az almamolyok elleni rovarölők között. Ilyenek pl.: a Bacillus thuringiensist vagy egy granulüvírust tartalmazó szer. A neem fa tertméséből is készült rovarölő. Felhasználásuk néha nehézkesebb, de általában 0 nap é.v.i.-vel rendelkeznek és környezetbarát szerek.

Engedélyezett még a klorantaniliprol és a spinozad hatóanyag és jó hír, hogy ismét kapható a tau-fluvalinátot tartalmazó rovarölő is. Nagy előnye, hogy a méheket kíméli.

A felsoroltak közül kerülnek ki a szilvában, kajsziban és az őszibarackban a molyokra engedélyezett rovarölő szerek is. Sokan választják majd a felszívódó acetamipridet, melyhez csak erős fertőzésnél keverjenek egy kontakt piretroidot is a felületen tartózkodó kis hernyók és a repülő molylepkék miatt (pl. a deltametrin, a cipermetrin, a lambda cihalotrin hatóanyagok, stb.).

Ha már permeteznek, megelőzésképpen mindenképpen adagoljanak gombaölő szert is a permetléhez. Az almatermésűeknél a lisztharmatra és a varasodásra is gondoljanak (8. és 11. felhívás)!

„Hányszor kell permetezni, hogy ne legyen kukacos a gyümölcsöm?”- kapom a kérdést gyakran. Erre a kérdésre nem tudok válaszolni. A szélsőséges időjárás és több molyfaj elhúzódó rajzása miatt már nem lehet naptárhoz kötni a permetezéseket. Máshogyan kell megtervezni egy fogékony vagy korán érő fajta és egy elhanyagolt szomszédsággal rendelkező kert védelmét. Sűrűbben kell védekezni ha „tökéletes” csak 1-2 %-ban rágott termést szeretne a kertész és akkor is, ha csak kontakt szereket használ. Stb. A válaszadásban segítenek az előrejelző eszközök, a növényorvosok előrejelzései, de végül a fáit jól ismerő gazda tudja meghozni a döntést.

Budapest, 2021. május 22.                                Üdvözlettel:                                               Zsigó György, NMNK