Üdvözöljük
a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara honlapján!

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!                                                                            2020. évi 22. felhívás

 

„Már késő!”- mondta szomorúan a szomszédom egy csúcsrothadásos paradicsommal a kezében. Annyiban igaza van, hogy a bogyókról már nem tudjuk eltüntetni a besüppedő fekete foltokat. De az elszáradt, perzselt leveleket sem lehet visszazöldíteni és a varas körtéről sem tudjuk eltüntetni a barna gombatelepeket. Viszont tanulhatunk az idei évből. Három olyan aktuális problémáról írok, melyeket csak megelőzéssel lehetett volna kivédeni.

2021-ben már sikerülni fog! A fényképek ma készültek.

 ► A paradicsom és a paprika csúcsrothadásáról már az előző felhívásban is írtam. Úgy tűnik, hogy az idén sokan találkoztak ezekkel a beteg termésekkel. Visszagondolva a nyárra, nem is csodálkozom ezen, mert magas hőmérsékletnél, a 3-5 C0 fokos hőmérsékletváltozásnál, a túl sok vagy a túl kevés csapadéknál, de pl. az alacsony páratartalomnál sem tudja felvenni a növény a kalciumot a talajból, még akkor sem ha abban kellő mennyiségben van jelen. Az ajánlások szerint már a palánta kiültetése után el kell kezdenünk a lombon keresztüli pótlását, akár 4-6 alkalommal is a szüretig. Bonyolítja a helyzetet az, hogy nem mindegyik kalciumtartalmú lombtrágyából szívódik fel a kalcium a levélen keresztül. Tavasszal még visszatérek erre.

 

► Nem permetezem az Óbudai Megfigyelőkert idős körtefáját. A nyárvége csapadékos, változékony hőmérsékletű időjárásában a gyümölcsökön megjelent a varasodás. Már helyrehozhatatlan a kár, korábban kellett volna permetezni. Ismerem a fát, bő egy hónap van a szüretig, tehát valamelyik mankoceb hatóanyagú gombaölővel még akár permetezhetnék is, az élelmezés-egészségügyi várakozási idejük (é.v.i.):28 nap.

Sok névváltozatban kapható. (Még nincs végleges döntés az EU-ban, de sajnos már majdnem biztos, hogy vissza fogják vonni a mankocebebek engedélyét.)

 

► Úgy látszik, hogy a Nap káros sugaraival is számolnunk kell. Még nem szoktunk hozzá, ahhoz, hogy a meleget adó, cukorfokot növelő napsugarak perzselhetnek is. A tünetek felismerése sem egyszerű, mert hasonlítanak a hiánybetegségeknél jelentkező elváltozásokra. Amennyiben a napos oldalon látjuk, a durva körvonalú, a levélerek mintázatával nem összefüggő foltokat, akkor biztos, hogy a napperzselésről van szó.

A telepítés és a zöldségágyás helyének a kiválasztásánál, és pl. a fajtaválasztáskor már erre is gondolnunk kell.

Meg lehet előzni vagy legalább csökkenteni lehet a Nap káros hatását. Az árnyékolással (Raschel háló, festett fólia), az ellenálló növényi bőrszövet kialakításával (a túlzásba vitt nitrogéntrágyázástól laza, világos színű, érzékeny levelek fejlődnek) és megelőzésképpen segítenek a „napolajok”. Ilyen pl. a szilikon vegyületet tartalamazó lombtrágya, de a káliszappanról illetve a paraffinolajról is jókat mondott Reider Imréné szaktanácsadó. Sok biostimuláló készítmény algát, illóolajat, humuszt, aminosavat tartalmaz, kifejezetten a hőstressz kivédésére reklámozzák ezeket. Párás, borult napok után, vagy a sövények visszametszését, a fürtök kibontását követően érzékenyebbek a növények. A kalapról mi se feledkezzünk meg!

 

Az áfonya kényes növény. Speciális talaj pH-t kíván és a virágcserép sem ideális a számára, ebben gyorsan kiszáradhat a földje, körbe süti a Nap. Ráadásul egy holland fajtát kaptunk, melyet a felhős, nálunk hűvösebb országban nemesítettek ki. Néhány óra alatt fonnyadtak így el a levelei. Talán kiheveri a fotón látható napégést.

 

Budapest, 2020. augusztus 24.                   Jó kertészkedést kívánok: Zsigó György, www.magyarnovenyorvos.hu

 

Sajtó megjelenések

.

Média megjelenések

Partner szervezetek