Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!                                                                            2020. évi 18. felhívás

► Sajnos beigazolódott a sejtésem. A folyamatos esőzések hatására nagy erővel támadnak a csonthéjasok levélbetegségei. A cseresznyelevél fotóján a blumeriellás fertőzés kezdeti tünetét láthatják, de a háttérben, a lehullott levelek tömege már permetezésért kiált (17. felhívás). A meleghez és a nedvességez kötődő gombák közül a varasodás is beindult az almatermésűeken (16. felhívás), de még nem okoz akkora gondot, mint a csonthéjasok levélbetegségei. Megelőzésképpen, kontakt gombaölőkkel védekezhetünk az érzékeny fajtákon, a párásabb kertekben.

► Ennél az időjárásnál természetesen a fitoftóráról is szólni kell. Melegben és hosszan tartó levélnedvességnél biztosan számíthatunk rá. Országosan még gyenge szinten van a fertőzés, de pl. Hatvanból már 100%-os paradicsom pusztulásról számoltak be. Ebben a sűrű, gyomos és felülről öntözött állományban expressz gyorsasággal tarolt a fitoftóra, a paradicsomvész. Ha szorosan ültettük a palántákat, érzékeny fajtáink vannak és fülledt, párás a kertünk, akkor valószínűleg meggyűlik a bajunk ezzel a gombával. Ugyanez a kórokozó támadja a krumplit is, csak itt burgonyavésznek hívják. Ebben az esetben is a tág sorközű vetéssel, az ellenálló fajtákkal és lombot nem érő öntözéssel kezdődik a védekezés. Ha az előző évek tapasztalata alapján úgy döntenek, hogy permetezni is kell, akkor ahhoz máris érdemes hozzálátni. Nagyon gyorsan terjed a fitoftóra, ezért különösen fontos tudnivaló, hogy tényleg csak megelőzéssel védekezhetünk ellene. Szerencsére mindkét növény „bírja a rezet” (7), de a 14. felhívásban ismertetett rézpótló mankocebeket (3) is választhatják illetve jó néhány felszívódót is bevethetnek, ilyen hatóanyag pl. az azoxistrobin, a difenokonazol, a cimoxamil, a propamokarb, a zoxamid vagy a metalaxil. Zárójelben a napokban megadott élelmezés-egészségügyi várakozási időket (é.v.i.) tüntettem fel. A felsoroltak között van olyan, ami csak a krumpliban vagy csak a paradicsomban engedélyezett.

► A fitoftóra édes testvére a peronoszpóra. A salátának, a dísznövényeknek, a hagymaféléknek, kabakosoknak, a máknak, a petrezselyemnek és persze a szőlőnek is van „saját” peronoszpórája. Ezeknél a növényeknél is figyelni kell! Még nem beszélhetünk járványról, de a körülmények adottak a fertőzés berobbanásához. Aki a permetezést választja, az most is csak a megelőzésben bízhat. Már a gombaspóra (konídium) kicsírázása előtt a levélen kell lennie a kontakt gombaölőnek vagy már a növény belsejében kell lennie a felszívódó készítmény hatóanyagának. A szőlő károsítói elleni védekezésről részletesen írtam a 16. felhívásban.

► A peronoszpórához hasonlóan még csak néhol tűnnek fel a szőlő feketerothadásának a jellegzetes tünetei. Egyre nagyobb gondot okoz a nagyüzemekben is. A két kép vasárnap készült Révfülöpön. A határozott széllel körülvett foltok nem perzseléstől származnak, az elhalt levélfolton körkörösen megjelenő gomba termőtestek pedig egyértelművé teszik, hogy ennek a gombának a kórképét látjuk. A fertőzött növényi maradványok őszi eltávolítása a védekezés alapja. Lehet, hogy éppen ezen a beszáradt fürtmaradványon telelt át a gomba. A http://zsigogyorgy.hu/__ujweboldal_dokumentumok/novenyvedelmi_felhivasok/hazikert/felhivasok_2020/ oldalon elérik Dr. Dula Bencéné kiváló cikkét, melyben a hatásos gombaölőket is megtalálják. Szerencsére sok közülük III. kategóriás és még nagyobb szerencse, hogy néhányuk a peronoszpóra ellen is engedélyezett.

Budapest, 2020. július 9.                         Jó kertészkedést kívánok: Zsigó György, www.magyarnovenyorvos.hu