Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!                                                                            2020. évi 9. felhívás

► Egyre több vetőmag kerül az ágyásokba és lassan a palántázások is beindulnak. A vetés és a palántázás előtti talajmunkáknál talajlakó kártevőkkel is találkozhatnak. Ez az évek óta rendszeresen zöldségekkel bevetett parcellákban okozhat gondot, mert ezekben gyakran felszaporodhatnak a drótférgek, a legyek és a cserebogarak lárvái.

Ahol már korábban is kárt okoztak és nem csökkent a számuk, ott védekezést javaslok. Először mindenképpen a vegyszermentes megoldásokban gondolkodjanak. Ezekkel olcsón, környezetkímélő módon és hatékonyan gyéríthetjük a kártevőket. A legegyszerűbben egy kártevőmentes „szűz” kertrészben kialakított új ágyással tudnak egészségesebb körülményeket teremteni a veteményeknek. Ha nem tudnak ágyást váltani, avagy nem lehet egy nyáron át parlagon és gyommentesen tartani a régi parcellát (javaslom mustárral is bevetni) vagy abban legalább egy-két évig más növényt termeszteni, akkor kénytelenek a talajfertőtlenítő szerekhez nyúlni. Leszűkült a kémiai hatóanyagokat tartalmazó talajfertőtlenítő szerek száma és sajnos nem érik el a régiek hatását (ilyen volt pl. a diasinon hatóanyag). A III. kategóriások között megmaradt hataóanyagok a teflutrin és a hasonló hatásmódú cipermetrin, valamint a csak óvatosan használható általános hatású dasomet.

Szerencsére megjelentek a bevethető mikrobiológiai készítmények is, ilyen pl. a rovarok elleni talajfertőtlenítő hatással is rendelkező Beauveria bassiana gomba spóráit tartalmazó készítmény. Kis kiszerelésben is kapható, 0 nap az élelmezés-egészségügyi várakozási ideje (é.v.i.). Az ismertető szerint az alábbiak szerint használható:

“A gombafaj a szakirodalom szerint a jelenlétével rontja a különböző talajban élő rovarlárvák és fonálférgek életkörülményeit, kártételüket jelentősen csökkenti, optimális feltételek (pH, talajnedvesség, só koncentráció) között megszüntetheti. Paprika, paradicsom, uborka, gyökérzöldség, hagyma, burgonya és egyéb kertészeti kultúrákban az elmúlt évek vizsgálatai alapján egyértelműen fokozzák a termőképességet, mind a talajba dolgozással és a csepegtetéssel kijuttatva egyaránt. A gyökérzöldségek esetében javul az elsődleges minőségű termés aránya. Minden kertészeti kultúrában alkalmazható. Talajkezelésre 1,5-6,0 kg/ha mennyiségben (paprikában, paradicsomban 3-6 kg/ha) maximum 1%-os töménységben vizes szuszpenzióban vetés, palántázás előtt a talaj felszínére permetezve, majd sekélyen bedolgozva.  Az intenzív növekedés időszakában a talaj öntözésére 1,5-6,0 kg/ha mennyiségben is leg­feljebb 0,1%-os töménységben kijuttatva, majd igény szerint megismételve. Virágzásban nem használható!”

Ugyanebbe a növényvédő szernek nem minősülő csoportba tartoznak a káros talajgombák elleni készítmények is, némelyikkel pl. a fehérpenész elleni is védekezhetünk. A parazita fonálférget tartalmazó rovarölőt lepkehernyók, lószúnyog és a lótücsök ellen engedélyezték.

A kemikáliamentes környezetkímélő technológiáért és a 0 napos várakozási időkért cserébe viszont óvatosabban kell bánnunk ezekkel az élő szervezeteket tartalmazó készítményekkel. A tárolásuknál, kijuttatásuknál, keverhetőségüknél szigorúan be kell tartani az előírásokat. Gyakran a felhasználhatósági idejük is rövidebb.

Próbálkozhatnak a riasztó hatású fokhagyma, a pohánka és a muskátli köztesvetéssel, vagy a salátával és a kerti szarkalábbal melyek pedig kicsalogatják a lárvákat. Hasonlóan gyűjtenek a félbevágott krumpligumók is. A vágási felülettel lefelé kell a talajba tenni, a védendő növény mellé. Időnként szedjék fel, az odagyülekező drótférgekkel, pajorokkal együtt. De nagyobb fertőzésnél inkább a fenti készítmények közül válasszanak…

► A komposztban található kövér pajorok általában nem valamelyik kártevő cserebogár „gyerekei”, hanem pl. a komposztevő rózsabogár lárvái. Még hasznot is hajtanak, túrnak, kevernek, segítik a beérési folyamatokat. Itt és most tehát nem kellene védekezni, de én azért kiválogatnám őket. A kirepülésük után a fémesen csillanó kb.

2 cm-es gyönyörű bogarak gyümölcsfák, dísznövények bibéit is kirághatják. Ha közelebbről is megnézik ezeket a pajorokat, láthatják, hogy gyökerek rágására alkalmatlan gyenge szájszervük van A csimaszként vagy csókaféregként is emlegetett cserebogár lárva viszont már most is a gyökereken él. Erősek a rágói.

Budapest, 2020. április 19.                                          Jó kertészkedést kívánok:                Zsigó György, NMNK