Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!                                                                              2020. évi 7. felhívás

► Szerencsésen alakul a tavasz a tafrina és virágfertőző monília szempontjából. A meleg és száraz időjárás egyik gombának sem kedvez. Óbudán a meggy is gyorsan virágba borult, kevesebb lehetőséget kapott a gomba a fertőzésre. Az érzékeny fajtát így is megtalálta a tafrina, a bal oldali fotó kedden készült őszibarackról.

► Ugyanekkor fényképeztem a fejművelésű szőlőt is, ez a tőke nemsokára virágozni fog… Ebben a fejlődési stádiumban már látszódna a rügypikkelyek alatt áttelelő szőlő levélatka kárképe. Torzult kisméretű levelekkel fakad a beteg növény. Olyan kert is van, ahol évek óta gondot okoz, és mindenképpen védekeznek ellene.

Sajnos a tünetek összetéveszthetőek más károsítással is, mikroszkópos vizsgálattal lehet megtalálni az okot. Érsek László kollégám fotóján, jól láthatóak az atkák szívásától csökött tavaszi hajtások és a torzult levelek.

Mivel az atkaölők többsége nem pusztítja el az összes fejlődési alakot (a tojást, a fiatal illetve az idős egyedeket), ezért felváltva kell dolgozni velük, annál is inkább, mert többségük csak 1-2 alakalommal használható évente. Súlyos fertőzésnél 7-10 naponta ismételni kell a permetezést. A hexitiazox, az etoxazol, az spirodiklofen, az fenpiroximat, a bifenazát és a dísznövényekre engedélyezett abamektin + piretrin hatóanyagok is III. kategóriásak. Enyhébb esetekben a kénes szerek is elegendőek, ezek is gyérítik az atkákat.

Fóliában, üvegházban , több, élő szervezetet tartalmazó, biológiai atkaölő is engedélyezett.

Az atkák kicsik el kell találni őket, a készítmények többsége pedig kontakt, azaz érintőleges hatású, ezért kiemelt jelentősége van a nedvesítő szereknek, a kisméretű cseppeknek a bőséges permetlének és a permetezés időzítésének. (A III. kategóriás atkaölők közül az aláhúzott hatóanyaggal rendelkezők a szőlőben is engedélyezettek.)

► Virágzik a szilva, igéretesen donganak a méhek. A jól sikerült megtermékenyítés után a szilvafák eldobják a feleslegesnek ítélt gyümölcseiket. Ez a természetes gyümölcsritkulás. Korábbi fagyhatás, vírusfertőzés, tápanyaghiány miatt is megtelhet a fa alja az apró gyümölcsökkel. Ha kirágott, fekete ürülékkel teli a kis szilvák belseje, akkor a poloskaszagú szilvadarazsak a tettesek. A nőstények a szilvavirágok magházába rakják a tojásaikat, ebből kelnek ki a károsító lárvák. Ahol korábban gondot okoztak és az idén még csapdázták is a repülő darazsakat a fehér színű ragacslappal, ott most kell védekezni. Az apró cseppképzés és a jó borítottság itt is fontos. A felszívódó acetamiprid hatóanyagú rovarölővel permetezhetnek. Nagy előnye, hogy méhkímélő készítmény.

 ► A kert összes virágzó növényénél be kell tartani a méhveszélyességi előírásokat! Ezeket a szabályokat a mézharmatos növényekre és a méhek által látogatott virágzó gyomokra és a kerítésen kívüli utcai növényekre is is alkalmaznunk kell!

- A „méhekre kifejezetten veszélyes (kockázatos)” készítményekkel a fenti esetekben soha sem dolgozhatunk.

- A „méhekre nem jelölésköteles” (korábban a méhekre nem veszélyesnek hívták) készítményekkel általában mindig kezelhetünk, szerencsére sok rovarölő szerünk tartozik ebbe a kategóriába.

- A „méhekre mérsékelten veszélyes (kockázatos)” készítményekkel kizárólag a méhek napi aktív repülésének a lezárulása után, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával lehet megkezdeni a permetezést és legkésőbb 23 óráig be kell fejezni. A készítmények besorolását mindig megtalálják a szer címkéjén.

Budapest, 2020. április 10.                               Üdvözlettel és jó egészséget:                       Zsigó György, NMNK