Időszerű növényvédelmi teendők a közterületeken                                                                        2020. évi 2. levél

► Február közepén jött idén az első kérés egy kolléganőtől, hogy nézzek meg egy budai szobor mellett található babérmeggy telepítést. A szemlémen nem ért váratlanul a látvány. Erősen tömörödött, szemetes talajon, sérült öntözőrendszer felett szorosan zsúfolódtak a növények. A friss hajtások sárguló levelei a nitrogén hiányára, a zölden maradó erek pedig a nem mobilizálható vas hiányára utaltak. Viszont elbizonytalanodtam az idős levelek csúcsszáradását látván (középső kép). A leveleken jelentkező átmenet nélküli barnulás, az egészséges zöld résztől élesen elváló száradás okát nem találtam meg a helyszínen. A levélhullás is elgondolkodtatott, ezért mintát vettem és azt elvittem dr. Vajna Lászlónak, aki a laboratóriumi vizsgálatok után ismét felkereste a helyszínt, sőt több budapesti kiültetést is megvizsgált. Idézek a szakvéleményéből.

„A mutatkozó tünetek nem kórokozó eredetűek, élettani jellegűek. Alapvetően kezelési problémákra vezethetők vissza. Ezek között különösen jelentős lehet a N-hiány, vashiány vagy vasfelvételi zavar. Jelentős tényező lehet a vízellátási zavar. Ez lehet túlöntözés, de lehet az öntözés kimaradása miatti kiszáradás is. Megjegyzendő, hogy az élettani jellegű tünetek súlyosbodása esetében – pl. túlöntözés esetében, kötött, meszes talajokon – következményként gyökérelhalás következik be, ami részleges vagy teljes növényelhaláshoz vezethet. Egyes fajták esetében ismert, hogy a meszes, lúgos pH-ju talajokat különösen nem kedvelik (l. a fajtaismertetőkben!), ezért hiánybetegség tünetek jelentkeznek ilyen esetekben.

Javasolt teendők: Talajvizsgálat végzése (mechanikai összetétel, pH, N-tartalom, felvehető vastartalom), és a vizsgálat eredményei alapján szükséges intézkedések megtétele. Indokolt az öntözés körülményeinek tisztázása és szükséges módosítása. A meglehetősen sűrű állományt tisztítani kell, az elhaló fás részeket és a lehullott leveleket el kell távolítani és meg kell semmisíteni.” A teljes szakvélemény megtalálható lesz a www.zsigogyorgy.hu/novenyvedelem/novenyvedelmi-irasok/ oldalon: „Dr. Vajna László szakvéleménye”.

Megszaporodtak a gondok ezzel a jó várostűrőnek tartott növényünkkel kapcsolatban. Az elmúlt években rendszeresen kaptam hasonló jelzéseket és azonnali permetezést sürgető megrendeléseket. Legtöbbször szomorúan kellett megállapítanom, hogy a tápanyagos, gombaölő szeres kezelésektől nem javult tartósan a bokrok állapota. A kedvezőtlen talajviszonyok, az elhanyagolt ápolás és a helytelenül beállított öntözés negatív hatásait a növényvédelem nem tudja helyrehozni. Csak a dr. Vajna László szakvéleményében is leírt komplex szemlélettel lehet javítani a közterületekre ültetett babérmeggyek egészségi állapotán.

A fenti okok mellett a városi stressztől is gyengülő növényeken a kórokozók is tarolhatnak. Ez már tényleg a növényorvosra tartozó kérdés, mint pl. a levéllyukacsosodás gombája (lásd a mai fotót) vagy a lisztharmat.

► Március 24-én az ország 13 pontján felállítottuk a vadgesztenyelevél-aknázómoly csapdáinkat. Már a következő kedden molyokat találtunk a varsás csapdákban. Az időjárási előrejelzések alapján úgy látjuk, hogy Húsvét után, április végén elkezdhetjük az aknázómoly elleni permetezéseket.

Szeptember közepéig hetente megszámoljuk és a www.magyarnovenyorvos.hu és a www.diszkerteszek.hu oldalakra feltesszük a fogási adatokat. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara honlapján hatóanyagos változatban is láthatják a felhívásokat, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének a weboldalán pedig a dísznövényes szakma összes kérdésével találkozhatnak.

Követhetik a rajzás menetét a fenti honlapokon, de a legpontosabban a saját kezelésükben lévő fákra kifüggesztett eszközökkel határozhatják meg a permetezés pontos időpontját. (www.csalomoncsapdak.hu)

Budapest, 2020. április 7.                                  Üdvözlettel:                                              Zsigó György, NMNK