Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!                                                                              2020. évi 2. felhívás

► Egy angol cikk szerint jóval nagyobb jelentősége van egyes vadon élő rovaroknak az almatermésűek beporzásában mint eddig hittük. Sajnos a beporzó rovarok száma tovább csökkent 2019-ben. Közülük is a legnagyobb mértékben azok a poszméhek sínylették meg a felmelegedést, melyek az élelmiszernövények harmadának a beporzásáért felelősek. Kutatások indultak meg pl. a beporzók számára táplálékot adó fászsárú növények nemesítésére, méhlegelő magkeverékek összállítására, stb.

Mi a rovarhotelek, más néven darázsgarázsok elkészítésével segíthetjük a szaporodásukat. Mellékelem a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület részletes ismertetőjét. Az erkélyre kiakasztható, egyszerűen, akár gyerekekkel is elkészíthető rovarszálló (ez inkább csak panzió) fotóját is innen másoltam.

► A giliszták már felébredtek és dolgoznak. A megemészthetetlen földet kis csomókban ürítik ki a testükből, ezt látjuk a középső fotón. A kártevők elleni talajfertőtlenítéssel ráérünk, most 4-6 ⁰C között van az átlagos talajhőmérséklet. Majd 10-12 ⁰C  –nál lesznek a felső 10-20 cm-es rétegben a talajlakó kártevők, ekkor már elérjük őket a talajfertőtlenítőkkel. A www.met.hu/agrometeorológia oldalon figyelhetik a talaj ⁰C alakulását.

► Több ismerősöm már feladta az otthoni palántanevelést. Nem is csodálkozom ezen, hiszen sok lakásban nem lehet megtalálni a hőmérséklet, a fény, az öntözés és a táplálás optimális egyensúlyát. A konyhaablakban gyakran kevés a fény, ráadásul a radiátor alulról ontja a meleget… A túlzott öntözéssel és főleg a tápoldatozással pedig csak ronthatunk a helyzeten. Nyurgák, gyenge szövetűek lesznek a palántáink, könnyen elbánnak velük a talajban tartózkódó kórokozók. Ezt palántadőlésnek nevezik a szakemerek. Több gombafaj is szóba jöhet, de a propamokarb vagy a mankoceb hatóanyagú gombaölőkkel általában eredményesen küzdhetünk ellenük. Ez utóbbiból 18 névváltozatot számoltam össze. A beteg palánták körbeszórásával vagy beöntözésével megpróbálhatjuk megakadályozni a kórokozók tovább terjedését. Vannak akik eleve bekeverik a magra kerülő takaróföldbe illetve a vetés utáni öntözővízbe adagolnak valamelyik mankocebes készítményből.

A vetési időpontot is nehéz eltalálni a palántázáshoz, mert gyakoriak a szélsőséges kiszámíthatatlan tavaszok. Az esőzések vagy a fagy miatt nem biztos, hogy a kellő időpontban, 4-6 lombleveles állapotban ki tudjuk ültetni a növénykéket. (A paradicsommal, a paprikával sem késtünk el.)

► Még nem késő leszedni a megmetszett rózsáról a csillagpenészes vagy - a fotón is látható - szürkepenészes tavalyi leveleket, virágmaradványokat. A szépen pirosló idei leveleket közvetlenül a saját bokromról fertőzhetik a felsorolt kórokozók.

Budapest, 2020. március 15.                               Üdvözlettel:                                                Zsigó György, NMNK