Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok! 2019. évi 8. felhívás
► „Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak, Nagyot koppan akkor, azután elhallgat.” Arany János a cserebogarakról írhatott a versében. Egy-két hete már nálunk is koppannak esténként. Az idén főleg a májusi cserebogarakkal találkozok Óbudán. Talán a legveszedelmesebb a fajtársai között! A lombkártétele is jelentős de az igazi kárt a gyökerek megrágásával okozza. A gyümölcsfák esetében a gyökérszinten károsító pajorok ellen nincs megoldás, csak a repülő imágókat tudjuk gyéríteni. Soktápnövényű (polifág) faj. A vadgesztenyék hét eleji permetezésénél 20-30 bogár is lehullott a munkát követően néhány percen belül, a Mospilan 20 SG kontakt hatását bizonyítva ezzel.
A növényvédő szerek adatbázisában, megtaláltam a deltametrin hatóanyagot tartalmazó rovarölőt, melyet a bogárfajok ellen is engedélyeztek. A piretroidokhoz tartozik, lásd a 7. felhívást. Ezek közül is választhatnak. Az „enir” szó google keresőbe való beírásával Önök is eljuthatnak ide, a NÉBIH hatósági oldalára. Remélem frissítik!
► Már látszanak a gubacsképző atkák tünetei, a diólevél fotója április 28-án készült. Inkább csak ijesztőek , de a házikertekben nem túl veszélyesek a gubacsképzők. Ahol tavaly nagyon zavaróak voltak a dióban, a szőlőben ott a fiatal gubacsokba állítólag még behatolnak egyes atkaölők, a transzlamináris tulajdonságú készítmények.
► „Most a kórokozók támadása várható, visszatér a tafrina, megjelenik a monília, terjed az almafa lisztharmat, s a varasodás is veszélyeztet, s félek, hogy visszatér az erwinia is. A levéltetvek majdnem mindenen megjelentek már (cseresznye, szilva, kajszi, rózsa, dísznövények).” Tóth Miklós kollégámtól idéztem. Ennél pontosabban én sem tudnám leírni a jelenlegi helyzetet. Egy kevéske esőt kaptunk és hűvösre fordult az időjárás, ami kedvez a tafrinának és a moníliának. A jobb oldalon egy már permetezett, mégis levéltetves őszibarack hajtást fényképeztem április 30-án. Kérem nézzék meg a korábbi felhívásokat, mindegyik károsítóról írtam.
Készülni lehet a sziromhullás utáni permetezésre. A varasodásnak még egy kis meleg kell de a lisztharmatra érzékeny almatermésűeknél máris kezdhetnek valamelyik felszívódó (szisztemikus) gombaölővel. Azokkal, melyek pl. a difenokonazol, a penkonazol, a fluxapiroxad és a ciflufenamid hatóanyagokat tartalmazzák.
Ezeket a beszáradásuk után már nem mossa le az eső, viszont felhígulhatnak a gyorsan növekvő növény testében. Amennyiben hirtelen megugranak a növények, akkor a sűrűbb permetezési fordulókkal dolgozzanak. Fajtától, időjárástól függően akár több ismétlésből is állhat ez az ún. szisztemikus blokk. A biotermesztőkhöz hasonlóan a kénes gombaölőkre is hagyatkozhatunk, de csak óvatosan, mert a gyümölcsöket a viaszosodásig megperzselhetik. A diónagyságú termések már ellenállóbbak. Kontakt szerek, lemosódhatnak. De aki eső után ismételni tudja a kezelést, az ezzel is védekezhet.
További növényvédelmi előrejelzésekért, fotókért és a teljes hazai növényvédő szer adatbázishoz látogassa meg az Agroinform.hu/novenyvedelem mezőgazdasági portált.
Budapest, 2019. május 1. Üdvözlettel: Zsigó György, NMNK
.