Növényvédelmi előrejelzés

Hosszú hetek várakozásai után végre megérkezett a várva várt lehűlés és az egész országot érintő csapadék. Az eső mennyisége most is változó nagyságú, de legalább a legaszályosabb térségekre is jutott több-kevesebb. A most aratásra váró kukoricán és napraforgón ez már nem segít, de megkönnyíti az őszi növények alá a talajelőkészítési munkákat és a most aktuális őszi káposztarepce vetését és kelését. Azok a gazdák, akik az elmúlt napokban megkezdték a repce vetését, jól kalkuláltak, mert gyors kelésre számíthatnak, ami egyúttal egyenletesebb növényállományt biztosít. A kukorica és a napraforgó betakarítása ugyan megáll néhány napra, de utána ismét folytatódhat, mert a korábbi hetek mindenütt megérlelték a betakarítani valót.

repcebolha

A repce árvakeléseken tartózkodó bolhafajok hamarosan áttelepülnek a kelő növényekre, így fokozottan figyelni kell megjelenésüket, mert a szikleveles állomány már néhány bolharágástól is legyengülhet, illetve elpusztulhat a kiszáradás következtében. Az első kelő növények megjelenése előtt már ki kell helyezni a kártevő betelepedését jól jelző sárga színű ragacsos fogólapokat és a sárgatálakat. A másik veszélyes kártevő, a repcedarázs is már hetek óta látogatja az árvakelésű tarlókat, így az áttelepülés a vetések kelése után azonnal várható. A repcedarázs rajzása az alkonyati órák áteső fényében figyelhető meg a legjobban, a hímek és nőstények párzása után hamarosan megkezdődik a tojásrakás. Meleg őszön gyorsan kikelnek az első álhernyók, így a néhány leveles repcén komoly levélveszteséget képesek okozni, ezért fontos teendő a vetések mindennapi szemlézése a károsítás elkerülése érdekében. A kalászos gabona elővetemény után vetett repcében fokozott mértékű árvakelés várható, mert a nyár folyamán a száraz talajokban erre nem volt lehetőség. Készüljünk az egyszikű növények gyomirtására.

Rajzik még a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke, de érdemi károsítás már csak a másodvetésű takarmány és csemegekukorica táblákban várható. Az aratás előtt álló táblákban az idei molyfertőzés mintegy a tövek 20 %-át érintette, ezek egy részén a szár eltörése figyelhető meg, ami akadályozza a veszteségmentes betakarítást. A hernyókárosítás nyomán kialakuló csőpenész fertőzés jelenleg még alacsony szintű, de a várható esőzések nyomán minden bizonnyal emelkedni fog.

Az aratásra váró napraforgó területeken a szárfertőzés nagysága változó nagyságú. A dunántúli területeken elsősorban az alternária fertőzött, míg a szárazabb alföldi táblákban a fómás megbetegedés a gyakoribb. A makrofomina a tartós szárazságban országrésztől függetlenül magas fertőzést mutat, gyakori foltszerű szártöréssel.

Részletes növényvédelmi előrejelzést találnak a www.magyarnovenyorvos.hu honlapon.

Dr. Aponyi Lajos

Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara