Növényvédelmi előrejelzés

Május utolsó hetére a változékony időjárás volt a jellemző. Az országban több helyen záporok, zivatarok alakultak ki, helyenként jégveréssel társulva. A legtöbb csapadék továbbra is a nyugat-dunántúli térségben hullott, néhány körzettől eltekintve az Alföldön jóval kevesebb, így májusban is kevesebb a csapadék a sokévi átlaghoz viszonyítva.

Az őszi kalászon gabonák közül az árpán általánosak az érés jelei. A búza virágzik, telítődnek a szemek. Mindkét növény már elvesztette alsó levélemeleteit, részben az aszály jeleként, de a levélbetegségek is megtették hatásukat. Árpán a levélszáradás már elérte a zászlóslevél szintjét, a legtöbbet ezért a pirenofórás levélfoltosság tette, míg a búza lombszáradásáért elsősorban a szeptóriás levélfoltosság a fő felelős. A sárgarozsda mindkét növényfaj lombozatán tömegesen jelen van, de melegebb időszak most a vörösrozsda előretörésének kedvez. A kalászfuzáriózis fertőzés potenciális veszélye továbbra is fennáll, a helyi csapadékviszonyok viszont alapvetően befolyásolják a megbetegedés mértékét. A jelentősebb rovarkártételek nem jellemzőek, a vetésfehérítő bogár alig károsít, egy részük átvonult a kukoricára, a lárvák bábozódása megkezdődött. Árpán és búzán egyaránt megjelentek a gabonapoloskák és a szipolyok, de a rovarlétszám még egyik fajnál sem jelentős, gócos megjelenésükre inkább ez utóbbi fajoknál lehet számítani.

kukoricamoly imágó

A melegebb időjárás és a lehullott eső hatására erőteljes növekedésnek indultak a kukorica állományok. A növényeken általános károsítóként jelentkeznek a drótférgek, a tőpusztulás mintegy a növények 10 %-át érinti. A fény-és feromon csapdák a hónap közepétől fogják a kukoricamoly imágókat, a bagolylepke fajok közül pedig legtöbbet a felkiáltójeles-és a gyapottok bagolylepkéből. A vetési-és a gamma bagoly repülése ezeknél jóval mérsékeltebb.

A napaforgó területek levéltetű fertőzöttsége általános jelenség. A kisebb-nagyobb kolóniák jelenléte a hajtáscsúcson és a felső leveleken a növények 10 %-át érinti, de a magas páratartalom és a nem túl meleg idő továbbra is kedves a gyors felszaporodásnak. A szárnyas levéltetű nőstények folyamatosan gondoskodnak a lárva utánpótlásról. A drótféreg károsítás szintén mintegy 10 %-os növénykárosítást okoz, ami inkább a fejletlen növényekben okoz tőszámkiesést. A primer peronoszpóra fertőzés idén kevésbé jellemző a napraforgó vetésekre eddig.

Felgyorsult az őszi káposztarepce érése. A becők sárgulása általános jelenség. A szár-, levél- és becőfoltosságot okozó betegséget előidéző kórokozók a folyamatos csapadékhiány miatt kevésbé jelentenek növényvédelmi gondot, a lisztharmatos megbetegedés viszont annál inkább. Más években a kórokozó elsősorban a másodrendű elágazódásokon és termésen okozott problémát, de alig veszélyeztette a főtermést. A fertőzés most országosan általános jelenségnek tekinthető.

Részletes növényvédelmi előrejelzést találnak a www.magyarnovenyorvos.hu internetes oldalon.

Dr. Aponyi Lajos

Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara