A károsító helyzet alakulása és várható következményei

szőlő lisztharmat fürtön súlyos fertőzés

 20. Szőlő

A szőlő szempontjából a 2019-es esztendő meglehetősen ellentmondásosan alakult. A korai kitavaszodás ellenére a rügyfakadás a szokásos időpontban kezdődött, de a hajtások növekedése egyenetlenül alakult. A májusi időjárás miatt, mely hűvös és igen csapadékos volt, a szőlő vontatottan fejlődött, fázott és sárgult. A fürtmegnyúlás is erre az időszakra esett, míg a virágzás június elejére tevődött, amikor átlag feletti meleggel köszöntött be a nyár. Ekkor a középhőmérséklet 2⁰C-kal haladta meg a sokéves átlagot, ellenben a májussal, amikor pedig 2,2⁰C-kal volt kevesebb a sokéves átlagnál. Ez vezetett a növény fenológiájában kialakult heterogenitásra. a fürtzáródás július közepén, míg a zsendülés július végén indult meg a fajták függvényében, de a Csabagyöngye szürete már augusztus első dekádjában elkezdődött.

A szőlőlisztharmat primer tünetei már igen korán, április végén - május elején megjelentek a szőlő levelein. A korai megjelenés miatt a virágzásig hosszú idő állt rendelkezésére a kórokozónak a felszaporodáshoz, így a fürttünetek június végén, fürtzáródás előtt jelentkeztek. Emiatt a későbbiekben rohamosan terjedt a betegség a fürtökön és a leveleken egyaránt, sőt a hosszú ősz miatt a vesszőkön is kedvező feltételek között fejlődtek ki a lisztharmat áttelelő képletei.

A szőlő másik fontos kórokozója, a szőlőperonoszpóra fertőzésének szempontjából a májusi igen csapadékos időjárás és a június volt meghatározó. Ekkor már nemcsak a leveleken, hanem a fürtökön is komoly kártétel alakult ki, ami meghatározó mértékben csökkentette a termést. A folyamatos fertőzési nyomás miatt augusztustól a friss hajtásokon ismét fertőzött a peronoszpóra, több ültetvényben alig maradt zöld levél a tőkéken, ez pedig a vesszők beérését veszélyeztette.

A fent említett két kórokozó mellett az igen változékony időjárás elősegítette a szürkerothadás megjelenését a lisztharmat miatt felrepedt bogyókon, de sok esetben már a virágzó fürtökön is előidézett fürtelhalást. A megkésett szüret miatt szeptemberben ismét veszélyes mértékben fertőzött a betegség.

A kártevők közül ebben az évben a tarka szőlőmoly okozott károkat, míg a nyerges szőlőmoly kevésbé veszélyeztette a szőlőt. A tarka szőlőmoly első nemzedéke korán megjelent és nagy tömegben repültek a feromon csapdákba. A további nemzedékek rajzásdinamikáját elsősorban az időjárási tényezők alakították, de egész évben magas szinten fogták a csapdák a hímivarú egyedeket.

A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma 2019-ben további ültetvényeket fertőzött meg, így átlépte a Duna vonalát, és megjelent a Duna-Tisza közén is.

A szőlőatka és a nemezes gubacsatka tünetei elsősorban az arra érzékeny fajtákon jelentkezett, kisebb-nagyobb mértékben.

A szőlőtermesztők számára kihívásokkal teli 2019 után, az idén is fel kell készülni arra, hogy az időjárás alakulásától függően bármelyik kórokozó vagy kártevő okozhat meglepetéseket, amire már most fel kell készülni lelkiekben és szakmai téren egyaránt.

Dr. Aponyi Lajos

Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara