A károsító helyzet alakulása és várható következményei

13. Őszi káposztarepce

A 2018-2019-es tenyészidőszakban az őszi káposztarepce betakarított területe csaknem elérte a 300 000 hektárt, az országos termésátlag pedig 2,95 tonna volt hektáronként, de az egyes tájegységek között nagy szóródást mutatott. 2018 őszén mindhárom hónap melegebb volt a szokásosnál, 1901 óta ez volt a 2. legmelegebb ősz. Csapadék tekintetében szintén szárazabb ősz volt, főként az október és a november hónap. A tél szintén melegebbnek mutatkozott, különösen a február, és átlagosan 27%-kal volt kevesebb eső.

2019 tavaszának első fele melegebb és szárazabb, második fele pedig hűvösebb és csapadékosabban alakult, első felében meglehetősen száraz, majd májusban rendkívül sok eső esett. A nyár igen meleg volt, rekordok dőltek meg, sok hőhullámos periódus alakult ki, ami nem kedvezett a repce fejlődésének.

repcefénybogár

Növényvédelmi szempontból a szárazabb periódusok mindkét ősszel a fiatal korban jelentkező kártevőknek, míg a csapadékosabbak a kórokozóknak kedveztek. Különösen nagy gondot okozott a kelő félben levő állományokat tömegesen támadó földi-és keresztesvirágú bolhafajok kártétele, a heterogén növényállományokat csak többszöri védekezéssel lehetett megvédeni. Emellett a káposztalégy jelentett még problémát, főként ott, ahol csávázatlan vetőmag került a talajba. A repcedarázs álhernyói és a levéltetvek károsítását már a nagy tömegű árvakeléseken meg lehetett figyelni, ez a fertőzés azután már áttevődött a friss vetésekre, és az álhernyók rágása illetve a levéltetvek szívogatása eltartott egészen a tél beálltáig. Szakemberek hívták fel a figyelmet, hogy a sorozatos őszi levéltetű fertőzés nyomán egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a repcékben kialakuló vírusfertőzések, melyek a termés mennyiségére is kihatással vannak.

A hosszúra nyúlt őszök miatt különösen nagy jelentősége volt a repce regulátoros kezelésének, ami nagy területen két alkalommal is megtörtént, máskülönben a szárba indulás veszélye is fennállt. A kétszeri regulátorozás hatása pozitív hatással volt a repce növénykórtani helyzetére, így, ahol betartották a vetésváltás szabályait, általában egészséges növényállományokat lehetett látni.

A tavaszi rovarkártevők közül a korai tavaszodás hatására a szárormányos hamar megjelent, ezt rövid időn belül követte a repcefénybogár, ami az elhúzódó virágzás miatt védekezés nélkül nagy károkat okozott volna. Később még a becőormányos és a becőszúnyog együttes kártétele okozott problémát.

2019 őszén bőséges idő állt a repce rendelkezésére, hogy kellőképpen megerősödve menjen a télbe. Igaz, hogy havat még alig láttak a vetések, de olyan hideg nem volt ezen a télen, hogy ez kifagyási problémát idézzen elő. Valószínűleg alacsony lesz a kártevők téli mortalitása, ezért tavasszal ismét sok védekezésre kell felkészülni a repce termesztőknek.

Dr. Aponyi Lajos

Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara