IN MEMORIAM DR. FRANK JÓZSEF 1936-2020.

IN MEMORIAM DR. FRANK JÓZSEF

1936-2020.

Frank József a jugoszláviai, ma horvátországi Pozsega mellett született szegény cseléd család gyermekeként. Apját hamar elvesztette, majd édesanyjával Magyarországra költöztek a baranyai Dióspusztára. Édesanyja nevelte nehéz körülmények között, akit élete végéig határtalan szeretettel emlegetetett. Középiskoláit Szentlőrincen a Mezőgazdasági Szakiskolában végezte, majd az érettségi után Keszthely következett. A diploma megszerzése után a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen folytatta a tanulmányait, ahol kitűnő eredménnyel szerezte meg a növényvédelmi irányultságú szakmérnöki végzettséget.

Tanulmányai befejezése után a szederkényi Növényvédő Állomásra került növényvédelmi főmérnök beosztásba. Még 30 éves sem volt ekkor. Széleskörű elfoglaltsága közepette a fő érdeklődési területe a kukorica gyomirtása. Elve volt, hogy a munka ugyan nemesít, de a kapálás ez alól kivétel, ezért aztán mindent meg kell tenni, hogy a dolgozók munkáját megkönnyítsük. Több év munkájával fejlesztette ismereteit a Hungazin és a K-64 nevű gyomirtó szer alkalmazásával, használatával, majd a Budapesti Vegyiművek pályázatán az erről írt dolgozatával első díjat nyert. Munka mellett készült a doktori disszertációja, amit sikerrel védett meg. Keszthelyen, emellett a Munka Érdemrend bronz fokozatának tulajdonosa is lett közben. Lakáskörülményei mai szemmel nézve rosszak voltak, komfortos szintet nem haladták meg, de neki nem ez volt az elsődleges, hanem a szenvedélyes igénye a kultúra iránt, a könyvgyűjtés, az olvasás, tájékozódás, tanulás.

Felelősségteljes beosztás mellett a tervezett új, pécsi Állomás építésének lebonyolításával is megbízták. Lelkes, szorgalmas és kreatív munkájának is köszönhetően felépült az új Állomás. Évek múltán is visszatérő élményének emléke volt az a nagy munka, amikor a közművek áthozatalához alagutat kellett fúrni a 6-os főút alatt. Végül kész lett minden. Méltó helyére került a növényvédelem szakirányítása és a kutatásfejlesztés Baranya megyében. Később jöttek az menetrend szerinti átszervezések, és Frank József más beosztást kapott: az Előrejelzési Csoport vezetését bízták rá, ahol ezt a fontos tevékenységet teljes szívvel, lelkesen végezte. A sablon eljárások mellett izgatta, hogy milyen módon lehetne összefüggésbe hozni a kártevők megjelenését a megfigyelt növény fenológia változásaival, például egy orgona bokor virágzásának kezdete idején milyen károsítók kezdenek megjelenni és károsítani. Még nyugdíjas korában is foglalkozott a témával.

Nyugdíjasként aktív vállalkozó lett, és végzett veszélyeztetett területeken – főként ipartelepeken, erőműveknél – gyommentesítési munkákat nagy odafigyeléssel, szakértelemmel, módszereinek folyamatos fejlesztésével. Ennek sikere érdekében is tartotta régi munkatársaival állandóan a kapcsolatot éhezve az új megtudására. A hivatása elkísérte tevékeny életének, munkaképességének végéig.

Munkatársaival, beosztottjaival mindig nagyon jó volt a viszonya. Segített minket munkánkban, sőt magánéletünk nehéz helyzeteiben is. Empátiája kölcsönös volt, ő is elfogadta, sőt számított is a segítségünkre. Valódi kolléga volt, soha a főnököt nem játszotta meg. Természete nagyon emberi volt, tele volt segítő jóindulattal, életszeretettel. Embersége példamutató volt számunkra.

Fájó szívvel búcsúzunk tőle:

hajdani munkatársai a Biolaborban.