Elindult a parlagfű hatósági ellenőrzése!
Július elsejétől ismét elkezdődött a parlagfű elleni védekezési kötelezettség betartásának hatósági ellenőrzése. A parlagfű elleni védekezés a Magyarországon kiemelt jelentőségű, szigorú törvényi szabályozás alatt áll. E szigorú szabályozás oka abban rejlik, hogy a parlagfű nemcsak a mezőgazdasági, nemzetgazdasági kártétele miatt kiemelt fontosságú, hanem azért mert a társadalom közel 20%-nál a pollenje egészségügyi problémát, allergiát okoz. A védekezés nehézsége épp e szabályozás szigorúságából adódik mivel, itt nem elég, nem elfogadható a növény gyérítése vagy a gazdasági kártételi szint közelében tartása illetve megtűrése azokon a területeken ahol gazdasági kárt nem okoz, hanem mindenütt a teljes elpusztítására kell törekedni a virágbimbók megjelenéséig. Ezért a parlagfű kiirtása, sokkal több anyagi erőforrást, nagyobb szakmai tudást és odafigyelést igényel, mint a gyomnövények általában.
A védekezési kötelezettség jogszabályi hátterét az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI törvény (továbbiakban: Éltv.) 17. § (4) bekezdése teremti meg mely kimondja, hogy: „A földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.” A törvény végrehajtására létrehozott a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 2.§ (1) bekezdés d pontja az alábbiak szerint erősíti meg : A földhasználó és a termelő köteles védekezni, különösen a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) ellen, továbbá a 2.§ (2) pontja előírja, hogy a parlagfű irtását a virágzása előtt végre kell hajtani.
A védekezési kötelezettség elmulasztása vagy éppen a sikertelen védekezés esetén jogszabályi szankciókkal kell szembenézni. A jogszabály alapvetően két szankciótípust alkalmaz egyrészről az állami védekezést mely a helyszíni ellenőrzést követően kerül elrendelésre illetve végrehajtásra az Éltv. 50.§ (1) bekezdése alapján. Az állami védekezés költsége a jogsértő földhasználót illetve földhasználókat, belterületen az ingatlan tulajdonosát terheli. Külterületen az illetékes Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Osztálya belterületen az illetékes önkormányzat jegyzője rendeli el a közérdekű védekezést. Másrészről a bírság kerül kiszabásra az Éltv. 60.§ (1) bekezdés c pontja alapján. A bírságtétel mértékéről az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet 3-6. § illetve a rendelet 1. sz. melléklet A) pontjának a c, alpontja rendelkezik. Ezen a ponton fontos ismét megemlíteni, hogy bel illetve külterületen a jogszabály a bírság esetében is eltérő mértékben kerül megállapításra. Itt minkét esetben az illetékes Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Osztálya az eljáró szerv. A kiszabható bírság mértéke 15 000 Ft-tól 5 000 000 Ft-ig terjed.
A szigorú jogi szabályozás ellenére nem állunk túl jól a védekezés terén. Az elmúl évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy a köztudatban a védekezés megkezdésének időpontja és a hatósági ellenőrzés kezdetének az időpontja többnyire összemosódik, ami jelentősen rontja a védekezés hatékonyságát. A védekezés során az egész növény elpusztítására kell törekedni, ugyanis a rosszul elvégzett kaszálás új oldalhajtások és azon virágok képzésére serkenti a növényt. A lakott területeken, alkalmanként használt hobby telkeken, már május elején el kell kezdeni a védekezést gyomlálással, mechanikai gyomirtással vagy füvesítéssel és annak rendszeres nyírásával. Ruderális területeken főleg vasút, közút és egyéb vonalas létesítmények esetében a gyomirtó szeres védekezést - ahol ez lehetséges - célszerű előnyben részesíteni a kaszálással szemben. A mezőgazdasági növény kultúrákban ma már rendelkezésre állnak megfelelő hatású gyomirtó szerek és jól képzett növényorvosok a védekezéshez ezért a parlagfű elleni védekezés sikertelensége legtöbbször a védekezési kapacitás hiányának vagy éppen a nem megfelelő szervezésnek köszönhető. A legproblémásabbnak továbbra is az erdészeti telepítések, útépítések, ipari parkok tekinthetőek mivel itt a tulajdonviszonyok problémásak illetve a védekezés kivitelezhetősége is nehézkes és ezért eleve meg sem próbálják a védekezést vagy csak kis területen végzik el.
A fentiek ellenére a kaszálás továbbra is az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer, ezért a végzésekor a lehető legalacsonyabb vágásmagasságra kell törekedni és a kaszálási fordulónak is minimum két hetesnek kell lennie. A parlagfű kaszálását a tenyészidő végéig többször el kell végezni, mivel kedvező időjárás esetén a parlagfű intenzív oldal hajtásképződése figyelhető meg.
Összefoglalásként elmondható, hogy amennyiben a parlagfű elleni védekezésünk hatékonyságán javítani szeretnénk a védekezésünket szervezetten, előrelátóan kell végeznünk.
A védekezéseknél a parlagfű lehető leghatékonyabb irtására kellene törekedni, kerülni kellene a látszatvédekezéseket mivel azok inkább károsak mint hasznosak.
.
