Beszámoló

Beszámoló a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Növény Környezet és Élelmiszer Biztonsági Bizottságában végzett munkáról

A 2018. évben folytattuk a repce kultúrában végzett mintavételeinket. Ezek alapján elmondható, hogy a 2017. őszén vizsgálatra kijelölt 6 db tábla növényeiben és talajában található szermaradékok ellenőrzése során kiderült, hogy a csávázásra használt neonikotinoidok a virágzás folyamán nem voltak mérhetőek. Ugyanakkor a vizsgált táblák közül egy esetben a barázdákban felgyülemlett vízben sok egyéb hatóanyag mellett detektálni tudtuk az inszekticides csávázásra használt készítmények hatóanyagait. Ez az eredmény egyáltalán nem volt meglepő a talajok szenyezettségének ismeretében. Az egyik ilyen pocsolyafoltos tábla mellett állomásozó méhészet elől begyűjtött méhhullákban is detektálható volt a feltehetően csávázószer eredetű neonikotinoid.

Ebben az évben is folytattuk a növényvédelmi technológia gyakorlati megvalósítását érintő ellenőrzéseket. A mintavételeket a növényvédelmi hatóság és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és a Kamara munkatársai közösen végezték. Országos szinten 72 db növényminta begyűjtésére került sor. A NÉBIH NTI szakvéleménye szerint 9 minta esetében kifogásolható a szermaradékok jelenléte. A szabálytalanságok egy része a kultúrában nem engedélyezett szerek használatából következik. Más esetekben adminisztrációs hiányosságokat pl. a felhasznált és a labor által kimutatott hatóanyagoknak a permetezési naplóban történő feltüntetésének elmaradását tárta fel az ellenőrzés.

A Veszprém megyében 2018. 05.29-én végrehajtott mintavétel alkalmával 3 db virágzó mustártábláról gyűjtöttünk mintákat. Ezek analitikai eredményei szerint az egyik táblában tiametoxam és klórpirifosz volt kimutatható, míg a másik kettőben tiametoxamot detektált a vizsgálatokat végző laboratórium. A detektált hatóanyagok mennyisége minden esetben meghaladták a kimutatási határértéket. Az említett három táblában az alábbi hatóanyagszintek voltak mérhetők:

A tiametoxam jelenétének vonatkozásában az alábbi kifogások merülnek fel:

1. A hatóanyag felhasználását az EU korlátozta már 2013-ban.
2. Ebben a kultúrában ennek a hatóanyagnak a csávázószerben történő felhasználását szükséghelyzeti engedéllyel sem tette lehetővé a hatóság.
3. A hatóanyagnak a permetezés formájában történő alkalmazása minden kultúrában tilos a virágzást megelőző időszakban.
4. A hatóanyag felhasználása ebben a kultúrában nem engedélyezett.
5. A hatóanyagot olyan földrajzi körzetben és időben mutatta ki a laboratórium, amikor a mustár és facélia virágzás idején több, mint 2000 méhcsalád látogatja a területet.

Az esettel kapcsolatosan mindenképpen el kell mondani, hogy szerencsére a röpkörzetben található méhészetek egyikében sem jelentkeztek méhmérgezés tünetei, ugyanakkor azt senki sem vizsgálta, hogy a vadon élő beporzókra illetve az egyéb hasznos élő szervezetek vonatkozásában nem volt-e valamilyen káros hatás kimutatható. A hatóság ennek megfelelően vizsgálatot kezdeményezett az említett három földterület használójával szemben. Ezek a vizsgálatok még nem fejeződtek be, így ezeknek az ellenőrzéseknek részleteiről ma még nem lehet beszámolni, az viszont már biztos, hogy 2019-ben ebben a földrajzi körzetben mindenképpen kiemelten fogunk ellenőrzéseket és mintavételeket végezni.

A nyár folyamán a megyében két db neonikotinoiddal csávázott kukoricatáblában történtek mintavételek a virágzás idején. Az említett esetekben a virágzó címer testeket egy esetben mutatott ki a laboratórium 4ppb klotianidin szennyeződést, ugyanakkor ezekről a táblákról gyűjtött virágporminták mentesek voltak az említett szermaradékoktól. Az országosan (Veszprém, Zala és Csongrád megyékben) elvégzett kukorica mintagyűjtés eredményeként elmondható egyébként, hogy hét db tábláról származó címertestek esetében három alkalommal volt igazolható a címerek szennyezettsége egy alkalommal viszont a címertestekről közvetlenül leválasztott virágpor is tartalmazta az inszekticides csávázás formájában kimutatott klotianidin hatóanyagot 2ppb mennyiségben. Sajnos ez igen figyelemre méltó eredmény (ugyanezek az arányok mutatkoztak a 2016-ban elvégzett vizsgálatainkban is, ahol 9 db vizsgált címerből négyszer volt detektálható a kérdéses hatóanyag, ugyanakkor 6 db leválasztott virágport megvizsgálva egy alkalommal mért 2ppb klotianidin szennyeződést a laboratórium.

A nyári méhpusztulások országos vizsgálatával kapcsolatosan a NÉBIH még nem foglalt állást. Jelenleg a káreseményt jelentő méhészetek röpkörzetéből begyűjtött agronómiai adatok elemzése folyik. A kémiai analízisek eredményei alapján viszont elmondható, hogy ezeknek a pusztulásoknak a hátterében gyakran állhattak növényvédelmi okok is. Ezt igazolja, hogy a méhészeti mintákban a hatóság 17 alkalommal mutatott ki foszforsav-észtereket (főleg klórpirifoszt), egy alkalommal pedig fipronilt.

A szabálytalanul végrehajtott permetezések között szép számmal voltak találhatók neonikotinoidokkal végrehajtott beavatkozások is (ezek főleg Szabolcs megyei gyümölcsösökben voltak tapasztalhatók). Ugyanakkor ennek a szercsoportnak az elmúlt esztendőben a csávázásos technológiában történő alkalmazása is komoly veszteségekhez vezethetett. Ennek oka az elmúlt esztendőben tapasztalt tenyészidő lerövidülésnek és a nyár elején tapasztalt csapadékos időjárásnak is betudható.

Az idei mintavételeink sikeres elvégzésében a bizottság tagokon kívül nagy segítségemre voltak Fazekas Renáta, Németh Csaba, Ruzsás Kálmán és Böröczky Károly. Munkájukat ezúton is köszönöm.

Sümeg, 2019. február 24.

Tóth Péter

A kiadvány letölthető a képre klikkelve !