XII. Növényorvosi Nap
A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara 2017. évi kitüntetettjei
Tisztelt Kolléga, Tisztelt Honlap Látogató!
A kamara hagyományaihoz híven minden év novemberében megrendezzük a Növényorvosi Napot, amely november 8-án immár 12. alkalommal várta a növényorvosokat szerte az országból. A Növényorvosi Nap elvitathatatlan szakmai fontossága mellett a kamarai elismerések átadásának is hagyományosan ünnepélyes alkalma. 2017-ben 3 kamarai kollégánk Miniszteri Elismerő Oklevél kitüntetésben részesült, kamaránk 5 növényorvos tagja pedig Kiváló Növényorvos kitüntetést vehetett át. Honlapunkon ezennel közzétesszük kiváló kitüntetett kollégáink bemutatkozását.
A kitüntetetteknek szívből gratulálunk! Köszönjük a magyar növényorvosi szakma és a kamara érdekében végzett áldozatos munkájukat! További szakmai pályafutásukhoz, életükhöz ezúton is kívánunk további erőt, kitartást és jó egészséget!
A kitüntetettek bemutatkozását a Növényorvosi Napra készített kamarai kiadványban megjelentettük.
Kiváló növényorvos kitüntetett:
- Csongrád megye: Bognár Mihályné
- Zala megye: Gáspár Zoltán
- Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: Simon Zoltán
- Borsod-Abaúj-Zemplén megye: Györfi János
- Hajdú-Bihar megye: Bartal László
Miniszteri elismerő oklevélben részesülők:
- Budapest-Főváros: Dr. Vétek Gábor
- Hajdú-Bihar megye: Huszár Lukács
- Csongrád megye: Mile Lajos
Kiváló növényorvos kitüntetett:
Bognár Mihályné:
Bognár Mihályné Szarvason született, ott gazdálkodó paraszti család második gyermekeként. A Békéscsabai Szlovák Gimnáziumban letett érettségije után a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Növényvédelmi Üzemmérnöki szakára jelentkezett és szerzett 1975-ben diplomát. Első munkahelye a Karmacsi Vindornyamenti MgTsz volt, ahol a gyakornoki idejét töltötte, majd a Kishartyáni Mgszöv. ,később a Nógrádmegyeri Petőfi Tsz növényvédő agronómusa lett. A Hegyvidéki mezőgazdaság nem igazán volt a világa, ezért 1979-ben pályázat útján, férjével együtt került Csongrád megyébe a Maroslelei Rákóczi Mgtsz-be. Itt, mint utóbb kiderült csak a diplomájára volt szükség, de a tényleges növényvédelmi munkába nem akarták bevonni, üzemgazdászként tevékenykedett 2 évig. A kötelező talajvizsgálatok és a melioráció utáni táblásítás elvégzésével kikerült az irodából és a tényleges növényvédelmi munka irányítója lett 1989-ig. Itt bontakozott ki a tehetsége, ugyanis a 40-50- Ak- kötöttségű belvíztől sújtott földek növényvédelme komoly feladat elé állította. A szántóföldi kultúrák mellett a fokhagyma, vöröshagyma, paprika növényvédelmével is foglalkozott. 1989-ben a Hódmezővásárhelyi Vörös Csillag MgTsz növényvédelmi ágazatába nyert felvételt. Új növényekkel bővült szakmai ismerete. A cukorrépa, a kender és több szántóföldi növények vetőmag előállításánál irányította a növényvédelmet. A fölépült hagymaüzem köré alakult hagyma ágazatnál kapott kiemelt feladatot, ahol irányította a vöröshagyma termesztést az exportálásig. Eredményes munkájáért a „Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója” kitüntetésben részesült. 2000-ben elhagyta a nagyüzemi mezőgazdaságot, és az 1997-ben alakult családi vállalkozásnál a Bognár-ker bt alkalmazottja lett. Vetőmag és növényvédő szer kereskedelem, szakmai tanácsadás lett az új munkája, ahol a mai napig is ebben tevékenykedik, lelkesen és aktívan a termelők részére.
Gáspár Zoltán:
1955.03.06-án születtem Zagyvapálfalván.
1979-ben kaptam növényvédelmi diplomát a Keszthelyi Agrár Tudományi Egyetemen a
Összes szaktanácsolt területem mintegy 2000 ha. Jelenleg a MAK regisztrált szaktanácsadója vagyok.
A Magyar Növényvédelmi és Növényorvosi Kamara megalakulása előtt a növényvédelmi hatósággal közösen szerveztem, illetve tartottam növényvédelmi tanfolyamokat.
Simon zoltán:
Szakmai tevékenység:1994-2007: növényvédelmi mikológus
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat Károsító diagnosztikai laboratóriuma.
2007-2016: területi képviselő-szaktanácsadó
Bayer Hungária Kft., Bayer CropScience üzletág
2017: területi képviselő-szaktanácsadó
Sumi Agro Hungary Kft
Szakmai tapasztalatok:
Növényi betegségek diagnosztikája. Fungicidek szabadföldi hatásvizsgálata (alma, körte, meggy, burgonya, uborka, dohány, napraforgó, kalászosok, repce) Szaktanácsadás, oktatás. Kiemelt fontosságú témakörök: Almabetegségek elleni integrált növényvédelmi technológiák vizsgálata. Társszerzője „Az alma ventúriás varasodása” című könyvnek ( Szaktudás Kiadó Ház 2002.) Különböző szakmai folyóiratokban megjelent 18 szakcikk szerzője, társszerzője.
Györfi János:
Györfi János 1979-ben növényvédelmi üzemmérnök képesítést, 1982-ben munkavédelmi üzemmérnöki és 1985-ben pedig okleveles agrármérnöki diplomát szerzett.
1976-tól kezdődően 2016-ig egyetlen munkahelyen dolgozott, a nemesbikki Mezőgazdasági Szövetkezetben, először mint agrokémiai szakirányító, majd 1992-2015 között, mint az igazgatóság elnöke.
Elhivatott szakmaszeretete kivételes empatikus képességgel, mérhetetlenül türelmes és pozitív személyiséggel párosul. Ezen tulajdonságai segítették hozzá, hogy mind a civil életben, mind a szakmai berkekben nagyfokú tiszteletet és megbecsülést sikerült kivívnia magának. Ezt támasztja alá a 2010-ben részére megítélt Nemesbikk Díszpolgára cím, a „Növényvédelmi Panteon” ötlete, majd később kivitelzése. Saját elmondása, és kamaránk tagjainak egybehangzó véleménye szerint is, egész életét a szakmának rendelte és rendeli alá, a szakma számára hivatást jelent.
Bartal László:
Bartal László 1950. 09.03-án született Miskolcon. Az általános iskola elvégzése után 1965-ben felvételt nyert a Debrecen-Pallagi Mezőgazdasági Technikumba, ahol a négy éves képzés keretében megalapozta későbbi szakmai ismereteit. 1969-ben a technikusi oklevél megszerzését követően, rövid szakmai gyakorlat után, 1971-ben felvételt nyert a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar növényvédelmi üzemmérnöki szakára, ahol 1973-ban okleveles növényvédelmi üzemmérnökké nyilvánítva diplomát kapott. Pályafutását a Tiszagyulaházi-Újtikosi „Barátság” Mezőgazdasági Termelő Szövetkezetben kezdte, mint növényvédő üzemmérnök és növénytermesztési főágazatvezető. Ezt a munkakört 1979-ig látta el, majd lakóhelyváltás miatt ugyancsak növényvédő üzemmérnök és növénytermesztési főágazatvezetőként a Hajdúnánási „Béke” Mezőgazdasági Termelőszövetkezetbe került. Ezt a munkakört 1985.december 31-ig látta el. 1986. január 1-től a Bábolnai IKR hajdúnánási körzeti központjában dolgozott területi képviselőként, mint növényvédő üzemmérnök.
1987-1996 között a Hajdúnánási Állami Gazdaság Tedeji Üzemegységében tápanyaggazdálkodási ágazatvezető.
1996.március közepétől a hajdúnánási "Béke" Szövetkezetben, növénytermesztési ágazatvezető, ahol növénytermesztési, növényvédelmi és tápanyaggazdálkodási feladatokat lát el 2008. évi nyugdíjba vonulásáig.
Főfoglalkozása mellett 1992-től kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóként, az induló mezőgazdasági kistermelők, őstermelők, gazdák számára növénytermesztési szolgáltatást és növényvédelmi szaktanácsadást indított és folytat a mai napig.
Miniszteri elismerő oklevélben részesülők:
Dr. Vétek Gábor:
Vétek Gábor 1998-ban az egykori Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemre (KÉE) nyert felvételt, ahol 2003-ban egyetemi kitüntetéses oklevéllel diplomázott. Munkáját a Kertészettudományi Kar Rovartani Tanszékén tovább folytatva 2008-ban PhD fokozatot szerzett summa cum laude minősítéssel. Eredményes agrártudományi, azon belül agrozoológiai, illetve környezetkímélő növényvédelmi témájú kutatásait ez idáig a Környezetbarát Növényvédelemért Alapítvány I. díjával, Pro Scientia Aranyérem kitüntetéssel, Rainiss Lajos Emlékéremmel, valamint Dr. Szelényi Gusztáv Emlékéremmel (Ifjúsági fokozat) ismerték el. Jelenleg a KÉE jogutódjában, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Rovartani Tanszékén dolgozik egyetemi docensi beosztásban. Növényvédelmi állattan, integrált növényvédelem, illetve a kapcsolódó diszciplínák területén oktat az alap- és mesterképzési szakokon, beleértve a határon túli és az angol nyelvű képzést is. 2014-ben a Kazah Nemzeti Agráregyetem meghívott vendégoktatója volt. Több éves, lelkiismeretes oktatói és kutatói munkája elismeréseképpen 2010-ben Krámer Mária Antónia Díjat vehetett át.
Szakmai közéleti tevékenysége részeként a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara (NMNK) Oktatási és Továbbképzési Bizottságának országos elnöke, a Magyar Növényvédelmi Társaság Agrozoológiai Szakosztályának titkára, valamint a Magyar Rovartani Társaságnak és a Növényvédelem szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja.
Fő kutatási területe a kertészeti kártevők elleni környezetkímélő védekezési módszerek lehetőségeinek vizsgálata és fejlesztése, továbbá az idegenhonos, illetve inváziós rovarfajok monitorozása, a fajok biológiájának, hazai életmódjának tanulmányozása, a csapdázási, előrejelzési és védekezési módszerek kutatása. A témához kapcsolódóan hazai és nemzetközi konferenciák (Növényvédelmi Tudományos Napok, IOBC, European Congress of Entomology) szervezésében aktívan vett részt, illetve azokon előadóként is szerepelt. Több, idegenhonos kártevő fajt kollégáival elsőként mutatott ki hazánk, illetve más európai országok területéről. Kutatási, szakmai eredményeiről szakkönyvekben, magyar és idegen nyelvű tudományos folyóiratcikkekben, ismeretterjesztő közleményekben, valamint hazai, illetve nemzetközi konferencia kiadványokban számolt be. 2013–2017 között a FA COST Action TD1209 „European Information System for Alien Species” elnevezésű projekt nemzetközi munkabizottságának tagja. 2015–2016-ban az ENSZ FAO nemzetközi növényvédelmi szakértőjeként részt vett az „Integrated Pest Management of Major Pests and Diseases in Eastern Europe and the Caucasus” című kiadvány elkészítésében.
A tudományos utánpótlás-nevelés jegyében konzulensként már eddig is számos hallgató eredményes szereplését segítette kari és országos diákköri konferenciákon, az agrártudományi szakterületen.
Huszár Lukács:
Huszár Lukács 1947-ben született a Békés Megyei Vésztőn.
Az általános iskolát helyben, a középiskolát a szeghalmi Péter András Gimnáziumban végezte. A középiskola elvégzése után a Debreceni Agrártudományi Főiskolára nyert felvételt.
Tudományos Diákkör dolgozata országos helyezést ért el. 1970-ben az immár Debreceni Agrártudományi Egyetemen sikeres államvizsga eredményeként általános agrármérnöki diplomát szerzett, majd a nádudvari Vörös Csillag Tsz.-ben vállalt munkát, ahol a szakma lépcsőfokait végigjárva üzemegység vezető, majd főágazat vezető-helyettes lett.
1981-ben tanulmányai folytatásaként a Debreceni Agrártudományi Egyetemen növényvédő szakmérnöki diplomát szerzett. Ettől kezdve ellátta a növényvédelmi és agrokémiai vezető munkakörét is. Aktív, gyakorlati megvalósítója és szakmai irányítója volt a MÉM-NAK által kidolgozott, talajvizsgálaton alapuló tápanyag gazdálkodásnak.
A rendszerváltás után a NAGISZ cégcsoporton belül működő NAGISZ-Növény Kft. ügyvezetőjeként dolgozott nyugdíjazásáig.
Munkája során nagy hangsúly fektetett az okszerű szertakarékos technológiák illetve az integrált növényvédelmi technológiák kifejlesztésére és alkalmazására.
Nyugdíjazásáig az Országos Terméktanács Felügyelő Bizottságának tagja. A Cukorrépa Termelők Térségi Szövetkezetének és a H-B m-i Mezőgazdasági Termelők Szövetségének elnökségi tagja.
Elsőként vett részt a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara létrehozásában és a 2000. évi újjászervezésében.
A megalakuláskor a kamara megyei szervezet Felügyelő Bizottságának elnöke, országos küldött, 2009-óta a megyei szervezet alelnöke.
Kezdeményezője a Növény- és Környezetbiztonsági Bizottság felállításának, annak első országos elnöke. Ezt követően beválasztották a Kamara Országos Etikai és Fegyelmi Bizottságába, jelenleg is ott ténykedik.
Szerény emberi magatartása, innovatív, kreatív szemlélete, gondolkodásmódja, szakismerete és felkészültsége, több mint 36 éves áldozatos növényvédelmi tevékenysége, valamint Kamarai szervezetünkben végzett munkája alapján tisztelettel javasoljuk és ajánljuk Huszár Lukács miniszteri dicsérő oklevéllel történő kitüntetését.
Mile Lajos:
A gimnáziumi érettségit követően 1962-ben felvételt nyert a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre. Az egyetem befejezése után FM szerződéssel került a Csongrád Megyei Növényvédő Állomásra. 1967-1988 között közel 22 évet dolgozott ebben az intézményben, melynek neve többször változott. Kezdetben karantén felügyelőként, majd főfelügyelőnként tevékenykedett. Ebben az időszakban főleg a karantén szakterületen szerzett ismereteket, de kísérleti munkát is végzett, pl. a raktári kártevők és a hörcsög elleni védekezésben.
1978-tól előrejelzési csoportvezetőként folytatta munkáját. A következő 10 évben nagyon sok növényvédelmi ismeretet szerzett. Az előrejelzési módszerek és eszközök továbbfejlesztésében komoly eredményei voltak: a kukoricamoly rajzásdinamikája és kártétele, a talajlakó kártevők felvételezésének új lehetősége, az almalevél aknázó molyok előrejelzésének kidolgozása, a lucerna növényvédelme. Ebben az időszakban rendszeresen foglalkozott a szaktanácsadással. Két évig hetente TV adásban, írásos anyagokban,illetve személyes találkozásokkal.
Kezdettől fogva érdekelte az integrált növényvédelem, melynek megyei helyzetét elemezte is.
Ebben az időszakban 21 publikációja jelent meg.
1988 novemberétől nyugdíjba vonulásáig a DATE majd az SZTE Mezőgazdasági Főiskolai Karán dolgozott oktatóként és kutatóként. Kezdetben a Növénytermesztés, később a Kertészet Földműveléstan a Növényvédelem és az Integrált növényvédelem felelős oktatója volt.
1998-ban főiskolai docensnek nevezték ki, 1989-ben középfokú angol nyelvvizsgát tett.
Elsőként javasolta a szakirányú főiskolai oktatást, melynek kidolgozásában is tevékenyen részt vett. Így alakult ki a négy szakirány: növénytermesztési, állattenyésztési, ökonómiai és vadgazdálkodási.
Kutató munkája során az integrált növényvédelemmel és az előrejelzési lehetőségekkel foglalkozott. A főiskolai időszakában 23 publikációja volt, összesen 44.
2003-ban a Kar legjobb oktatójának választották.
2016.01.15.-étől nyugdíjba vonult, készülve az EU-s csatlakozás utáni szaktanácsadási munkára. Elsősorban az Agrárkörnyezet Gazdálkodás szaktanácsadójaként és oktatójaként vált ismertté.
Sajtó megjelenések
.
