Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!2025. évi 18. felhívás

► Az előző felhívásban a gamma bagolylepke inváziójáról írtam és bemásoltam dr. Hertelendy Péter növényorvos kollégám cikkét. Havasréti Béla levélben válaszolt a felhívásra és megengedte, hogy elküldjem Önöknek is a lepkével kapcsolatos gondolatait. Mellékelem. Mindketten kiváló szakemberek, már többször fordultam hozzájuk a kérdéseimmel. Vándorlepke, de itt is áttelel, részben ezért sem látjuk tisztán a nemzedékeit, a biológiáját, a fejlődését és épp ezért a várható kártételét illetően is megoszlanak a vélemények. Béla felmérései alapján 2-3 nemzedéke is lehet egy évben, így egész nyáron találkozhatunk vele. Ha Péter gondolatai igazolódnak, akkor semmilyen gondot sem okoz. Kb. most kelhetnek ki a hernyóik a kertekben. Mindenképpen érdemes fokozottan figyelni az araszolva mozgó hernyóira (6 másodperces videó). Az adott növényre engedélyezett rovarölő szerek közül választhatnak lásd pl. a 11. felhívást. Az érésben lévő zöldségfélénél már az élelmezés-egészségügyi várakozási időkre (é.v.i.) is figyelni kell.

► A gyapottok bagolylepkére bezzeg biztosan „számíthatunk” (15. felhívás). A kertjeinknek, de pl. a kukoricának is a legádázabb kártevője lett. Jó kis összehasonlító táblázatot találtam a két bagolylepkéről.

► Poloskák a zöldségféléken, a málnán, a ribiszkén és pl. az eperfán is. Az imágók párzanak és a lárvákkal együtt károsítanak. Talán nem túlzás, hogy a zöldségágyások legjelentősebb kártevői lettek. A kémiai alapú rovarölő szerek közül a NÉBIH keresője néhány növény esetében a lambda cihalotrin, az acetamiprid hatóanyagúakat kínálja fel bizonyos növényekre. Az egyszerű anyagok között nem találtam ajánlást. Raszik Viktória könyvében a varádiccsal való permetezést javasolja illatfedés céljából a bogyómászó poloska ellen.

A „diólégynél” megismert csalogatóanyag valamilyen okból csak őszibarackban, nektarinban, mogyoróban és almában engedélyezett az ázsiai márványospoloska csalogatására. A technológia hasonlít a „diólégynél” megismerthez. Gyűjti az ázsiai márványospoloskákat a dekatrienav egyik észteréből készült ázsiai márványospoloska csapda. Az elmúlt években jelent meg a kínálatban a faecet, mely hatóanyag biostimulátor és egyben poloska-riasztó is. Sok videót készítettek a felhasználásáról.

Örülnék a visszajelzéseiknek mindhárom készítményről és az azadirachtin A-t tartalmazó készítmény poloskairtó hatásával kapcsolatban is. Se szeri-se száma az otthoni próbálkozásoknak. Ujhelyy Kálmán módszere biztosan működik, megtalálják a kertbarat_2024_20. pdf felhívásban.

► Úgy látom, hogy az üzletekben már csak fólia alatt termesztett paradicsomot és paprikát vehetünk. A szabadban a károsítókkal, a szélsőséges időjárással és a napégéssel is küzdenek a kollégák. Egyre inkább a fóliasátor vagy az üvegház lesz a megoldás, lassan a gyümölcstermesztőknek is!

A cukorfokot növelő napsugarak perzselhetnek is. A tünetek felismerése sem egyszerű, mert hasonlítanak a hiánybetegségeknél jelentkező elváltozásokra. Amennyiben a napos oldalon látjuk, a durva körvonalú, a levélerek mintázatával nem összefüggő foltokat, akkor biztos, hogy a napperzselésről van szó. Keddi fotó egy napégette mogyorólevélről.

Meg lehet előzni vagy legalább csökkenteni lehet a Nap káros hatását, a napégés kialakulását.

- A nagy gyökérzettel és nagyobb lombfelülettel rendelkező fajták több vizet tudnak felvenni és többet tudnak párologtatni, hűteni. Ehhez persze öntözni kell, hogy elegendő nedvesség legyen a talajban.

- A szőlő zöldmunkáinál vagy a zöldségfélék levelezésénél hagyjunk takaró leveleket a termés felett.

- Az árnyékolással (Raschel háló, festett fólia, fátyolfólia) és az ellenálló növényi bőrszövet kialakításával (kerüljük a túlzásba vitt nitrogéntrágyázást) is sokat tehetünk a növényeinkért.

- Aki nem tud ágyást váltani az árnyékosabb kertrészébe, az a kertbarát megelőzésképpen „napolajokat” is használhat, ilyen pl. a szilícium tartalmú lombtrágya. A káliszappanról vagy az olajtartamúakról is jókat hallottam. Ez utóbbiaknak „nincs várakozási idejük” (nk jelűek), rugalmasabbá teszik a bőrszövetet és tapadószerként is beváltak. A többi gyümölcsnél is használhatóak.

- A szilícium, a kalcium és a kálium is erősíti a növényi bőrszövetet, ezeket keressék a lombtrágyák címkéjén.

- Sok biostimuláló készítmény algát, illóolajat, humuszt, aminosavat tartalmaz, kifejezetten a hőstressz kivédésére reklámozzák ezeket. Nem növényvédő szerek.

- Párás, borult napok után, vagy a sövények visszametszését, a fürtök kibontását követően érzékenyebbek a növények. Erről is dr. Terbe István professzor úr, a még mindig időszerű cikkében.

Budapest, 2025. július 02.Jó egészséget Önöknek és a növényeiknek is:

Zsigó György, NMNK

********************************************************************************

                                                                                                                   2025. évi 18. felhívás melléklete

Havasréti Béla győri növényorvos és lepkész kollégám június 27-én válaszolt Hertelendy Péter gondolataira. Megengedte, hogy közöljem az írását.

„A legutóbbi bagolylepkés felhívásodhoz szeretnék némi kiegészítést tenni. (Tagja vagyok egy, a hazai lepkészeket tömörítő levelezőlistának, így az ott leírt megfigyeléseket is felhasználtam a kiegészítéshez.)

Az elmúlt napokban itt Győr megyében is tapasztalhattuk a gamma bagolylepke intenzív rajzását. A megyében működtetett két fénycsapda (Győr-Bácsa és Mihályi) fogásai alapján a rajzáscsúcs június 18-19-én lehetett. A csapdáink higanygőz égővel működnek, ami ebben az esetben azért lényeges, mert a gamma lepke a normál fényre "nem reagál érzékenyen", azaz csak véletlenszerűen repül csak rá. Amúgy a tapasztalatok is azt mutatják, hogy túl vagyunk a rajzáson, tehát a fénycsapda adat helyes lehetett.

A rajzás frontszerű volt, ami azt jelenti, hogy a délebbi országrészekben pár nappal korábban volt a csúcsrajzás. A gamma bagolylepke ugyanis vándor faj. Ez a lepketömeg Dél-Európából (Észak-Afrikából?) vándorolt fel és akár Skandináviáig is elrepülhet.

A faj vándor tulajdonsága a Palaearktikumban nyugatról keletre változik, mégpedig úgy, hogy a nyugat-európai populációk kizárólag vándorlók, míg Ázsiában stabil, helyhez kötött populációi vannak. Mi félúton vagyunk. Magyarországon az áttelelő és a vándorló népesség együtt fordul elő. (További kérdést vet fel, hogy az itt áttelelt példányok, vagy egy részük, nem repül-e el észak felé.) A fajnak ez a tulajdonsága bizonyítottan változott az elmúlt évtizedekben. Egy idő után Nyugat-Európában is lesznek áttelelő populációk. Egészen biztos, hogy ebben része van a felmelegedő éghajlatnak. A gyenge teleink nálunk már most alkalmasak lehetnek az egyre növekvő arányú áttelelésre.

Sajnos egy befogott példányról nem mindig lehet megállapítani, hogy vándor, vagy helyben született példány-e. A kopottság nem egyértelmű bizonyíték, egy magasfüves, cserjés állományban a lepkék hamarabb lesznek töredezettek, mintha akár több száz km-t repülnének szabad légtérben.

Mind az áttelelt, mind a berepült egyedek szaporodnak nálunk. A gammalepkének ma már 2, sőt egyes megfigyelések szerint 3 nemzedéke van. Ez a 3. nemzedék sok esetben csonka, de akár teljesen ki is fejlődhet.

Mivel a faj vándorol, az utolsó nemzedék ősszel dél felé visszarepül. Bár ez nem olyan látványos, de igazolható.

A fentebb leírtak inkább faunisztikai megfigyelések. Növényvédelmi szempontból a faj kártétele a fontosabb. Azt azért nem merném állítani, hogy a gamma lepke nem jelent veszélyt. Inkább "alkalmi kártevő" lenne a helyes elnevezése. Ha nagy tömegben jönnek a vándorló lepkék és ezek itt raknak petéket, akkor kialakulhat egy kártételi helyzet. Polifág állat, tehát szinte bármelyik kultúrnövényünkön megélhet. Azt lehetne inkább tanácsolni, hogy most a rajzást követően fokozottan figyeljük a növényeinket (mindegyiket), és ha találkozunk a jellegzetes araszoló hernyókkal, akkor permetezzünk. Ennek van most az ideje.

Végezetül egy érdekesség: A gamma bagolylepke imágója zömmel éjszaka repül, de nappal is megfigyelhető. Az a példány, amelyik nappal látogatja a virágokat - jellemzően a délutáni órákban - az biztosan frissen, 1-2 napja kelhetett ki. Ekkor még intenzíven törekszik észak felé, ezért repül nappal is és a repüléshez szükséges energia pótlásához látogatja a virágokat. Ezek még sterilisek, nem párosodnak. Erre csak akkor kerül sor, ha túl vannak az érési táplálkozáson, elhagyják a nappali repülést és csak éjszaka mozognak. De akkor már messze járnak tőlünk. Ezek a példányok tehát tényleg veszélytelenek ránk nézve. (A tőlünk északabbra gazdálkodóknak ugyanakkor esetleg okozhatnak gondot.)”

Győr, 2025. június 27.