Üdvözöljük
a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara honlapján!

Időszerű növényvédelmi teendők a közterületeken                                                                    2023. évi 5. levél

 

Eljött a növényvédősök ideje! A csapadékos meleg tavasz kedvez a kórokozó gombáknak, a levéltetveknek, az atkáknak és a csigáknak is.

 

► Gombás évünk van!- hallom a kollégáktól. Az aranycserjén avagy a másik „hivatalos” magyar nevén az aranyfán (Forsithya intermedia) soha nem látott virág és vesszőszáradást okozott a virágfertőző moníliagomba. Ugyanaz a kórokozó, mely a termesztett meggynél, kajszinál és cseresznyénél is a legnagyobb gondot okozza.

Strapabíró cserjének ismertem meg az aranyfát, még sohasem kellett permetezni. Ha ilyenek maradnak a tavaszok, akkor a virágzáskor elvégzett permetezéssel lehet majd megmenteni az élénksárga virágait. Lehet, hogy a kötelezően permetezendő növények sorába lép? Úgy látom, hogy a legtöbb helyen újra kihajtottak a vesszők. Ahol mégsem, ott a visszavágás segíthet megmenteni a bokrot. Addig kell visszadarabolni az elszáradt virágoktól és levelektől barnuló ágakat, ameddig tiszta metszlapot nem kapunk. (05.04-i fotó.)

 

► Más dísznövényfajokon megjelentek a rozsdák, melyek ellen a egy felszívódó azoxistrobin hatóanyagú gombaölő engedélyezett. A lisztharmatfertőzés is felerősödött, mely ellen két kontakt kéntartalmú és két felszívódó gombaölő közül is választhatunk. A döntést most is bízzák a növényorvosra.

 

► A levéltetvek ellen néhol már a második permetezést kellett elvégezni pl. viburnum sövényen. A díszribiszkéről lassan elköltöznek a levélpirosító ribiszke-levéltetvek, de a fiatal hajtásaikon már komoly kolóniákat alkotnak más fajok. Lásd a 05.23-i fotót. A dézsába ültetett díszcickafarkon is megjelentek és néhol az utcai juharokon már a levelek teljes felületét bevonja a váladékuk, a mézharmat. Csak a száraz kánikulai forróság állíthatja meg a terjedésüket. Addig pedig a lakossági bejelentésekre is számítanunk kell!

 

► A permetezés vagy injektálás nélküli vadgesztenyéken már akár ilyen kárképpel is találkozhatnak ( 05. 24-i fotó). Úgy látszik, hogy ahogyan az idei tél, úgy az esős tavasz sem zavarta meg a vadgesztenyelevél-aknázómolyt a fejlődésében, a rajzásában. Ahol nem sikerült elvégezni a permetezést az első nemzedék ellen, ott mindenképpen készüljenek a második nemzedék elleni védekezésre. A csapdahálózatunkban követhetik a molyok rajzását, a permetezés indítását és a készítmények kiválasztását pedig bízzák a növényorvosra (4. levél).

Az injektálás is megoldás lehet! Az injektáló szakember tudása és eszközei döntik el a kezelés hatásosságát és ami legalább ilyen fontos, a furatoknál jelentkező sebfertőzések kivédéséhez is szakértelem és megfelelő eszközök kellenek.

 

► A parlagfű csírázásához fény szükséges. Ahol sérül a zárt növénytakaró pl. az ágyásokban, a kikopaszodott gyepekben, a facsemeték ültetőgödreinél vagy a vaddisznótúrásokban, ott nemsokára megjelennek a csírázó, majd a gyorsan növekvő parlagfüvek. Az idei esőzések után az utak mellett vagy a gyepszegélyek szélén lerohanó esővíz is megteremtette a csírázásához szükséges feltételeket azzal, hogy elmosta azokat a növényeket amik az árnyékolásukkal valamennyire visszafogták a parlagfű csírázását. A fotó 05.23 -án készült, azóta már

30 cm-es példányokkal is találkoztam.

A 2019-es jogszabály módosítás eltörlte a kötelező irtásra kijelölt július 1-i határidőt. Már szigorúbban fogalmaz, sohasem lehet bimbós parlagfű az adott területen. Ezt közterületen továbbra is a kormányhivatalok növényvédelmi felügyelői ellenőrzik. Tehát egész szezonban irtani kell a törvény előírásai és főleg az allergiás embertársaink miatt.

 

Budapest, 2023. május 29.            Üdvözlettel:                                                                     Zsigó György, NMNK

Sajtó megjelenések

.

Média megjelenések

Partner szervezetek