Időszerű növényvédelmi teendők a közterületeken                                                             2023. évi 3. levél

► Csapadékosan indult a tavasz. Ez jó hír a növényeknek, de a kórokozó gombáknak is. „Gombásan” indult az év! Az átázott, nedves talajból még az esőmentes napokon is számíthatunk annyi párára, ami a gombák fertőzéséhez elegendő nedvességet biztosít a levelek felületén. Az elkövetkező hetekben fokozottan ellenőrizni kell pl. a platánokat a levélszáradást és levélhullást okozó apignomóniás levélbetegsége, a rózsát pedig a diplokarponos levélbetegsége, a csillagrozsda miatt. Ennél az időjárásnál a szürkepenészre (lásd a 2. levelem) és a peronoszpórákra is gondolnunk kell.

► „ A mi időjárásunknál a lisztharmattal mindig számolnunk kell. Nem biztos, hogy járványhelyzet alakul ki, de biztosan megjelenik, fertőzi a szőlőt és védekezni kell ellene.” -idéztem egy szőlős kollégámtól. Ugyanezt elmondhatjuk a közterületi növényeinkkel kapcsolatban is. A beteg rügyekből lisztharmatoson kipattant levélkék „lisztes” felületéről már az érett konídiumok fűződnek le és terjesztik a fa egészséges leveleire és a környező fákra is a kórokozót.

► A közterületen álló eperfa-pajzstetűvel fertőzött szivarfák, a lisztharmatos díszalmák, a moníliás díszcseresznyék és almák, bizonyos levéltetvek és gyomok esetében is jogos a lakossági panasz: „kintről terjed be a kertembe a károsító”. Tehát különös figyelemmel kell eljárni azoknál a növényeinknél, melyek károsítói a kertekben is kárt okozhatnak. Telepítés előtt és az éves növényvédelmi munkák tervezése előtt érdemes felkeresni a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének a honlapját (www. diszkerteszek.hu) ahol a Közterületi sorfák jegyzékének 2022-es táblázatában erről is tájékozódhatnak.

► A rovarok is megérkeztek! Néhány levéltetűfaj ellen már permetezni is kell. A házikertekben és az öntözött közterületi ágyásba telepített ribiszkéken is megjelent a levélpirosító ribiszke-levéltetű kárképe, a pirosan fodrosodó levél. A fiatal telepítésű viburnumsövény bepödrődött levelében fotóztam a kiterjedt levéltetű kolóniát. Mindegyik tövön találtam néhány károsított levelet. (Mindhárom fénykép április 14-én készült.)

► Az enyhe télre gondolván, az idén már korábban, 03. hó 23-án kihelyeztük a vadgesztenyelevél-aknázómoly előrejelző csapdáit az országos hálózatunk megfigyelőpontjaira. Április 4-én, az első leolvasási napon két csapdában már fogtuk is a moly hím példányait. Szeptember végéig keddenként összesítjük a budapesti, siklósi, tanakajdi, maroslelei és debreceni csapdák rajzási adatait és feltesszük szponzoraink honlapjára.

A tavalyi év alapján úgy tűnik, hogy az aszály és a hőség nem viseli meg különösebben az aknázómolyt. Siklóson 06.07-én 6.400 db molyt, míg rá egy hétre 06.14-én 26.000 egyedet számolhatott össze Bodó János Károly kollégám. A rajzás menetében sem volt eltérés az országban, színekkel jelöltem a védekezések szempontjából szóba jövő két nemzedék rajzáscsúcsait. Tehát kb. egyszerre jelentek meg a molynemzedékek és így a permetezéseket is egyidőben lehetett indítani az országban. Erre számíthatunk az idén is, ezért érdemes követni a rajzásukat.

A legpontosabban akkor tudják meghatározni a permetezés időpontját, ha az Önökre bízott parkokba, fákra helyezik ki az előrejelző eszközöket. Jól példázza ezt a tavalyi táblázatban a Fiumei Úti Sírkert három csapdája.

Ugyanabban a parkban alig 100-200 méterre voltak egymástól a csapdák, mégis egészen eltérőek a fogási adatok, más nagyságú volt a fertőzési nyomás. Vajon hogy alakul az idei év?

Budapest, 2023. április 17.            Üdvözlettel:                                                             Zsigó György, NMNK