Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok! 2022. évi 3. felhívás
A hideg egy kis haladékot adott nekünk. Még nem ültethetjük a palántákat a szabad ágyásokba, a talajfertőtlenítéssel is ráérünk, mert még a mélyben telelnek a pajorok és a drótférgek. Egy kicsit pihenhetünk, olvashatunk. Két olvasnivalót ajánlok Önöknek.
Abban mindketten megegyeztek, hogy a jövő útja az integrált növényvédelem, amely az idei évtől kezdve nemcsak ajánlott, hanem már kötelező is a hazai és az európai termelők számára. A 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 8. melléklete rögzíti is az elveit. Azért mellékelem, mert így talán még érthetőbb lesz az integrált növényvédelem fogalma és mert a házikerteseknek is ezt az utat javaslom. De ahogy a fenti riportokból is kiderül, nincs is más lehetőségünk, mint a melléklet elveinek az átültetése a mi otthoni gyakorlatunkra. Az idei felhívások is ebben a szellemben készülnek.
► Jobban is kezdődhetett volna az év. Az enyhe tél nem gyérítette a károsítókat, most pedig kimondottan száraz és az átlagosnál hidegebb a tavaszunk.
Békéscsabáról és az érdi kutatóból is szomorú híreket kaptam,
20-30%-ban is elfagytak egyes kajszifajták rügyei. Kalmár Klementina küldte a Tardiff fajta barnuló rügyeiről készült fotót, a szomszédjában álló Bergerange fajták kibírták az éjszakai fagyokat. A csemeték vásárlásánál a fajta fagytűrőképességét is tisztázni kell. Fagyzugos kertbe különös gonddal kell kiválasztani a növényeket.
A nagyüzemi fagyvédelmi módszerek többsége nem alkalmazható a kis kertekben. Nedves avart, szalmabálát mi is égethetnénk, de a füstölés zavarná a szomszédokat és az önkormányzati rendeletek sem engedik meg. Ha már ki lennének nyitva a kerti csapok, akkor a fagyok érkezése előtt be lehetne öntözni a fák alatti talajt, mert a jó szerkezetű talajban a víz hőpufferként viselkedik. A feketén hagyott földfelszín több nappali hőt fogad be, éjszaka ez is védene egy bizonyos mértékig.
Sajnos a rügypattanás környékén jelentkező fagy ellen nincs tökéletes védelem, marad az előző évben kialakított jó kondíció. A virágok megvédése érdekében, a rügyfakadástól a virágzásáig már a kálium és a bórtartalmú lombtrágyákkal is permetezhetnek, ezek állítólag a levél nélküli vesszőkből is felszívódnak.
► Egy széncinkefióka a fejlődése alatt 1000 hernyót is megeszik, hallottam David Attenborough egyik filmjében. Ne hagyjuk ki ezt a lehetőséget! A mesterséges odúkról minden fontosat megtudhatnak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján. A leggyakrabban használatos a B típusú odú, mely alkalmas széncinege, csuszka, mezei veréb, légykapók és nyaktekercs számára. Megvásárolható vagy az unokával közösen is elkészíthető a leírásnak megfelelően. Máris ki lehet akasztani az ajánlott magasságba.
Budapest, 2021. március 22. Jó egészséget és jó kertészkedést kívánok: Zsigó György, NMNK
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
8. melléklet a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelethez * 2022. évi 3. felhívás melléklete
Az integrált növényvédelem általános elvei
1. A károsítók megjelenésének megelőzésére vagy azok mennyiségének gazdasági kárt okozó szint alá szorítására a biológiai, biotechnikai, agrotechnikai, mechanikai, fizikai és kémiai védekezési eljárások, illetve ezek technológiai rendszereinek felhasználása során elsősorban az alábbi eszközök alkalmazandók:
1.1. megfelelő, a kultúrnövény optimális fejlődését biztosító, a károsítók elleni kompetícióját elősegítő agrotechnikai elemek,
1.2. * rezisztens vagy toleráns növényfajták alkalmazása azoknál a növényfajoknál, ahol ez technológiailag indokolt; fémzárolt vetőmagok és ellenőrzött szaporítóanyagok használata,
1.3. * talajvizsgálatra, vagy a növény tápanyag szükségletére alapozott tápanyag-utánpótlás, szükség szerint talajjavítás és a talaj optimális nedvességtartalmát biztosító eljárások alkalmazása,
1.4. a károsítók elterjedésének megakadályozása a gépek, berendezések, öntözőcsatornák rendszeres tisztításával,
1.5. a gyomnövények, kártevők és kórokozók természetes ellenségeinek és a hasznos, valamint a növénytermelés szempontjából veszélyt nem jelentő élő szervezetek fokozott védelme és erősítése megfelelő növényvédelmi intézkedésekkel vagy a termelőhelyeken belül és kívül ökológiai infrastruktúrákkal a természetes ökoszisztémák védelmének figyelembevételével.
2. A károsítókat megfelelő módszerekkel és rendelkezésre álló eszközökkel folyamatosan figyelni kell. A megfelelő eszközök közé tartoznak a helyszínen végzett megfigyelések, tudományosan megalapozott előrejelzési és korai diagnosztikai rendszerek, továbbá szakirányító javaslatainak felhasználása.
3. A termelő, szükség szerint folyamatos táblaszintű és károsító előrejelzés (monitoring) eredményei alapján, illetve szakirányító igénybevételével eldönti, kell-e érdemi intézkedést alkalmazni, és ha igen, mikortól, továbbá milyen növényvédelmi kezelésre van szükség. A károsítók esetében a kezelési döntés meghozatalakor figyelembe kell venni a konkrét területekre, a terményekre, és a sajátos éghajlati és időjárási viszonyokra meghatározott, tudományosan megalapozott károsítási küszöbértékeket.
4. A kémiai védekezési módokkal szemben előnyben kell részesíteni a megfelelő hatékonyságot nyújtó környezetbarát biológiai, fizikai és más nem kémiai módszereket, továbbá figyelembe kell venni a károsítók természetes ellenségeinek korlátozó szerepét.
5. A felhasznált növényvédő szereknek a védekezéssel elérni kívánt célnak leginkább megfelelőnek kell lenniük és a lehető legkevesebb mellékhatással kell járniuk az emberi egészségre, a nem célszervezetekre és a környezetre.
6. * A növényvédő szert felhasználónak a növényvédő szerek használatát és az egyéb beavatkozási formákat a szükséges szinten kell tartania. Az engedélyezett dózishatárok figyelembevételével a felhasználónak törekednie kell a lehető legalacsonyabb, még hatékony dózis használatára, annak érdekében, hogy elkerülje a rezisztencia kialakítását. A felhasználónak a kezelések számát úgy kell megválasztani, hogy a károsítók gazdasági kártételi küszöb alá szorításához szükséges minimális kezelési számot alkalmazza. Károsítók foltszerű előfordulása esetén lehetőség szerint foltkezelést kell alkalmazni, figyelembe véve, hogy a növényzetben a kockázati szintnek elfogadhatónak kell lennie, és nem szabad növelni annak kockázatát, hogy a károsítók populációi rezisztenssé váljanak.
7. A növényvédelmi technológia kialakítása során figyelemmel kell lenni a rezisztencia kialakulásának megelőzésére.
8. Az adott évi növényvédelmi technológia, illetve a szükséges növényvédelmi intézkedések megtervezése során figyelembe kell venni az előző évi növényvédelmi intézkedések hatékonyságával kapcsolatos tapasztalatokat.
.