Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok! 2020. évi 16. felhívás
► Medárdkor megjött az eső. Úgy tűnik, hogy beigazolódik a népi megfigyelés, azóta szinte minden nap esett valamennyi. Sajnos kiszámíthatatlanul érkezik a csapadék, záporok formájában, szelekkel kísérve. Folyamatosan nedvesek és karcolódnak is a kis gyümölcsök, sőt már reped az érésben lévő cseresznye és a meggy. Ez utóbbiakat a cseresznyelégy is „szurkálja”. Terjed a gyümölcsfertőző monília!
A cseresznye és a meggy esetében a szürettel, a várakozási idővel (é.v.i.) is számolni kell. A 3. felhívásban ajánlottak közül, kifejezetten a gyümölcsöt támadó monília fajra engedélyezett hatóanyagok és az ezeket tartalmazó gombaölőkre érvénye várakozási idők (é.v.i.): a boscalid 7 napos, hasonlóan a ciprodinil is, a fenhexamid csak 3 napos, a penkonazol 14 napos. A felsoroltak többsége a szilvában, az őszibarackban is engedélyezett.
Az almatermésűekben a felszívódó ciprodinil mellett, a viaszosodás után (diónagyságú termés) már a kontakt réztartalmú gombaölőket is bevethetjük. A biotermesztők egészen a szüretig a rezekkel védekeznek a monília és a varasodás ellen. „Rosszul lesz a réztől a körte”, hallottam egy kolléganőtől. Sok körtefajta és némely almafajta is érzékenyen reagál a rézre. Aki most ismerkedik a fájával, az a kertész végezzen, próbapermetezést vagy inkább használja a „rézpótló” mankoceb hatóanyagú gombaölőket (12. felhívás) (A cseresznyében és a meggyben 30 nap a várakozási ideje.) Ez is kontakt, tehát az eső lemoshatja a növényi felületről. A beteg termés leszedésével, a lehullottak összegyűjtésével is lassíthatjuk a gomba továbbterjedését.
► „Az ország déli borvidékein már virágzik a szőlő, míg a hűvösebb vidékeken még csak most kezdődik. Most nehéz betartani a - ne háborgasd a szőlőt virágzáskor – elvet, mert a zöldmunkák és a védekezések is egyre inkább sürgetőek.
A lisztharmatot (Uncinula necator) már korábban megtalálták, de a hűvös és száraz időjárásban nem igazán terjedt a betegség. Most, hogy párásabb levegő érkezett, s az esők utáni kipárolgás is ezt erősíti, a betegség erősödése várható. A védekezést folytatni kell, nagy lémennyiséggel, jó fedéssel.
A peronoszpóra (Plasmopara viticola) telelő oospórái valószínűleg kiszáradtak a száraz téltavasz során, ezért az induló fertőzési folyamatban kisebb szerepük lesz. Számítani kell viszont a déli áramlatokkal érkező fertőző anyaggal. Ebben az időszakban gyakoriak ezek a déli áramlatok, s könnyen szállítanak peronoszpóra fertőző anyagot, így bármikor elkezdődhet a fertőzési folyamat, a nedves, párás körülmények, érzékeny fenológiai állapot és a fertőző anyag együttese esetén. Most közepes fertőzési nyomással lehet számolni. Éppen ezért a
megelőző kezeléseket folytatni kell. Egyelőre a kontakt hatóanyagok elegendőnek tűnnek.”
A https://www.agroinform.hu/novenyvedelem oldalról másoltam ki a szőlős részt a 2020.06.10-i előrejelzésükből. A 12. felhívásban írtam a lisztharmat elleni kontakt kéntartalmúakról, de már a peronoszpórára is gondolnunk kell. Tehát rézzel is kombinálja a permetlevét, aki nem félti a virágzó szőlőjét a perzseléstől! A mankocebek vagy a metiram is pótolhatják a rezet. Nem perzselnek, ezek is kontakt szerek, tehát az esőkkel lemosódhatnak.
Később, a virágzás után a felszívódókat is előveheti az a gazda, aki belülről is védené a szőlőjét, mert pl. biztosra akar menni vagy csak ritkán jut ki a telkére vagy, mert érzékeny fajtái vannak. Többségüket csak 2-4 alkalommal lehet használni, mert könnyen kialakulhat a gombákban a rezisztencia. Ilyen pl. a azoxistrobin, a ciazofamid (peronoszpóra ellen), a penkonazol (a lisztharmat ellen), stb.
A rezisztenciatörés miatt már a gyártásnál kontakt hatóanyaggal kombinálják a felszívódó hatóanyagokat peronoszpóra ellen. Szerencsére bőséges a választék.
Léteznek a réz és a mankoceb kombinációjából készült termékek is. A két kontakt felerősíti egymás hatását. Szerencsére sok III. kategóriás gombaölő a rovarölők (12. felhívás) szerünk van.
A lisztharmat és a peronoszpóra csak távoli rokonok, nincs olyan gombaölőnk mely mindkét kórokozóra hatásos lenne. (Az azoxistrobin kivétel, ezt levilkeg mindhárom kórokozó ellen engedélyezték. Sajnos ennél már leírták, hogy a szőlőlisztharmat esetében rezisztencia is kialakult.)
Az előző években átlag 6-7 nyári permetezéssel védték meg a szőlőjüket a növényorvossal is rendelkező ültetvények. A védekezés kialakításakor főleg a lisztharmatra koncentrálnak, de folyamatosan résen kell lenni a peronoszpórával, a szürkepenésszel és újabban a feketerothadással kapcsolatban is, mert időjárástól függően akár 100%-os kárt is okozhatnak. Még a szőlőmolyok 2. és 3. nemzedéke és az amerikai szőlőkabóca ellen is fel kell lépniük. A házikerteseknek is dönteniük kell, hogy a fajtától és a kert fekvéstől függően mikor és mivel ismételjék a kezeléseket, egészen a szüretig. Remélem, hogy a felhívásainkkal segítünk a döntésben!
Budapest, 2020. június 13. Jó kertészkedést kívánok: Zsigó György, www.magyarnovenyorvos.hu
.
