Időszerű növényvédelmi teendők a közterületeken                                                                        2019. évi 7. levél

A változékony tavasz után, a nyár közepére normalizálódott a növényvédelmi helyzet. A forró júniusi napok nem kedveztek a gombák terjedésének, nem alakultak ki járványok. A rovarok „hozták a formájukat”. Lezajlott a vadgesztenyelevél-aknázómoly második nemzedékének és a selyemfényű puszpángmoly első nemzedékének a rajzása. Az aknázómolyok csapdái, a mai fogások alapján már a 3. nemzedék indulását jelzik…

► A héten már az amerikai lepkekabóca szürke színű imágóit is megfigyeltem. A vadgesztenye terméséről, levélfonákáról rebbentek fel. Az aszályos időjárás általában visszafogja a terjedésüket, nem kell sok lakossági bejelentésre számítanunk a csepegő cukros váladékuk, a mézharmat miatt. Párás melegben viszont szinte minden növényen számíthatunk a jelenlétére, polifág faj Az internetes híradás szerint több mint háromszáz tápnövénye van. Mindezek ellenére nem jelentős kártevője a közterületi növényeknek, csupán a táplálkozása, szívogatása miatt nem kellene permetezni! Nem sárgulnak a levelek a lárvatelepei alatt, károsítása meg sem közelíti a platán-csipkéspoloska vagy a tölgy csipkéspoloska kártételét. Már július 12-én is sárgállottak a klorofill hiányos levelek. Szerencsére megfelelő a szerkínálatunk: acetamiprid, deltametrin, paraffinolaj hatóanyagúakkal dolgozhatunk. A platán esetében még a pimetrozin tartalmúak is felhasználhatóak.

► A tavaszi esők bőséges víztartalékot képeztek a talajainkban. A kipárolgó nedvesség a júniusi forrósággal párosulva beindította az atkák felszaporodását. Most ez jelenti a legnagyobb növényvédelmi kihívást!

A vadgesztenye esetében a levélkék fő erei mentén indul a száradás, majd részleges vagy akár teljes lombhullással folytatódik a kártétel (lásd a 07.18-i jobb oldali fotót). Szándékosan illesztettem be azt a fotót, ahol az amerikai lepkekabóca lárváit, viaszszálait is megtaláltam. A fő ér mentén csoportosulnak, de nem ezek okozzák a tüneteket. Az injektált fák viszont szépek, tünetmentesek, ugyanis az abamektin hatóanyag atkaölő hatással is rendelkezik. Egy injektált társasházi vadgesztenye utcára kihajló egészséges ágait láthatják balra alul. (Azt viszont a kerítésen keresztül is jól láttam, hogy a törzsébe fúrt lyukak sajnos az idén is befertőződtek…)

Az óriási hársfát csak alulról tudtam lefényképezni július 16-án. A lombkorona 99%-a már fakó sárga volt. Elég volt egy kézi nagyítóval megnézni a lehullott leveleket. A levedlett a lárvabőrök egyértelműen bizonyították, valamelyik takácsatka faj okozta a korai lombhullást. A néhány épen maradt hajtás zöld színe mutatja, atkák nélkül ilyen lehetne az egész fa. A hexitiazox az egyik legmodernebb atkaölő hatóanyag, közterületi engedélyt kapott. A kéntartalmú gombaölőkkel, lombtrágyákkal is gyéríthetjük az atkatársaságot. Döntsön a növényorvos!

Budapest, 2019. július 24.                              Üdvözlettel:                                              Zsigó György, NMNK