Üdvözöljük
a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara honlapján!

Időszerű növényvédelmi teendők a közterületeken                                                                        2019. évi 3. levél

 

Április 2-án az ország több pontján felszereltük a vadgesztenyelevél-aknázómoly előrejelzésére szolgáló csapdákat. Már a kihelyezés pillanatában rajzó lepkéket csábítottak a feromonok Kecskeméten és Újbudán is.

Az idei korai kitavaszodásnál résen kell lennünk! A hó eleji fotón már majdnem teljesen kitelt leveleket láthatnak, az egyik budapesti temető idős fáján. A növényorvosok a rajzás és lombozat fejlettsége alapján határozzák meg a permetezés időpontját. Megnehezíti a döntést, hogy a vegyes genetikai állományú idős vadgesztenyék gyakran egy fasoron belül is elhúzódóan fakadnak.

Ahogy a termelésben, úgy a közterületen sem dolgozhatunk megszokásból. A növényvédő szerek kiválasztásában és védekezési időpont kijelölésében, kérjék ki a növényorvos kollégák véleményét!

   

  

 

A figyelem középpontjába került a fatörzsinjektálás kérdése. A rügypattanás után már el lehet indítani a kezeléseket. Gyakran a más szakmákból érkezők vágtak bele ebbe a kis beruházással járó, de nagy haszonnal kecsegtető vállalkozásba. Számtalan ajánlatot találhatunk az interneten is. A durván elvégzett fúrások, a helytelen seblezárások eredménye a baktériumos befertőződés, a fúrt lyukakat övező váladékos sötét gyűrű. (Középső kép.) A helyes technológia kialakítása, a megfelelően felszívódó készítmény kiválasztása és engedélyeztetése, a fertőzést okozó kórokozók meghatározása még folyamatban van.

Sajnos a felelőtlen vállalkozók kiterjesztették az eljárást és a gyümölcsfákat pl. a diót is injektálják. Erre már a növényvédelmi hatóság is felfigyelt. Nem engedélyezett az eljárás, nem folytatták le a kísérleteket, így nem tudjuk, hogy mennyi növényvédő szer marad a termésben!

 

Úgy vélem, hogy az injektálás esetében érdemes a jogszabályokat komolyan venni.

  • Közterületen csak kamarai tagsággal rendelkező növényorvos irányításával lehet növényvédelmi tevékenységet folytatni. Őket rendszeresen ellenőrzik és biztosan növényvédelmi végzettségű („zöld könyves”) dolgozókkal végeztetik a munkát. Valamennyien ismerik a készítmény veszélyességét, nem vállalkoznak gyümölcsfák injektálására. Az engedélytől eltérő felhasználás jogi következményeivel is tisztában vannak. Javaslom, hogy kérjék el a vállalkozótól a növényorvosa adatait.
  •  
  • Az abamektim volt az egyetlen injektálásra és kizárólag a vadgesztenyében engedélyezett rovarölő hatóanyag. Ez már nem kapható, helyette csak az ún. „szükséghelyzeti engedély” megkérésével juthatnak hozzá a vállalkozók a megfelelő készítményhez, melynek ugyanaz a hatóanyaga. Úgy gondolom, hogy aki a neve megadásával beadja a hatósághoz ezt a kérelmet, az egyben a nyilvánosság előtt vállal garanciát a munkájára és azt is tudja, hogy bármikor számíthat a hatóság ellenőrzésére. Ők valószínűleg dolgoztak már tavaly is, erről Önök referenciát kérhetnek tőlük.

 

Az injektálás környezetkímélő eljárás, a jövőben is használni fogjuk. A felvetett problémák megoldására megindultak a laborvizsgálatok pl. a Szent István Egyetem Budai Karán. Egyre újabb technológiai megoldások születnek. Gyorsabb sebgyógyulást érnek el a fúrás nélküli injektáló készülékkel ki (lásd a fotót), állítólag a kéregkaparás után használt kisebb átmérőjű fúrószár is jó eredményt ad, stb.

 

További növényvédelmi előrejelzésért és fotókért, a rajzási táblázatok megtekintéséért látogassa meg az Agroinform.hu/novenyvedelem mezőgazdasági portált.

 

Budapest, 2019. április 5.                                  Üdvözlettel:                                            Zsigó György, NMNK

Sajtó megjelenések

.

Média megjelenések

Partner szervezetek