Üdvözöljük
a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara honlapján!

Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!                                                                              2019. évi 5. felhívás

 

► Az egyik szemem sír, a másik nevet. A hónapok óta tartó szárazságban senyvednek a növények, de ebben az időjárásban idáig a monília és a tafrina sem okozott komoly gondot. Péntekre esőt jósolnak! A két gomba is beindulhat. Permetezést javaslok azoknak, akinek virágzik a meggyfája, a kajszija illetve ha tafrinára érzékenyek az őszibarack vagy a nektarin fái. Csak megelőzéssel lehet védekezni a két gomba ellen! (Lásd az előző felhívásokat.)

A ribizlibokron is megjelentek az első levéltetű kolóniák. (Az első fénykép április 1-én készült.) Itt permetezni kell. Azért mertem ezt ilyen határozottan kijelenteni, mert évek óta járok ebbe a kertbe és figyelem ezt a növényt. Néhány nap múlva, védekezés nélkül már egyetlen ép levelet sem látunk majd a bokron. A középső fotó ugyanitt készült 2015. április 10-én.

Ahol a tetvek, a molyok vagy a kórokozó gombák nem bírnak a jó erőben lévő növényekkel, ott még nem kell felvenni a permetezőgépet. A kezdeti tünetek után úgyis leáll a fertőzés, nem terjednek tovább a károsítók.

Egyébként csak egy piretroid és egy napraforgóolaj tartalmú rovarölő engedélyezett ribiszkében levéltetvekre. Ez utóbbi azt a lecitint is tartalmazza, mely „egyszerű anyagként” többek között őszibarackban tafrina ellen is engedélyezett. (Az egyszerű anyagok engedélyokiratait megtalálják a www.portal.nebih.gov.hu oldalon.)

 

► Fehér bimbós, sőt sok helyen már virágzik a szilva. Egyre többen panaszkodnak a poloskaszagú szilvadarázs kártételére. Ahol a kb.1 cm-es nagyságú, kirágott, ürülékes belsejű, poloskaszagú termések borították a fák alját, ott ez garázdálkodott. (A szilvamoly később jelentkezik és a magot nem rágja meg, csupán a gyümölcshúsból táplálkozik.) A körtének, almának is van poloskaszagú darazsa!

Az egynemzedékes kártevő a talaj felső rétegében telel, báb alakban. A szilva virágzása előtt bújik elő és egyenesen a virágkelyhekbe rakja a tojásait. Amennyiben kb. 2 mm-es, barnuló foltokat látnak a csészeleveleken, sziromhullás után egy felszívódó készítménnyel védekezni kell a kikelő lárvák ellen.

Ha jól látom egyetlen felszívódó, III. kategóriás rovarölő hatóanyagunk van, az acetamiprid. Gyakorlatilag nincs nagy különbség a boltokban kapható készítmények között, bármelyiket választhatják a szilvadarázs ellen is. Méhkímélő készítmények „méhekre nem jelöléskötelesek”.

 

A ragacsos fehér lapra repülnek a szárnyas imágók, így időzíteni lehet a kezelést. Kisebb fáknál, állítólag védekezni is lehet ezekkel: már a virágzás előtt ki kell akasztani a lapokat a fa mindegyik oldalára, minél többet.

A fényképet, a fehérlapot és a feromoncsapdákat is forgalmazó www.csalomoncsapdak.hu oldalról másoltam ki. Itt a csapdázható kártevők részletes leírását is megtalálják. Érdemes felkeresni, lapozgatni benne.

 

További növényvédelmi előrejelzésekért, fotókért és a teljes hazai növényvédő szer adatbázishoz látogassa meg az Agroinform.hu/novenyvedelem mezőgazdasági portált.

 

Budapest, 2019. április 4.                               Üdvözlettel:                                                Zsigó György, NMNK

 

Sajtó megjelenések

.

Média megjelenések

Partner szervezetek