Kedves Kertbarátnők, tisztelt Kertbarátok!                                                                              2019. évi 2. felhívás

Idén januárban is részt vettem azon a ceglédi konferencián, ahol a legjelentősebb cégek ismertették a növényvédő szer újdonságaikat. Egyetlen új hatóanyagot tartalmazó III. kategóriás készítménnyel sem találkoztam! De az I. és II. kategóriások száma sem nőtt igazán. Az okokat ismerjük. Akár 10-12 évig is eltarthat és 200-300 millió euróba is kerülhet egy növényvédő szer kifejlesztése. Ráadásul a „zöldek” egyre több készítmény kivonását kezdeményezik, így a termesztésben kénytelenek vagyunk a régi szerekkel ismételgetni a permetezéseket. Ennek eredményeként egyre több károsító válik rezisztenssé a hatóanyagokkal szemben…

Minden eszközt meg kell ragadnunk, hogy jó egészségi állapotban tartsuk a növényeinket. Ha már nincs más lehetőségünk, akkor vegyük fel a permetezőgépet.

Most azonban egy olyan kórokozóról írok, amely ellen biztosan permetezni kell azoknak a kertbarátoknak akiknek még régebbi őszibarack, nektarin fajtái vannak vagy esetleg olyan szilva vagy kajszifajtát telepítettek, melyek érzékenyek a tafrina fertőzésére! A március közepi időjárás kedvezett a gomba terjedésének: lehűlt a hőmérséklet és csepergett az eső.

► „Akinek őszibarackja és, nektarinja van, annak a tafrinával mindig számolnia kell. A fertőzés után csak 1-2 héttel jelentkeznek a deformálódott, elszíneződött levelek. Tehát nem várhatunk a tünetek megjelenéséig, csak megelőzéssel (preventíven) lehet védekezni ellene! Ahol az elmúlt években gondot okozott, ott permetezést javaslok! Különösen a nektarin és a sárgahúsú fajták szenvedhetnek tőle. A rügyekben vagy azok felületén telel át és már 4 és 14 ⁰C közötti átlaghőmérsékleten, a szétnyílt rügypikkelyek mögött is fertőzni tudja a kis zöld levélkéket. A továbbterjedéséhez a 4-8 C⁰ átlaghőmérsékletet az optimális, nemhiába, dérgombának is hívják. (Fotókat nem mellékelek, jól ismerik a tüneteit.)

őszibarack tafrina

szilva tafrina

Aki elvégezte a rezes lemosást az lépéselőnyben van, de az érzékeny fajtákon ők is ismételjenek a réztartalmú gombaölőkkel. Rügypattanás után, kisleveles állapotban a modernebb, kevésbé perzselő készítmények közül válasszanak és az alsóbb dózisokkal dolgozzanak.

Kénytelenek vagyunk még a perzselést is kockáztatni a rezek későbbi kijuttatásával, mert nagyon lecsökkent a III. kategóriás tafrina elleni rézmentes gombaölők száma. Ha jól látom még mindig csak egyetlen III. kategóriás rézmentes gombaölő hatóanyagunk van, a felszívódó (szisztemikus) difenokonazol, mely számtalan kereskedelmi néven kapható.

Az egyik III. kategóriás gombaölőben a réz mellett a hatását felerősítő mankoceb hatóanyagot is megtaláljuk. „A színes bimbós állapotig fejezzük be a védekezést.” –idézek a gyártó ajánlásából. A kis leveleket kell befednünk a kontakt rézzel de a felszívódók  is ezeken keresztül tudnak csak bejutni a növénybe. Ezért apró cseppekkel permetezzenek, tapadást elősegítő segédanyagokkal. A fodros levelek leszedésével is lassíthatják a terjedését.”

Ahogy a bevezetőben írtam, évről-évre csökken a bevethető „növénygyógyszerek” száma. Ma is elegendő volt csupán átnéznem és kijavítanom a tavalyi felhívásomat.

Budapest, 2019. március 16.                               Üdvözlettel:                                                Zsigó György, NMNK