Időszerű növényvédelmi teendők a közterületeken                                                                        2019. évi 2. levél

► 2016-ban március 15-én már rágtak a selyemfényű puszpángmoly hernyói. Az idei hideg tavasz visszafogta a kelésüket, de egyszer biztosan megjelennek. Ahol még egyáltalán megmaradtak a buxusbokrok, ott rendszeresen nézzenek be a növények belsejébe, itt bújnak a 0,5-1 cm-es lárvák. Közterületen a fiatal hernyók ellen a diflubenzuron, később a nagyobbakra az acetamiprid + deltametrin hatóanyagú rovarölők kombinációja engedélyezett. A bokrok belsejét kell elérnie a permetlének, tehát nagy nyomással dolgozzanak és tapadásfokozókat is keverjenek a rovarölők mellé. A gyökérnyaknál is csoportosulhatnak, sőt a sövények alatti díszkövek alá is behúzódhatnak. Sajnos már a Kislevelű buxust /Buxus microphylla/ is megkedvelte!

2019-ben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara segítségével felállítjuk azt az előrejelző hálózatot, mellyel a lepkék rajzását követhetjük. Az MTA Növényvédelmi Intézetének a csapdáit telepítjük, melyeket Önök is megrendelhetik a www.csalomoncsapdak.hu oldalról. Érdemes kipróbálni! A legpontosabb előrejelzést mindig a saját sövényük közelébe kifüggesztett eszközök adják. Április végén már ki lehet helyezni a feromoncsapdáit.

A két hím lepkét a varsáscsapdában, az alján, a gyűjtőtálban fotóztam.

► Az enyhe tél nem gyérítette a kullancsokat. A közterületeken befogott kutyákban már aktívan szívó, kövérre hízott példányokat találtak az állatmenhelyek dolgozói. A nyugati és az északi megyék a legfertőzöttebbek.

A közterületi kullancsirtást betiltották, nincs hivatalosan engedélyezett készítmény. A növények rovarkártevői ellen használt deltametrin hatóanyagú készítmény kiváló mellékhatást mutat a kullancsok ellen is. A hatóanyagát megtalálhatjuk a bolhairtó nyakörvekben és a humán készítményekben is.

► Budapesten lecsökkent a számuk, de a nyugati megyékben ellepik a hársfák törzsét, ágait a hársbodobácsok telepei. Már ébredeznek, lassan szétszélednek. Néha betévednek az ablakokon, a verőköltő bodobácshoz hasonlóan gyülekeznek a napsütötte házfalakon. (A középső képen ez utóbbi faj a lárváit és a kifejlett imágókat láthatják.) Egyik faj sem kártevő, nem károsítják a növényeket. A verőköltő korhadékevő, igaz néha megtalálható a hárs sarjhajtásain. A hársbodobács a fán él, de csak a felleveles termésen szívogat, a lefényképezett levélen sem láthatnak kifehéredő szívásnyomokat. Tehát a fák védelme miatt nem kell permetezni ellenük. Jó lenne megértetni a lakosokkal, hogy még egy kicsit várjanak és eltűnnek a fákról, a falakról a rovarok.

► Hasonlóan türelemre kellene inteni a telefonálókat a felébredő poloskákkal kapcsolatban is. Manapság főleg a zöld vándorpoloskával és az ázsiai márványospoloskával találkozhatnak a lakásokban. A tavasz beköszöntével kirepülnek, de a hideg estéken még visszalátogatnak, kerengenek, búcsúznak a téli búvóhelyüktől. Nemsokára végleg kiköltöznek, párzanak és lerakják a petéiket a megfelelő tápnövényre. Az egynyáriakon, az üvegházakban és a zöldségágyásokban egyre nagyobb gondot okoznak a lárváik. Az adott növényre engedélyezett rovarölő szerekkel gyéríthetőek. Az MTA 2020-ra a poloskák előrejelzésére és gyűjtésére is alkalmas eszköz prototípusát ígéri. Kíváncsian várjuk!

Budapest, 2019. március 15.                                  Üdvözlettel:                                            Zsigó György, NMNK