Károsítóhelyzet alakulása

Zala megye, 2020.05.17-05.24.

Időjárás:

Az elmúlt időszakban tovább folytatódott a többnyire száraz, szeles, mérsékelten meleg időjárás Zala megyében. Az éjszakai lehűlések továbbra is jelentősek voltak (minimum hőmérsékletek: 3,8-10,7 fok), a nappali felmelegedés a gyakori széljárás miatt pedig hűvösebbnek hatott (maximum hőmérsékletek 18,0-22,6 fok között voltak mérhetők). Az átlaghőmérsékletek az ilyen kor megszokotthoz képest így viszonylag alacsony tartományban mozogtak (12,2-15,2). A páratartalom csupán az esős napok környezetében emelkedett, 60-90 % közötti volt. A levélnedvesség időtartama 2-3 alkalommal 7-10 óra közötti tartományban volt mérhető a gyümölcsösökben.

ŐSZI BÚZA, ŐSZI ÁRPA

Növényfenológia:

Őszi árpa: virágzás-virágzás vége.

Őszi búza: teljes virágzás.

A gabona állományok növényegészségügyi helyzete továbbra sem változott jelentős mértékben. A növények alsó levelei sárgulnak, felszáradtak.

A kalászok, a zászlós levél, valamint az első és második levélemelet a betegségek tüneteitől mentesek.

A harmadik levélemeleten már megfigyelhetők kisebb-nagyobb mértékű károsodások:

Az alsó régióban korábban felszaporodott lisztharmat szinte eltűnt, a telepek elpusztultak, méretük minimálisra csökkent (a fertőzött levelek elszáradtak).

A szeptóriás levélfoltosság legfeljebb gyenge mértékű fertőzöttsége tapasztalható ((1-es skálaérték, 1-5 % levélfelület fertőzöttség). A sárgarozsda tünetei szórványosak a táblákon belül, egy-egy levélen gyenge-közepes mértékű fertőzöttség alakult ki (2-3-as skála, 6-25 %). Jelentős felszaporodása, terjedése a kórokozónak már nem valószínűsíthető, részben az időjárás részben a kalászfuzáriózis ellen alkalmazott kezelések miatt.

A gabonafélék érzékeny fenológiai stádiuma és az esős napok továbbra is indokolttá teszik a kalászfuzárózis elleni megelőző védekezéseket. Amennyiben van lehetőségünk, válasszuk az oldalirányból történő permetezésre is alkalmas szórófejeket, a fedettség és a készítmények hatékonyságának növelése érdekében.

A vetésfehérítő bogarak elleni védekezéseket általában elvégezték a megyében. A kártétel gyenge mértékű, csupán néhány táblán alakult ki foltszerűen közepes kártétel. A bogarak és lárvák száma is jelentősen visszaesett.

A levéltetvek felszaporodása ezzel szemben intenzív. Már a kalászokon is kialakultak a kisebb-nagyobb kolóniák (Banks-féle skála: 2-3-as fokozat). Védekezés indokolt ellenük! 

KUKORICA

Növényfenológia:  ~5 leveles állapot

A kukorica fejlődése a csapadék hiány és a viszonylag hűvös időjárás miatt lassú, vontatott. Jelenleg a legnagyobb odafigyelést a gyomok elleni védekezések igénylik. Kelésük nagyon heterogén, mostanra már tömeges. A preemergens gyomirtások sok helyen nem vagy csak részlegesen sikerültek a bemosó csapadék hiánya miatt, ezért a felülkezeléseknek továbbra is kiemelt szerepe van. A fertőzött táblákon az évelők mint pl. mezei acat, apró szulák fejlettsége előrehaladott. A parlagfű kelése tömeges, fejlődése intenzív.

A Zala megyei fénycsapda fogások alapján a kukoricamoly rajzása még nem indult el, de hamarosan várható. A levéltetvek észlelési szintű előfordulása míg a bolhák gyenge mértékű kártétele jellemző az állományokban.

NAPRAFORGÓ

Növényfenológia:  ~4 leveles állapot

Napraforgóban –hasonlóan a kukoricához- a gyomnövények elleni védekezés okozhat fejtörést. Az évelők közül a mezei acat foltszerű felszaporodása több kisebb táblán figyelhető meg.

A levéltetvek felszaporodása napraforgóban is intenzív. Az állomány 70-90 %-a fertőzött kisebb-nagyobb mértékben, gócokban azonban néhány növény erős fertőzöttsége sem ritka. A védekezések elvégzése indokolt és aktuális!

REPCE

Növényfenológia:  becőfejlődés, kitelítődés.

Repcében megjelentek a szklerotíniás rothadás, első, micéliumos fertőzésből származó tünetei. A szárazság ellenére az állományok gyomosodása jelentős, emellett az aszály hatásaként a jóval alacsonyabb növények elágazódása is többnyire a talajszinthez közelebb következett be. Ebben a „besűrűsödött” növényállományban a párás mikroklíma kedvezett és kedvez a jövőben is a betegség kialakulásának.

BURGONYA

Növényfenológia: oldalhajtások képződése - első virágok megjelenése

A burgonyabogarak tojásrakása folyamatos, de lassú. A tojásokból a lárvák kelése is lelassult, továbbra is észlelési szintű. Többségében tojásokat lehet találni, gyenge fertőzöttséggel.

A levéltetvek jelenléte továbbra is elterjedt a táblákon. Egy-egy táblán belül az állomány 70-90 %-a fertőzött gyenge-közepes mértékben (2-3-as skálafokozat). A védekezés indokolt!

ALMA, KÖRTE, CSONTHÉJASOK (KAJSZI, SZILVA, CSERESZNYE, MEGGY), HÉJASOK (DIÓ)

Növényfenológia:

Alma, körte:  ~10-15 mm-es gyümölcskezdemények, intenzív hajtásnövekedés

Cseresznye, meggy, szilva: gyümölcsfejlődés; cseresznye korai fajták: gyümölcsszíneződés-érés;

Kajszi: intenzív hajtásnövekedés-gyümölcsnövekedés;

Dió: kis termések, hajtásnövekedés

Almában kezeletlen területen a lisztharmat szekunder fertőzés tünetei nem erősödtek, 3-4-es skálaérték (11-50 %) mellett figyelhető meg a betegség. Ültetvényben, érzékeny fajtán (a védekezéseknek köszönhetően) továbbra is legfeljebb gyenge fertőzöttség látható.

A varasodás tünetei a kezeletlen állományokban tovább fokozódtak, de a betegség terjedése, az újabb tünetek megjelenése lassú. A 12-14 fokos átlaghőmérséklet mellett a betegség lappangási ideje 10-12 nap, amelyhez jelenleg (továbbra is) egy enyhe fertőzési fokozat tartozik. A fertőzésre a lombozat és a gyümölcsök is fogékonyak, ezért a megelőző védelem mindenképp javasolt.

A szürke-és zöld almalevéltetű fertőzöttség csökkent, legfeljebb 1-es skálafokozat mellett észlelhetők a kártevők.

Az almamoly rajzása az időjárástól függően folyamatos, tömeges (6-8 db hím/csapda/3 nap). A tojásrakás folyamatos, a védekezések indokoltak.

Megkezdődött az almafaszitkár rajzása a fertőzött ültetvényekben. Ahol szükséges, ott a védekezés megkezdhető (fa sérüléseinek kezelése, kártevő tömegcsapdázása).

Megjelentek a lombosfa-fehérmoly aknái az alma leveleken, gyenge mértékű a fertőzöttség.

Szilvában a szilvamoly rajzása még mindig folyamatos, tömeges de csökkenő (15-21 db hím/csapda/3 nap).

Kajsziban a levéltetvek felszaporodása lassult, a kártétel csökkent. A hajtások ~1-3 %-a fertőzött (a nem védett kertekben), 1-2-es skálafokozaton.

Csonthéjasokban a keleti gyümölcsmoly rajzása folyamatos, tömeges 35-50 db hím/csapda/3 nap mennyiséggel. A tojásrakás folyamatos.

Cseresznyében a fekete cseresznye levéltetű terjedése, szaporodása továbbra is visszafogott, de jelen van a kártevő. A fertőzöttség 1-2-es skálafokozatú (egyes kis kolóniák), a hajtások ~1-3 %-án látható a kártevő.

A cseresznyelégy rajzása szakaszos, a fertőzött ültetvényekben növekvő számú. A védekezések aktuálisak!

Cseresznyében megjelentek a moniliás gyümölcsrothadás első tünetei, a sérült (még éretlen) gyümölcsökön.

Dióban megjelentek a baktériumos rügy-levél és termésfoltosság (Xanthomonas arboricola pv. Juglandis) tünetei a leveleken és a hajtásokon. További védekezés javasolt réz tartalmú készítménnyel.

SZŐLŐ

Fenológia: ~hajtásnövekedés 40-50 cm-es hajtáshosszúság, fürtmegnyúlás.

Feketerothadás újabb levéltünetei legfeljebb a tavaly erősen fertőzött és még kezeletlen ültetvényekben jelentek meg, itt a célzott védekezés továbbra is indokolt a betegség ellen.

A lisztharmat és peronoszpóra fertőzéshez a hőmérséklet emelkedésével kedvezőek lesznek a feltételek főleg, hogy a szőlő a fürtmegnyúlás idején különösen érzékeny a fertőzésekre. A peronoszpóra fertőzésveszélyét növeli a csapadék jelenléte, ezért a megelőző, intenzív védelem mindenképp indokolt.

Megkezdődött az amerikai szőlőkabóca lárvakelése az ültetvényekben. Az első lárvák megjelenése május 20-22.-re tehető, L1-es fokozatok figyelhetők meg.

Zalaszentlőrinc, 2020. május 24.

Tüh Annamária

előrejelző