Növényvédelmi előrejelzés

Nehéz napokat él át most a magyar mezőgazdaság. Az elmúlt és a következő napok hőhullámai próbára teszik a növényeket és a gazdákat. A learatott kalászos gabonák mennyiségi és minőségi mutatói alulmúlják a várakozásokat, de a kukorica és a napraforgó is várhatóan alul fog teljesíteni. A 40 C⁰-ot elérő hőmérséklet, a tartós vízhiány és a légköri aszály miatt élettani levélszáradás vette kezdetét, abban az időszakban, amikor a leendő termés kialakulna. Jelen időszakban elsősorban ezek a kedvezőtlen élettani folyamatok, nem pedig a károsítók befolyásolják a leendő termést.

A learatott kalászos gabonák és az őszi káposztarepce tarlók hántását a csontszáraz talajok akadályozzák, ugyanakkor a mélyen gyökerező gyomnövények (mezei acat, aprószulák, rizómás fenyércirok, parlagfű) akadálytalanul növekednek. A tarlók gyomosodása még foltszerű, az aratás során elszóródott magvak kelésére csak a várva-várt országos esőzés után van remény, akárcsak a megfelelő minőségű tarlóhántásra. A két termelési periódus közötti túlélésre a kártevőknek (levéltetvek, kabócák, bolhák) csupán a vadon élő fűféléken és keresztesvirágú gyomnövényeken van esélye, esetleg a „zöldítésre” elvetett területek növényein.

A felszáradó kukorica állományokban jelenleg szünetel a kukoricamoly rajzása, viszont a korábbi peterakásból kelt hernyók fejlettsége L₄-L₅. A mollyal fertőzött tövek országos szinten helyenként elérik a 20 %-os szintet. A szárban károsító hernyók miatti szár-és címertörés még nem jellemző. A jelenlegi forróság nem kedvez az amerikai kukoricabogár rajzásának és kártételének sem, a bogárcsapdák fogása minimális. Szintén gátolt a gyapottok bagolylepke repülése, viszont a korábbi tojásrakás nyomán a kukoricára is kedvezőbb körülmények között a hernyók csővégi károsítása intenzíven tart. A csuhélevelek védelmében háborítatlanul rágják a tejes szemeket.

kukorica gyapottok bagoly hernyó

A napraforgó alsó leveleinek száradása, valamint a növény lankadása a légköri aszály miatt felgyorsult. Egyre több növényállomány jutott el a „citromérés” fenológiai stádiumba, ami valószínűtlenül korai időpont. A korábban kialakult alternáriás levélfertőzés a fenti okok miatt megállt, további terjedésre és más kórokozók megjelenésére csak csapadékosabb körülmények között lehet számítani.

A hőség miatt a burgonya alternáriás levélszáradása is megállt, de a természetes elhalás folytatódik, még öntözött körülmények között is. A két tünet közötti okot vizuálisan lehetetlen elkülöníteni.

A szója táblákon tovább erősödött a takácsatka fertőzöttség, ami helyenként a levelek elszáradását is okozza a tömeges lárva és imágó létszám miatt.

Részletes növényvédelmi előrejelzés olvasható a www.magyarnovenyorvos.hu honlapon.

Dr. Aponyi Lajos

Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara