Növényvédelmi előrejelzés

Április közepén tovább folytatódott a koranyárias, a sokévi átlagnál jóval melegebb időjárás. Az ország nagy részének termését veszélyeztető szárazság csupán a nyugati tájakat kerüli el, másutt a talaj felső rétege teljesen kiszáradt. Áztató esőre igencsak szükség lenne, mert időszerű a napraforgó és a kukorica vetése. Az őszi kalászosok közül az árpa kalászol, a búza pedig zászlósleveles fenológiai állapotban van, a szárnövekedés mindkét növénynél mérsékelt.

A hosszan tartó szárazságot nemcsak a kalászosok, hanem kórokozói is megérzik, mert az eddigi folyamatos terjedés lelassult, helyenként teljesen leállt. A sárgarozsda és az árpa törperozsda fertőzés a meleg és a száraz idő következtében teljesen visszaszorult, de a szeptóriás és a pirenofórás levélfertőzés mértéke is alig változott. A gabonalisztharmat fertőzés korábban intenzíven induló terjedése szintén lelassult, de a korábban észlelt szárközepi tünetekből párásabb időben újabb penészfoltok jelenhetnek meg. A jelenlegi időjárási körülmények között a vörösrozsda fertőzés esélye csekélynek tűnik. Az őszi árpa virágzásával viszont megnőtt a kalászfuzáriózis fertőzés veszélye. Ez a kórokozó a virágzás kezdetétől a viaszérésig okoz károkat, amennyiben csapadékosabbra fordul az időjárás jellege. Jelenleg is megvan a potenciális veszély a korai fertőzés kialakulására, amiben a forgatásnélküli talajművelés jelenti a fő fertőzési forrást. A talaj felszínén fennmaradó kukorica szármaradványokból szabadon fertőz a kórokozó, amennyiben csapadékosabbra váltana az időjárás. A korábban tapasztalt vetésfehérítő bogár károsítás mérséklődött, kevesebb a bogár, a lerakott petékből folyamatosan kelnek a lárvák, de még frissen lerakott tojásokkal is találkozni. Ezekből a tünetekből elhúzódó károsításra lehet számítani.

Folyamatosan virágzik az őszi káposztarepce, de ezzel párhuzamosan már megkezdődött a sziromhullás. A védekezések hatására és a bőségesen rendelkezésre álló virágpor miatt csökkent a fénybogarak okozta kártételi nyomás. A csökkenő fénybogár népesség mellett a kezelések megtizedelték a becőormányos populációt is, de ebben az esetben még sokáig eltart a becőkárosítás veszélye.

A száraz talajba vetett napraforgó és kukorica vetéseket már a kelés kezdete előtt tömegesen keresik fel a barkókártevők. A vontatott kelés miatt fokozott a veszélye a károsításnak, mert az érzékeny, néhány leveles állapot tovább tart, mint normál viszonyok között. Amikor a kelő kukoricában m²-ként 0,5 db kukoricabarkót észlelünk, fennáll a fokozott kártétel veszélye, indokolt a kémiai védekezés elrendelése. A vándorló ormányosbogarakat célszerű a táblaszegélyekben keresni, mert általában itt kezdődik a károsítás.

Részletes növényvédelmi előrejelzést olvashatnak a www.magyarnovenyorvos.hu oldalon.

Dr. Aponyi Lajos

Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara