Növényvédelmi előrejelzés

Október közepére gyökeres változás állt be az időjárásban. Az eddig tartó szokásosnál melegebb időjárást hirtelen hőmérséklet csökkenés mellett hűvös idő váltotta fel, kevés esővel, és a derült éjszakákon a fagyzugos helyeken nulla fok alatti hőmérséklettel. A lehullott eső nem akadályozta az őszi munkákat, és csak a talajfelszínt nedvesítette át. Az őszi árpa után jelenleg a búza vetése folyik, a vetőmagot porba juttatják ki a vetőgépek.

Az elvetett őszi káposztarepce és kalászos területen tovább erősödött a mezei pocok fertőzés. A területek mintegy 80 %-án a lakott járatok száma meghaladja a 7 db-ot 100 m²-ként, 20 %-án pedig ehhez közeli a fertőzöttség nagysága. Repcében nagy foltokban eltűnt a vetés, de hasonló helyzet várható az őszi kalászos területeken is, amennyiben halogatják a védekezést.

Az őszi árpa vetések túlnyomórészt kikeltek vagy sorolnak, a száraz idő miatt heterogén a kelés, nagy foltokban még kisem kelt a vetőmag. A kikelt növényeken máris megtelepedett a levéltetű, a szárnyas egyedeket a növények mintegy 50 %-án figyelhetünk meg. A levéltetű kolóniák kialakulása rövid időn belül megkezdődik, ugyanis a közeli napokban ismét melegebb időjárás köszönt be. A még most is bőségesen található árvakeléseken szinte minden növény fertőzött vörösrozsdával, különböző levélfoltosodást okozó gombabetegséggel, így a kelőfélben levő vagy kikelt kalászos területekre ez potenciális veszélyt jelent, amennyiben nedvesebbre fordul az időjárás.

A repce területeken erőteljesen lecsökkent a repcedarázs imágók rajzása, valamint a védekezések hatására az álhernyók lombkárosítása. A levéltetű fertőzés nem erősödött tovább, a kolóniák száma a repcedarázs elleni védekezés hatására kis mértékben még csökkent is. Új jelenség, hogy az éhező és szomjazó hangyák néhány táblán foltszerűen elrágják a szikleveles növényeket, teljes pusztulást okozva.

Kukoricaszár makrofominás fertőzés

Az aratásra váró kukorica fuzáriumos csőfertőzöttsége az előző időszakhoz viszonyítva alig változott. A gyapottok bagolylepke és a kukoricamoly hernyók okozta rágásokon a száraz idő miatt nem képes újabb penészgyep kialakulni. Az aratás előrehaladásával folyamatosan csökken a friss fertőzés kialakulásának az esélye. Az átlagosnál melegebb nyár és ősz viszont előhozott egy kukoricában nem gyakran tapasztalt, de napraforgóban gyakori betegségtünetet, amit a makrofominás hamuszürke szárkorhadás okoz. A fertőzés a kukorica esetében is szártörést okoz, így erősebb fertőzés esetén magasabb aratási veszteséggel kell számolni.

Részletes növényvédelmi előrejelzést olvasható a www.magyarnovenyorvos.hu honlapon.

Dr. Aponyi Lajos

Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara