Növényvédelmi előrejelzés

Esőért kiált a mezőgazdaság! Az év első három hónapjában alig egyhavi csapadék hullott mindössze. A talajok felső 100 centiméteres rétegében a vízkapacitás 20-25 %-a érhető el a növények számára. A sovány lehetőség mellett a talaj felső rétegének hőmérséklete elérte a korai tavaszi vetésű növények hőigényét, de hiába a lehetőség, a kelés az első komolyabb mennyiségű esőig elmarad vagy vontatott lesz. Néhány termelő a napraforgó a kukorica és a burgonya számára még alacsony talajhőmérséklet ellenére megkezdte a vetést, pedig számolni kell azzal, hogy a kelés folyamata akár 3 hétre is kitolódhat, ellenben a felmelegedett talajok robbanásszerű kelésével. Az eddig kijuttatott szilárd nitrogén fejtrágyák gyakorlatilag alig hasznosultak, ellentétben a folyékony formulációkkal. A határ képén meglátszik, hogy az őszi káposztarepce, valamint az őszi kalászosok „éheznek” és „szomjaznak”. A most vetésre kerülő növények számára nagy erőkkel folyik a vetőágykészítés, ami a szálló por miatt nagy talajveszteség is.

búza lisztharmat kezdeti tünet

A szárazság ellenére, az utóbbi napok magasabb nappali hőmérséklete és a fokozatosan megszűnő éjszakai fagyai hatására őszi árpában és kisebb mértékben a búzában felerősödött a gabonalisztharmat fertőzöttség az idősebb leveleken. A lisztharmat mellett egyre gyakoribb még a szeptóriás megbetegedés is. Félő, hogy az első, jelentősebb mennyiségű csapadék nyomán a betegségek tovább erősödnek, és a fiatalabb levelekre is átterjednek. Érdemes gyakori szemlézéssel ellenőrizni a betegségek terjedési folyamatát, hogy időben blokkolhassuk a kórokozókat.

Az őszi káposztarepce állományok egészségügyi helyzetében sem történt jelentős változás, az utóbbi időszakban. A február eleji első nagy repce ormányos rajzás után most ismét emelkedik a kártevő aktivitása. Azok a gazdák, akik védekeztek az első rajzás idején, most kisebb imágó létszámmal számolhatnak, de a védetlen táblákon feltétlenül indokolttá vállhat a rovarölő szeres beavatkozás. A védekezés időzítéséhez most is használják a már eddig is jól bevált sárga ragacsos fogólapokat és a sárgatálakat. A repce fómás levélfoltossága a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt jelenleg még alacsony szintű, és elsősorban az idősebb leveleket érinti, a betegség erősödésére csak a várható esőzések után számíthatunk.

A vetéselőkészítő talajmunkákkal párhuzamosan mérjük fel területeink talajlakó kártevő fertőzöttségét, ugyanis a drótférgek és pajorok már a talajok felső 10 cm-es rétegében tartózkodnak. Ha négyzetméterenként legalább 2 kártevővel találkozunk, akkor indokolt a talajfertőtlenítés elvégzése.

Részletes növényvédelmi előrejelzésért látogassanak el a www.magyarnovenyorvos.hu honlapra.

Dr. Aponyi Lajos

Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara