Hogy jövőre több teremjen…

Alig halkult el a kombájnok morajlása, az üzemekben megkezdődött az őszi vetésű növények termesztésére való felkészülés. Az utóbbi években az őszi káposztarepce vetésterületét tekintve egyenrangú vetélytársává vált a napraforgónak, pedig termelési kockázata sokkal nagyobb. Aki már termesztett repcét, tudja, hogy nem éri be akármilyen gondoskodással, mindenből a legjobbat követeli meg magának. Csak kiváló talajban, gondosan előkészített talajba elvetve érzi jól magát. Magas a fajlagos tápanyag igénye, ha nem kap eleget, azonnal jelzi gazdája számára. Kényes a növényvédelemre, különösen a kártevők jól időzített elhárítására. Néhány napos késedelem a kezelésekben gyorsan veszteségessé teheti a termesztést. Eddig csak azokról a tényezőkről írtam, melyeket saját magunk is befolyásolhatunk, pedig, ha mindent megtettünk szeretett növényünk érdekében, az időjárás alakulására vajmi kevés hatással lehetünk. Így volt ez tavaly ilyenkor is. Aki az augusztusi- szeptemberi esők előtt elvetett, annak repcéje gyorsan és egységesen kelt, aki késve vetett, az csak a növények kínlódását figyelhette meg. Ebből is látható, hogy milyen sok múlik a vetés jó időzítésén. Persze a túl fejletten télbe menő repce is okozhat fejfájást gazdájának, nehezen tudja eldönteni, hogy egyszer vagy kétszer regulátorozzon, így csökkentve a buja növekedést. Eddig még nem írtam a rovarölő szeres vetőmagcsávázás jelentőségéről. A neonikotinoidok betiltása után csávázásra engedélyezett egyetlen készítmény, a Lumiposa hatékonyságát a repce termesztők kiemelt figyelemmel kísérték, vajon mennyire képes megoldani a fiatalkorban jelentkező kártevők elleni védelmet. A tapasztalatok nagy vonalakban, a teljesség igénye nélkül így foglalhatók össze: a csávázás 4 leveles korig biztonságos védelmet ad a káposztalégy, a bolhafélék és a repcedarázs álhernyóinak kártétele ellen, de a továbbiakban állománykezeléssel kell megoldani a védelmet. Az állományvédelem szükségességét nagyban befolyásolja a területen megjelenő kártevő együttes egyedsűrűsége, ami napi szignalizációs tevékenységet kíván a területet felügyelő növényorvos kollégáktól. Földibolhák esetében akkor indokolt a védekezés, ha a levélfelület 10 %-án rágásnyomok találhatók, és száraz, napos az időjárás. Szikleveles repcén már 2 db bolha is veszélyes lehet növényenként. A repce fejlődésével párhuzamosan persze több bolhát is elvisel a növény, azaz kinő a bolha „foga” alól. A repcedarázs álhernyói már m²-ként 2-3 egyedszámban is súlyos károkat okozhatnak a levelek lerágásával, tehát ez a védekezési küszöbérték fiatal repcében. A káposztalégy életmódbeli sajátosságai miatt csak a vetőmag csávázása ad megfelelő védelmet, itt a repce állományvédelme hatástalan.

A repceszezon kezdete előtt minden termesztőnek és növényorvosnak sikeres gazdálkodást kívánok.

Dr. Aponyi Lajos

Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara