Növényvédelmi előrejelzés

Az elmúlt hét időjárását az áprilisra jellemző változékonyság jellemezte. Hűvös és melegebb napok váltogatták egymást, időnként kisebb esős időszakokkal tarkítva. Már jelentősnek mondható, 10 milliméter körüli csapadék csak 2 alkalommal hullott, de ez a mennyiség csak az ország kisebb körzeteire volt jellemző. A többségnek néhány milliméterrel kellett beérnie. Szántóföldeken az őszi káposztarepce teljes virágzásban van, megkezdődött az oldalelágazások fejlődése. A vontatott fejlődés miatt az üzemek többszöri rovarölő szeres védekezésre kényszerültek, emiatt jelenleg a repce rovarkártevőinek egyedsűrűsége általánosságban nem magas, a védekezési szempontból elhanyagolt területeken azonban jelentős létszámú repcefénybogárral találkozni. A napokon belül megkezdődő becőképződést a továbbiakban elsősorban a repce becőormányos fogja veszélyeztetni, illetve a későbbiekben a repce becőszúnyog. Emiatt továbbra is rendszeresen szemlézni kell a virágba borult repce állományokat. Még most is érdemes kint hagyni a rovarok összegyűjtésére szolgáló sárgatálakat és a ragacsos fogólapokat. A növényállomány folyamatos fűhálózásával is értékelhető eredményeket kaphatunk arra vonatkozólag, hogy mekkora a fertőzöttség táblaszinten. Indokolt védekezés esetén csak a hasznos élő szervezeteket kímélő megoldások jöhetnek szóba. A repce becőormányos elleni kezelés egyúttal bizonyos fokú védettséget jelent a becőszúnyogok ellen is, mert a kártevő a becőormányos által rágott lyukakba helyezi el tojásait. A kisebb esők hatására megjelentek a szár-és levélbetegségek első tünetei. A mostani fertőzés szintje nem magas, de az időjárás felmelegedésével és főként, ha több eső esne, jelentősen megugrana a fertőzés szintje.

repce fómás levélfoltosság

Hasonló a helyzet a kalászos gabona állományokban is. Eddig főként a szárazság fékezte a lisztharmat és a levélfoltosság betegségek terjedését és a fertőzés erősödését. A már szárba indulás stádiumába került őszi árpán már megfigyelhetők a betegségek első tünetei a frissen képződött levélemeleteken. Ha a fertőzés meghaladná a 10 %-os szintet érdemes megkezdeni az első védekezéseket, mert a kialakuló zászlóslevél és a kalász egészségesen tartása jelenti a jó termés zálogát. Kalászos kártevők közül még most is csak a vetésfehérítő bogarak jelentenek veszélyt a növényekre. Az egyedsűrűség országos szinten még most sem magas, de az egyes táblák fertőzöttsége között igen nagy különbségek lehetnek. Különösen figyelni kell a tavaszi vetésű zab és árpa táblákat, mert most még fejlettségük elmarad az ilyenkor megszokottól, valamint vonzó a bogarak számára. A fűhálózás eredménye alapján dönthetünk a védekezés szükségességéről (8-10 bogár/10 hálócsapás a védekezési küszöb).

A lucerna állományok lombozatát egyre nagyobb tömegben látogatják a levélkártevők. A csipkéző bogarak, a lucernabogár és a lucernaböde rágása elsősorban a szenázs és a széna termés beltartalmi mutatóit képes rontani, mert a lucerna legértékesebb részét, a levelek arányát csökkenti az össztömegen belül. Most nem, de kaszálás után, a tarlón végzett permetezéssel javíthatunk a minőségi mutatókon.

Részletes növényvédelmi előrejelzésért látogassák a www.magyarnovenyorvos.hu honlapot.

Dr. Aponyi Lajos

Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara