Üdvözöljük
a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara honlapján!

In Memoriam Dr. Bárány Sándor


In Memoriam DR. BÁRÁNY SÁNDOR

 

In Memoriam

 

DR. BÁRÁNY SÁNDOR

 

Bárány Sándor 1950. december 2-án született Szegváron. 1972-ben a Debreceni Agrár-tudományi Egyetem Szarvasi Főiskolai karán végzett öntözéses – meliorációs üzemmérnökként. 1980-ban kapott általános agrármérnöki diplomát a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Egyetemen, majd 1987-ben növényvédelmi szakmérnöki képesítést szerzett a Debreceni Agrártudományi Egyetemen, és szintén 1987-ben doktorált a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen.

Egész életét az agráriumban töltötte, előbb agronómusként, majd vízhasznosítási mérnökként, később növényvédő szakmérnökként, főmérnökként, ahol egyre nagyobb szakértelemmel, odaadással magas színvonalon munkálkodott. Folyamatosan képezte magát, forgatta a szakirodalmat. Minden változásban, újításban az elsők vett részt. Szívügyének tekintette a magyar mezőgazdaság fejlődését, az előre vivő újdonságokat átvette, és ő ültette át magyar viszonyokra.

Saját alapítású cégében burgonyatermesztéssel, majd felismerve az új idők fejlődését, szójatermesztéssel, vetőmag szaporítással, azok növényvédelmével foglalkozott. Rendszeresen végzett kísérleteket a növényvédő szerek legmegfelelőbb alkalmazása és a fajtaválaszték javítása érdekében.

Évtizedekig tevékenykedett az Agrárkamarában, időt és energiát nem kímélve tette jobbá a mezőgazdasági munka hazai feltételeit. Számos szakcikket publikált, tartott előadást országszerte.

Hazánkban elsőként alapította az akkor új formátumú Ormánsági Szója Termelői Csoportot, mely összetételében,  – több önállóan gazdálkodó mezőgazdásszal – új utakat és lehetőségeket indított hazánkban és ezt sikerrel vezette tíz évig. Előadássorozatokat készített a hazánkban növekvő szójatermesztés témájában. Ezzel nagyban növelte a gazdák esélyeit a sikeres szójatermesztés megvalósításában.  

A Miniszterelnöki Hivatal az agráriumban végzett kiemelkedő tevékenységéért, Kovács Béla szellemi örökségének ápolásáért és a Magyar szabadság eszméjének megőrzéséért a rangos Kovács Béla díjban részesítette, melyet a Magyar Köztársaság Földművelésügyi és Vidékfejlesztési minisztere adott át neki 2002-ben.

Ebben az évben (2020) is rangos elismerés – a szójakultúrában végzett úttörő munkájáért és életművéért kapott -  Seiwerth Gábor díj várt rá, melyet személyesen már nem tudott átvenni.

Munkája és szabadidős tevékenysége során sok emberrel és céggel került kapcsolatba, barátokkal, vadásztársakkal, jó ismerősökkel ápolt bensőséges kapcsolatot. Remek társaságot és hangulatot tudott maga köré varázsolni. Kivételesen intelligens, halk szavú, komoly és előrelátó ember volt. Aki ismerte, mindenkit megfogott végtelen szeretetével, tisztaságával, becsületességével. Mindenki szerette, mert önzetlenül adott tanácsot, szeretetet, tudást, körültekintéssel és végtelen türelemmel.

Élete utolsó hetéig aktívan dolgozott, szolgálta a szója termesztése és növényvédelme nemes ügyét. Egyre gyengülő egészségében, súlyosbodó betegségében felesége és családja odaadóan, minden lehetséges szeretetet megadva ápolta, gondoskodott róla. De sajnos, minden emberi erőfeszítés ellenére, minden jószándékban megakadályozva 70. születésnapján váratlanul az égi Atyához költözött. Hiánya fájó és óriási, mind a családja életében, mind a szakmában, mind baráti körében egyaránt. Pótolhatatlan.

 

Búcsúzó barátai

 

 

Sajtó megjelenések

.

Média megjelenések

Partner szervezetek