Üdvözöljük
a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara honlapján!

NÖVÉNYVÉDELMI FÓRUM

Tímár István - 2020.04.07-04.14. - Fejér megye

Rövid áttekintés:
Fejér megyében az elmúlt időszakban száraz, meleg időjárás uralkodott. A nappali maximumok 18-25 C fok között, a reggeli minimumok pedig 0-6 C fok között mozogtak.  Kisebb szelek tovább szárították a talajt. Mára 4-5 mm csapadék hullott.

Szántóföldi kultúrák:

    1., Őszi búza:
•    fenológia: szárba indulás
•    Gabonalisztharmat: a szártövi részeken, közepesen mértékű tünetek nem erősödtek
•    Vetésfehérítő: imágó jelenlét nem figyeltem meg
•    Levélsárgulások, száradások: egyes állományokban az alsó levelek erős leszáradást mutatnak
•   
    2., Őszi árpa:
        fenológia: egy csomós állapot
•    Helminthospóriumos levélfoltosság: gyenge tünetek találhatók, egyes fajtákon közepes mértékű
    3., Tavaszi árpa:

        fenológia: 2-3 leveles
          •     Földibolha hámozgatás erősödött

    4., Őszi káposztarepce:

•    fenológia: virágbimbók nyilása
•    Repcét károsító ormányosok: erős, nagy repceormányos fertőzés indult egyes táblákon a szárba indult tövek nagy %-a fertőzött, csavarodott, szétnyílt. Szárormányos létszáma gyengének mondható

•    Repcefénybogár: létszámuk erősödött, bimbós állományokban 2-5 db/ növény is mérhető   
   
    5. Napraforgó: vetés

    6. Kukorica: vetés
       
Kertészeti kultúrák:

    1., Alma:
•    fenológia: virágzás
•    Lisztharmat: primer tünetek megjelentek a kis leveleken, gyenge mértékben
•    Varasodás: a mai csapadékkal várható a fertőzés elindulása
•    Vértetű: megjelentek az első kolóniák, skála 2.

    2., Meggy, cseresznye:
•    fenológia: virágzás

    3., Szilva:
•    fenológia: sziromhullás
•   
    5., Kajszibarack:
•    fenológia: kis leveles állapot

    6. Szőlő:
          •    fenológia: rügyfakadás
         
     
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Dr. Vörös Géza Csaba  - 2020.04.14 - Hely: Tolna megye
Kedves Lajos!
 
Néhány érdekesnek ítélt megfigyelés Szekszárdon:
- Nagypénteken láttam az első májusi cserebogarat virágzó körtefán, majd másnap a fakadó szőlőn,
- a lombormányosok és a kendermagbogár erősen támadják a rügyeket őszibarackon és szőlőn (őszibarack elvirágzott, szőlő folyamatosan fakad),
- a repce virágba borult, nagyon sok a fénybogár és a repcebecő-ormányos (a védekezések folyamatosan zajlanak),
- a napraforgót és a kukoricát nagy elánnal vetik; a barkók várják a tápnövény kelését, a talajon rohangásznak,
- a tavaszi fagyok eddig a kajszit károsították legjobban, ott alig lesz termés,
- mivel a fénycsapdánk nem üzemel, rajzási adatokat nem tudok közölni,
- a szex-feronon csapdákat kihelyeztük, a héten már lesznek fogási adataink is.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Takács Attila - 2020.04.13 - Hely: Fejér Megye.

Kedves Lajos,
a múlt héten csütörtökön 32 db. Drosophila suzukii volt a csapdában, folyamatos a rajzás.
Gárdonyban kihelyezett almalevél aknázómoly feromoncsapdába 2 nap alatt 34 db lepke repült, az almalevél sátorosmolyba pedig 71 db. Repcefénybogár folyamatosan van, illetve a bundás bogár is nagy számban volt repcében illetve meggy és a szilva ültetvényben, virágban.
Kártevő lepke a fénycsapdába eddig nem repül, holnap kapom meg a lovasberényi csapdaanyagot, kiderül, hogy mi repült bele az utóbbi egy hétben.
Üdv:
Attila
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Tüh Annamária - 2020.04.11 - Hely: Zala megye

Károsítóhelyzet alakulása
Zala megye, 2020.04.05-04.11.

Időjárás:

Az elmúlt héten felmelegedés mutatkozott, de a szárazság továbbra is tartotta magát. Az éjszakák hűvösek voltak, nappal sok napsütés és rendszerint erős szél mellett, kellemes meleg tavaszi idő volt.
A minimumok -1,7 - +6,7 között, a maximumok 16,8-21,8 fok között alakultak (átlag: 8,5-13,0 fok). A talajhőmérséklet is emelkedett a sok napsütés miatt, 10-15 cm mélységben 9,4-14,1 fokot mértünk (átlag hőmérséklet).
Csapadék továbbra sem volt, így az aszály tovább fokozódott főleg a szántóföldi (és kiskerti) kultúrákban. A gyümölcsösökben a levélnedvesség nem volt mérhető műszeresen.


ŐSZI BÚZA, ŐSZI ÁRPA

Növényfenológia:

A gabonafélék fejlődése, továbbra is lassabb mint várható lenne.
Őszi árpa: általában 1 nóduszos állapotú.
Őszi búza: bokrosodás vége - szárbaindulás kezdete (a korai vetésű hibridek 1-2 nóduszosak, de területileg ez a kevesebb).
A fagyhatást a gabonafélék szemmel láthatóan kiheverték. Nagyobb gond azonban a csapadék hiány, mert a generatív szervek differenciálódására jelentősen ki fog hatni.

Károsítók:

Betegségek tekintetében őszi búzában nem történt jelentős változás.
A gombabetegségek nagy arányú fertőzéséhez a jelenlegi hőmérsékleti viszonyok mellett nagyon kellene a csapadék és a magas páratartalom. A sűrűbb, bujább állományokban – ha esetleg nem volt gombaölős kezelés – nagyobb esély van a lisztharmat, szeptória, esetleg rozsda fellépésére.
A lisztharmat gyenge mértékű fertőzöttsége nem változott. A tünetek továbbra is főként a szár alsó részére, és az alsó levelekre korlátozódnak.
A szeptória fertőzöttség az érzékeny fajtákban gyenge-közepes mértékű, nem változott szemmel láthatóan.
A sárgarozsda terjedése minimalizálódott. Csupán néhány búza táblán lehet látni tüneteket (ezeket is lepermetezték), így remélhetőleg egy időre nem okoz gondot ez a betegség.
A vetésfehérítő bogarak betelepedése intenzívvé vált. A bogarak száma növekedett, 13-15 db/10 hálócsapás mennyiségre. Már a kezdeti érési táplálkozási nyomok is megfigyelhetők a leveleken, a mai napra folyamatosan növekvő tendenciával. Észlelési szinten búzában is megfigyelhetők a tojások szórványosan.

Az őszi árpában a lisztharmat fertőzöttség nem növekedett. Ahol gombaölőztek, ott minimálisra szorult vissza.
A törperozsda továbbra is megfigyelhető szinte minden táblán (a védetten és a száraz sülevényes talajú táblákon csak minimális előfordulás látható).
Levélbetegségek közül a rinhospóriumos levélfoltosság, valamint a hálózatos levélfoltosság nem terjedtek tovább.
A vetésfehérítő bogarak egyedszáma őszi árpában is nőtt, (ahol nem védekeztek) 12-16 db imágó/10 hcs, átlagosan).

ŐSZI KÁPOSZTAREPCE

Növényfenológia: A repce állományok szárnövekedése szinte teljesen leállt a szárazság miatt. Magasságuk a legtöbb esetben 40-50 cm (nem törpe hibridben). Sárgabimbós állapot kezdete, sárgabimbós állapot jellemző a táblákon.

Károsítók:

A repcefénybogár betelepedése táblánként változó intenzitású. A napsütéses napokon növekvő számú (de nem tömeges) kártevőt gyűjtöttünk, 20-30 db/10 hcs értékkel. Ezzel szemben vannak olyan táblák, ahol a sárgabimbós állapot ellenére nem volt indokolt a védekezés még ott sem, ahol március elején végeztek utoljára rovarölőszeres kezelést.
Az érzékeny fenológia miatt viszont figyelni kell a táblákat, legalább 2 naponta. Ha hálózással 60-80 db imágó/10 hcs vagy afeletti értéket gyűjtünk, védekezni kell.
A bundásbogarak száma észlelési szintűre csökkent.

CSONTHÉJASOK (KAJSZI, SZILVA, CSERESZNYE, MEGGY), ALMA, KÖRTE

Növényfenológia:

Szilva: teljes virágzás;
Alma:  piros bimbós állapot, virágzás kezdete.
Körte: fehér bimbós állapot-virágzás kezdete;
Cseresznye, meggy: teljes virágzás;
Kajszi: kötődés, kisleveles állapot.

Károsítók:

Almában megjelentek a lisztharmat első tünetei a kis kiterülő leveleken. A hajtások ~3-5 %-a fertőzött érzékeny fajtában (Jonathan fajtakör).
A varasodás fertőzésnek továbbra sem kedvez az időjárás, de eső esetén jelentősen nő a fertőzésveszély (a hőmérséklet és a fenológia miatt is), ezért megelőző védelem szükséges.
Almatermésűekben az erwiniás elhalás elleni megelőző védekezéseket folytatni kell, habár a fertőzéshez még mindig kedvezőtlenek a feltételek (a virágzást leszámítva). A betegség fertőzéséhez a hőmérséklet még mindig alacsony (átlaghőmérséklet még 15,6 fok alatti), és csapadék sincs a virágfertőzéshez.
Almában a kártevők (pl. almalevél pirosító levéltetű és vértetű) elleni védekezést, ha megoldható, halasszuk a virágzás utánra.
Körtében a körtelevélbolha populációja intenzíven fejlődik. A teljes populációnak ~60 %-a tojás állapotú, a fennmaradó ~20-20 % lárva, L1-L2-es megoszlásban (észlelési szinten L3).

A virágzó csonthéjasokban (főleg a meggyben) a monilia elleni védekezést folytatni kell.
Nektarinon megjelentek a tafrinás levélfodrosodás első tünetei.

Szőlő

Növényfenológia: rügy gyapotos állapot-rügyfakadás.
Az atkák elleni védekezésre fel kell készülni.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Takács Attila - 2020.04.06. - Hely: Fejér Megye.

Kedves Lajos,
a velencei fénycsapdában megjelent a fenyőbagoly lepke illetve a vörhenyes cserebogár.
A vörösboros csapdában pedig a foltos szárnyú muslica számos példányát (30 feletti) találtam.
Erdőszegélyben az alacsony termetű bokrokon (galagonya, kökény) áganként 5-10 kis téli araszoló illetve nagy téli araszoló hernyót láttam (Csákvár, Lovasberény, Pákozd, Seregélyes).
Üdv:
Attila
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Takács Attila - 2020.04.03 - Hely: Fejér Megye.

Kedves Lajos,
elkezdtem dolgozni, így már az aktuális dolgokról írni.
A foltos-szárnyú muslica csapda kint van, de még a cél fajt nem fogta meg.
A vadgesztenye aknázómoly Velencén elkezdte a repülést.
A fénycsapda Velencén, Lovasberényben és Kőszárhegyen már működik. Eddig kártevőt nem fogott egyik csapda sem.
Szántóföldön, őszi búzában vetésfehérítő már van, repcében, szár és nagy repceormányos javában petézik, illetve a korai példányok lárvái már károsítanak.
A jövő héten már éjszakai is jobb időt jósolnak, így kiteszem a feromoncsapdákat.
Üdv:
Attila
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Timár István - Hely: Fejér Megye.
Téma: Károsító megfigyelés.
Időszak: 2019. október – 2020. 04. 06.

Rövid áttekintés:
Fejér megyében a repce vetések és az őszi kalászosok vetése időben el lettek végezve. Eleinte szárazabb körülmények uralkodtak, de a novemberi esőkkel az ősziek zömmel jó állapotban mentek a télbe. A tél elején a talajok nedvességtartalma megfelelőnek volt mondható, jól feltöltődtek, ugyanakkor hó nem volt megyénkben, ami tartós lett volna. Kemény fagyok nem voltak, összességében enyhe telünk volt.
A tavasz elejére a sok széllel, gyakran károkat okozó szélviharokkal a talajok jelentős vízvesztést szenvedtek.
Az ősziek kedvező képet mutattak tavaszra, de mára a vízhiány miatt tápanyaghiányos repcék, kalászosok is megfigyelhetők.
A tél végén úgy tűnt, hogy a vegetáció 2-3 héttel előrébb van, de az utóbbi hetek erős lehűlései, frontjai visszafordították a folyamatokat és késésbe kerültek.
A kemény éjszakai fagyok a megyében is károkat, elfagyásokat okoztak a gyümölcsösökben (kajszi, ősz barackok).

Szántóföldi kultúrák:

    1., Őszi búza:
Téli hatások: jó bokrosodás volt, kórokozók fertőzésének kedvező körülmények
•    fenológia: szárba indulás kezdete
•    Gabonalisztharmat: a szártövi részeken, közepesen erős tünetek láthatók
•    Vetésfehérítő: imágó jelenlét nem figyeltem meg, de gyenge levélkárosítás látható
•    Levélsárgulások, száradások: gyenge mértékben elkezdődtek

    2., Őszi árpa:

        Téli hatások: kora tavasszal megjelentek egyes fajtákon és elővetemények után a helminthospóriumos levélfoltosságok.
        fenológia: szárba indulás
•    Helminthospóriumos levélfoltosság: gyenge tünetek találhatók, egyes fajtákon közepes mértékű
    3., Tavaszi árpa:
        fenológia: 1-2 leveles
          •     Földibolha hámozgatás megfigyelhető

    4., Őszi káposztarepce:

A tőállomány zömmel elfogadható. A növények kondíciója nem kifogásolható. A mezei pocok kártétele egyes helyeken jelentős volt a tél folyamán.
A fejtrágyázások időben elkezdődtek, sokan a folyékony készítményekre tértek át.

•    fenológia: szárbaindulás
•    Repcét károsító ormányosok: az erős hidegek mozgásukat leállította, a létszámuk gyenge, csapdák nem mutatnak veszélyes egyedszámot
•    Repcefénybogár: már két hete megjelentek az első bogarak, létszámuk erősödő bimbós állományokban 1-3 db/ növény is mérhető   
   
    5. Napraforgó: a héten megkezdődött a vetés

    6. Kukorica: talajelőkészítés
       
Kertészeti kultúrák:

    1., Alma:
Az tél nem károsította a rügyeket.
•    fenológia: pirosbimbós állapot
•    Lisztharmat: az áttelelt fertőzöttség mértéke erősnek mondható, metszésekkel jól eltávolíthatók a fertőzött hajtásvégek
•    Varasodás: a korai aszkospórás fertőzés a száraz, csapadékmentes idő miatt nem várható
    2., Meggy, cseresznye:
•    fenológia: virágzás kezdete

    3., Szilva:
•    fenológia: virágzás
•    Poloskaszagú darazsak létszáma közepes, 12 db/hét
    5., Kajszibarack:
•    fenológia: sziromhullás vége, erős elfagyás sok esetben

    6. Szőlő:
          •    fenológia: rügyek gyapotos állapotban vannak

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Tüh Annamária - 2020.03.29 - Hely: Zala megye

Károsítóhelyzet alakulása
Zala megye, 2020.03.23-29.

Időjárás:

Az elmúlt héten – az előrejelzéseknek megfelelően – megyeszerte lehűlt az idő. Egy nap kivételével, minden nap 0 fok alá csökkentek az éjszakai hőmérsékletek, a minimumok 0- mínusz 5 fok között alakultak. A mélyebb fekvésű területeken ez alá is süllyedt. A nappali felmelegedés is minimális volt, szintén egy nap kivételével, -amikor 16-17 fokra emelkedett a levegő hőmérséklete (2020.03.28.)- mindvégig 10 fok alatti értékek voltak mérhetők.
Csapadék kevés hullott 4-6 mm-nyi a megye területén, egyenlőtlen eloszlásban.
A tavaszi fagyok miatt a teljes virágzásban lévő gyümölcsféléink jelentős fagykárokat szenvedtek. Szántóföldi növények fagy miatti károsodásáról nincs információnk (mi magunk sem tapasztaltuk).



ŐSZI BÚZA, ŐSZI ÁRPA

Növényfenológia:

Őszi árpa: bokrosodás vége-szárbaindulás kezdete.
Őszi búza: bokrosodás vége.
A gabona állományok fejlődését a hűvös időjárás kissé visszavetette. Lényegében e szempontból nem volt jelentős változás a területeken.
Az állományok sárgulása nem fokozódott, de több táblán megfigyelhető.

Károsítók:

Betegségek tekintetében őszi búzában nem történt jelentős változás.
A korábbi vetésű hibrid búzákban (ahol nem védekeztek) a lisztharmat gyenge mértékű (az elmúlt héten stagnáló) jelenléte általános.
A szeptória fertőzöttség maradt észlelési szintű, legfeljebb gyenge mértékű, de felmelegedéssel továbbra is figyelni kell a betegséget.
A sárgarozsda terjedése búzában visszafogott, de ahol még nem védekeztek ellene, ott a kisebb felmelegedéssel (tartósan 5 fok feletti hőm.) számítani lehet a terjedésre, pára, nedvesség jelenlétében.
A vetésfehérítő bogarak betelepedése is mérsékelt, (csökkent az elmúlt héten, 1-2 db/10 hcs-re) amely a hűvös idővel magyarázható. Intenzívebb mozgás 10 fok körüli átlaghőmérsékletnél várható, tehát tömeges jelenlétük, kártételük még várat magára (jövő heti előrejelzéseket is figyelembe véve).
A gabonafélék posztemergens gyomirtási kezelései továbbra is aktuálisak. A gyomok fejlődése mérsékelt, nem változott jelentősen a múlt héthez képest. A kezeléseknél (mint más esetben is) a hőmérsékletre is javasolt figyelni. Hormon hatású készítményeket a gabonák szárba szökkenéséig használhatunk, éjszakai fagy után azonban permetezni tilos. A készítmények többsége 8-10 fok feletti hőmérsékleten fejti ki megfelelően a hatását.

Az őszi árpák növényegészségügyi helyzete a búzához képest kedvezőtlenebb.
Fajtától, technológiától függően a lisztharmat szinte minden állományban megtalálható, egyelőre az alsó leveleken (gyenge fertőzöttség), de felmelegedéssel számíthatunk a felfelé terjedésre.
Szintén gyakran fordul elő (több véletlenszerűen felvételezett táblából, azok ~80 %-án) a törperozsda (de sárgarozsda is lehet, mert a sárgarozsda kezdeti tünetei nem tipikusak és csak a spórák színe, mérete alapján nehéz és bizonytalan az elkülönítés). A tünetek az esetek többségében még az alsó leveleken láthatók (5-10 %-os fertőzöttség), de a telepek sporulációja folyamatos, tehát 5-10 fok feletti hőmérsékleten (rozsdafajtól függően) számíthatunk fertőzésre (még ha ilyenkor a betegség terjedése lassú is). A még nem gombaölőzött táblákon azonban jól látható a betegség erősödése, ezért ahol még nem tették, ott feltétlenül védekezni kell! A hőmérsékletre ez esetben is figyeljünk.
Levélbetegségek közül a rinhospóriumos levélfoltosság, valamint a hálózatos levélfoltosság (ez utóbbinak az első tüneteit figyelhetjük meg most) is megfigyelhető (gyenge mértékű fertőzöttség), tehát az állományvédelem ezek miatt is indokolt lehet.
A vetésfehérítő bogarak egyedszáma őszi árpában magasabb (átlagosan 6 db imágó/10 hcs-5x10 hcs-ból), észlelési szinten már megfigyelhetők az első tojások is, de védekezés még nem indokolt.
Észlelési szintű a levéltetvek és a poloskák jelenléte is.

ŐSZI KÁPOSZTAREPCE

Növényfenológia: A repce állományok többsége szárbaindult, az állományok ~50 %-a zöldbimbós állapotú. A fejlődés repcében is lelassult.

Károsítók:

A repceszár-ormányos népessége továbbra is észlelési szintű, a felvágott fertőzött szárakban a lárvák már megfigyelhetők.
A repcefénybogár betelepedése is visszafogottabbá vált a hűvös idő miatt. A sárgatálakban 2-4 db imágó/csapda/3 nap mennyiség volt. Hálózással a már kiemelkedett zöldbimbós növényekről természetesen nagyobb mennyiség gyűjthető a napsütéses napokon. A hőmérséklet emelkedésével a kártevő nagy tömegére számíthatunk.
A bundásbogarak száma is csekély (2-3 db/sárgatál/3 nap).

CSONTHÉJASOK (KAJSZI, SZILVA, CSERESZNYE, MEGGY), ALMA, KÖRTE

Növényfenológia:

Szilva: fehérbimbós állapot-virágzás kezdete;
Alma, körte:  alma továbbra is kicsit lemaradottabb, fajtától függően kisleveles állapot – korai zöldbimbós állapot (piros bimbós állapot pl. Idared, Pink lady);
Körte: zöldbimbós állapotú, fehérbimbós állapot kezdete;
Cseresznye, meggy: fehérbimbós állapot kezdete;
Kajszi: teljes virágzás-virágzás vége.

Károsítók:

A virágzó csonthéjasokban sok helyen jelentős fagykárról számoltak be (70-90 %-os helyenként). Az ültetvény fekvése, a helyi viszonyok, mint mindig, most is nagyon sokat számítottak.
Cseresznyében, meggyben fehérbimbós állapotig még permetezhetünk rézzel, mellyel többek közt a baktériumos, gombás ágfertőzéseket és a levélmikózisok fertőzési esélyét csökkenthetjük. A virágzó ültetvényekben (főleg a meggyben) a monilia elleni védekezésre kell felkészülni. A készítmény választásnál a hőmérsékletre legyünk figyelemmel. Őszibarackban szintén a monilia és a tafrina elleni védekezésekre kell koncentrálni. Ha az átlaghőmérséklet 14 fok alá esik, a fertőzésveszély fokozódik. Nagyobb lombfelület esetében felszívódó készítményeket használjunk.

Almában a varasodás aszkospóra szóródása a hűvös és többnyire csapadékmentes időjárás miatt visszafogottabb. Fertőzésre alkalmas levélfelület azonban rendelkezésre áll, vagyis a hőmérséklet emelkedésével (tartósan 5 fok felett) és esővel a fertőzések bekövetkezhetnek.
A lisztharmat fertőzésveszélye jelen időjárási körülmények között alacsony, de ahol sok a gyertyás hajtás és emelkedik a hőmérséklet, ott számítani kell a későbbiekben a betegség terjedésére. Megelőző védelem szükséges.
Ahol jellemző, a piros gyümölcsfa takácsatka áttelelő tojásait érdemes figyelni a fertőzött ágrészeken. A kelő lárvák elleni védelemre ott fel kell készülni.
Almában az almalevél pirosító levéltetű elleni védekezéseket is meg kell kezdeni a kártevővel fertőzött ültetvényekben. Akad olyan ültetvény (ebben felvételezek rendszeresen) amelyben egy-egy fajtában 80-100 %-os hajtásfertőzés jellemző. Itt rövid időn belül célszerű elejét venni a későbbi elhatalmasodó károknak, felszívódó, tartamhatással is bíró készítménnyel (pl. Teppeki-flonikamid).
Körtében a körtelevélbolha populációja tovább csökkent. Csak lemosó permetezésben részesített ültetvényben 8-9 db imágót kopogtattunk 10 ágon (napsütéses időszakban). A tojásrakási intenzitás is csökkent, a teljes populációnak ~90 %-a tojás állapotú, a fennmaradó ~10 % lárva, főleg L1-es. Észlelési szinten lehet találni L2-es lárvát. A fertőzés továbbra is többségében a bimbókra korlátozódik.

Egyéb: A puszpángmoly lárváinak aktivitását, rágását még nem észleltük, de figyelni kell az áttelelő „fészkeket”.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Tüh Annamária - 2020.03.22 - Hely: Zala megye
Károsítóhelyzet alakulása
Zala megye, 2020.03.15-22.

Időjárás:

Az elmúlt héten folytatódott a változékony időjárás. Napközben többnyire tavaszias hőmérséklet volt jellemző, de a hét elején az éjszakai hőmérsékletek gyakran (3-4 nap) süllyedtek 0 fok alá. Március 15.-e reggelre -4,7 fokra hűlt a levegő amely az akkor virágzó nektarin, kajszi fákon okozott fagykárokat.
A minimum hőmérsékletek -4,7-2,8 fok között, a maximumok 8,5-19,8 fok között alakultak (átlag: 2,2-11,4). Csapadék a héten nem volt.

ŐSZI BÚZA, ŐSZI ÁRPA

Növényfenológia:

Őszi árpa: szárbaindulás kezdete.
Őszi búza: bokrosodás vége.
A gabona állományok dinamikus fejlődésének nem volt akadálya. A korábban vetett hibrid búzák (szeptemberben) fejlődése előrehaladott, 1 nóduszos (vagy afeletti)  állományokat is lehet látni.
Az állományok sárgulása idén is megfigyelhető több táblán (alsó, felsőbb levelek). Vegyük szemügyre a táblát (foltokban vagy egységesen látjuk a sárgulást) és zárjuk ki akár otthoni nedveskamrás módszerrel a betegségek (pl. sárgarozsda, szeptória) jelenlétét. Amennyiben ezt meggyőzően sikerült akkor valószínűsíthetően élettani jelenséggel van dolgunk (szélsőségesen száraz és/vagy hideg, vagy épp ellenkezőleg: mély fekvésű területeken nedves, hideg talaj melyből korlátozott a tápanyagok (pl. N) felvétele.

Károsítók:

Betegségek tekintetében nem történt jelentős változás.
Az említett korábbi vetésű hibrid búzákban (szinte minden ilyen állományban) a lisztharmat gyenge mértékű de növekvő (2-es skála, 6-10 %) fellépése jellemző.  A tünetek nemcsak az alsó leveleken láthatók, hanem szemmel láthatóan terjednek felfelé, melynek eddig kedvezett a száraz, de kb. 10-11 óráig párás körülmény. A betegség visszafogottabb terjedésére számíthatunk a jövő héten (ha hinni lehet az előrejelzéseknek), de amint 10-12 fok fölé emelkedik tartósan a nappali hőmérséklet, - ahol még nem tették- ott a védekezéseket meg kell kezdeni.
A szeptória fertőzöttség maradt észlelési szintű, legfeljebb gyenge mértékű, de felmelegedéssel figyelni kell a betegséget.
A sárgarozsda terjedése is visszafogott, amely vélhetően a gyors beavatkozásoknak köszönhető. A szeles, csapadékos időjárásban azonban figyeljünk, mert ez a rozsdafaj alacsony hőigényű és a spórák terjedése ilyenkor könnyűszerrel végbemehet.
A vetésfehérítő bogarak betelepedése folyamatos, a meleg napokon, de mennyiségét tekintve nem történt változás. Átlagosan 4-6 db imágó/10 hcs mennyiségben hálózható a bogár. Intenzív mozgás, betelepedés a felmelegedéssel várható.
A gabonafélék posztemergens kezelései aktuálisak. A gyomok kelése, fejlődése (pl. T3-asok) folyamatos, évelők közül a mezei acat tőlevélrózsás állapotú, magról kelő közül a veronika-félék bimbós állapotúak, virágoznak, mezei árvácska 2-4 leveles.

ŐSZI KÁPOSZTAREPCE

Növényfenológia: A repce állományok többsége rejtett bimbós állapotú, ~10-20 % (táblán belül) a tőlevélrózsából kiemelkedő, szárbaindult zöldbimbós növény.

Károsítók:

A repceszár-ormányos népessége minimálisra csökkent, az egyedszám 1-3 db imágó/sárgatál/3 nap. Az éjszakai lehűlés a kártevők mozgását, aktivitását csökkenti ezért ne csak a csapdákat nézzük, hanem az állományokat is vegyük szemügyre.
Megkezdődött a repcefénybogár betelepedése is az állományokba, a meleg, napos időszakokban 18-27 db imágó/sárgatál/3 nap egyedszámot is csapdáztunk, amely megerősíti, hogy  a kártevő kiválóan telelt és felmelegedéssel nagy népességre számíthatunk.  A hálózás kicsit még nehézkes, de a már kiemelkedett zöldbimbós virágzatokon csoportosan gyülekeznek a kártevők (virágzatonként 8-10 db bogár is megfigyelhető volt). Az előrejelzett lehűlés és a szeles időjárás visszafogja a repcefénybogár betelepedését és egyben a repce fejlődését is.
Megjelentek az első bundásbogarak is a sárgatálakban, egyelőre még csak észlelési szinten.

CSONTHÉJASOK (KAJSZI, SZILVA, CSERESZNYE, MEGGY), ALMA, KÖRTE

Növényfenológia:

Szilva: fehérbimbós állapot-virágzás kezdete;
Alma, körte:  alma kicsit lemaradottabb, fajtától függően egérfüles állapot – korai zöldbimbós állapot (kis %-ban megjelentek az első piros bimbók pl. Pink lady);
Körte: zöldbimbós állapotú.
Cseresznye, meggy: max. fehérbimbós állapot kezdete;
Kajszi: most már mindenütt teljes virágzás.

Károsítók:

A múlt heti fagyos éjszakák a kinyílt kajszi –és nektarin fákon 10-15 %-os fagykárt okoztak (bibe barnulással), de a mélyebb fekvésű területeken, fagyzugokban  80-90 %-os kárról is tudunk.
A jövő hétre előrejelzett lehűlés újabb károkat okozhat, hőmérséklettől függően a kinyílt virágú gyümölcsfákon. A mínusz 5-9 fokos hőmérséklet azonban a kihajtott kis leveleket is (a bimbók, virágok mellett) károsíthatja a felsorolt gyümölcsfajokon és a bogyósokon is. Ilyenkor fontos a megfelelő tápanyagellátás, mert a tápanyagokkal jobban ellátott sejtekben nagyobb az oldott anyag koncentrációja, ami csökkenti a fagyáspontot. Ez azt jelenti, hogy a tápanyaggal jobban ellátott növények jobban tűrik a hideg stresszt. Bór, kálium, vagy foszfor tartalmú lombtrágyákkal vagy biostimulátor hatású készítményekkel permetezzünk fagyhatás előtt 24-48 órával és utána szintén.
Amennyiben emelkedik a hőmérséklet, a monilia elleni védekezésre is koncentráljuk, a hűvösebb időjárási körülmények között is ható készítményekkel védekezzünk pl. ciprodinil.

Almában a tavaly varasodással fertőzött ültetvényekben, ahol viszonylag korai lombhullás volt (~szeptemberben), a lehullott lombon áttelelő pszeudotéciumokban a spórák megértek (2020.03.19.-i laborvizsgálat), tehát csapadék esetén az aszkospóra szóródás megkezdődik (korai lombhullás: több idő állt rendelkezésre a gomba fejlődéséhez)! A spórák fertőzéséhez legalább 5 fok feletti hőmérséklet, csapadék és levélfelületi nedvesség szükséges! Az intenzív védekezéseket az ilyen ültetvényekben meg kell kezdeni a fent említett hűvös időjárásban használható készítményekkel.
Fajtánként, ültetvény fekvésétől függően a gomba fejlődése eltérhet néhány napot, de az érzékeny fenológiai stádiumok indokolják az intenzív védelem megkezdését a feltételek teljesülésekor.
Körtében a körtelevélbolha populációja viszonylag alacsony, lemosó permetezésben részesített ültetvényben 10-12 db imágót kopogtattunk 10 ágon. Az imágók száma ugyan alacsony, de a tojásrakás megkezdődött, melyet szabad szemmel nem feltétlenül látunk, mert a tojásokat a bimbókra rakta le a kártevő (a virágzat belső részére), a dárdán és vesszőkön még nem látni. Az első kis lárvák (L1) kelése  is megfigyelhető, tehát a védekezést lehetőség szerint jövő héten el kell végezni.

Házikertben megjelentek a házatlan csigák (kerti házatlan csiga), a sóskán, salátán már látni rágásnyomokat és a kártevőt is.


Sajtó megjelenések

.

Média megjelenések

Partner szervezetek