Búcsú Vétek Gábortól Dr. Tarcali Gábor búcsúbeszéde Dr. Vétek Gábor temetésén 2021. február 5-én Budapesten a Megyeri temetőben

Búcsú Vétek Gábortól

Dr. Tarcali Gábor búcsúbeszéde Dr. Vétek Gábor temetésén

2021. február 5-én Budapesten a Megyeri temetőben

Kedves Gyászoló Család, Kedves Rokonok!

Tisztelt Barátok, Kollégák, Ismerősök!

Nem is oly rég volt, amikor Gábor, felesége Zsuzsa, gyermekei Dóra és Szabolcs még Karácsonyra, a jobbnak remélt új évre, a boldog közös élet folytatására készültek.

Nem is oly rég volt, elmúlt év novemberében-decemberében, amikor sokan közülünk még személyesen beszéltünk, tárgyaltunk, terveztük a szakmai jövőt Vétek Gáborral közösen, az ő nélkülözhetetlen munkájára építve, számítva.

Aztán Karácsony harmadnapján derült égből villámcsapásként, mint fájdalmasan szívbe hatoló nyílvessző érkezett a hír - a szakma számára először Pénzes Béla professzor üzenetében, hogy rettenetes tragédia történt. Dr. Vétek Gábor 2020. december 26-án, Karácsony másnapján, életének 40. évében váratlanul elhunyt.

Napokig-hetekig igazán fel sem tudtunk ébredni e tragédia sokkjából, hogy ez nem egy rossz álom, hanem ez a könyörtelen valóság! De ez a nehezen felfogható valóság, ami mindnyájunkat mélységesen megrendített!

Dr. Vétek Gábor  a Szent István Egyetem Kertészet- és Élelmiszertudományi Kara Rovartani Tanszékének egyetemi docense, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Oktatási- és Továbbképzési Bizottságának elnöke, a növényvédelmi entomológia kiváló kutatója, növényorvos szakember, akit a Növényorvosi Kamara saját halottjának tekint.

Vétek Gábor 1980. augusztus 19-én született Budapesten. Szülei építészmérnökök voltak. Miután édesapját 16 évesen elvesztette, megözvegyült édesanyja, nagy szeretettel, gondoskodással egyedül nevelte.

A középiskolai tanulmányait Újpesten a Babits Mihály Gimnáziumban végezte. Mindig hálatelt szívvel emlékezett egykori tanáraira, kiemelten az angol és spanyol nyelvtanáraira, akiknek színvonalas, és következetes munkája révén a spanyol és az angol nyelveket, már a gimnáziumi évek alatt kiválóan elsajátította.

Felsőfokú tanulmányait 1998-ban az egykori Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen Kertészettudományi Karán kezdte el, ahol 2003-ban kitüntetéses növényvédelmi szakirányult kertészmérnök diplomát kapott, majd 2008-ban PhD fokozatot szerzett summa cum laude minősítéssel. Szakmai munkáját a Kertészettudományi Kar Rovartani Tanszékén kezdte, és folytatta rövid élete végéig a raglétrát végig járva, egyetemi docensi beosztást kiérdemelve. Növényvédelmi állattan, integrált növényvédelem, illetve a kapcsolódó diszciplínák területén oktatott alap- és mesterképzési szakokon, határon túliak képzésében és külföldi hallgatók angol nyelvű képzésében. 2014-ben a Kazah Nemzeti Agráregyetem meghívott vendégoktatója volt. Konzulensként számos hallgató eredményes szereplését segítette tudományos diákköri konferenciákon az agrártudományi szakterületen.

Oktatói munkája mellett komoly növényvédelmi, azon belül agrozoológiai kutatásokat folytatott. Kutatómunkája az évek múlása során egyre elismertebb lett. Több más fontos téma mellett napjainkban az idegenhonos, illetve inváziós rovarfajok kutatása kötötte le leginkább, amiben komoly nemzetközi hírnévre tett szert. Aktívan részt vett rangos hazai és nemzetközi konferenciák szervezésében, és azokon előadóként is szerepelt. Kiemelkedő publikációs tevékenysége. Kiváló angol nyelvtudásának köszönhetően részt vett számos nemzetközi projektben. Közreműködött a Kamara nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésében is. Maradandó személyes élményem, hogy 2018-ban közösen vehettünk részt és tartottunk előadást a csehországi Pardubicében a Cseh Növényegészségügyi Társaság éves konferenciáján.

Szakmai munkájáért több elismerést kapott: a Környezetbarát Növényvédelemért Alapítvány I. díja (2003), a Pro Scientia Aranyérem (2003), Fáy András kutatási ösztöndíj (2003), Rainiss Lajos Emlékérem (2009), Krámer Mária Antónia Díj (2010), Szelényi Gusztáv Emlékérem Ifjúsági Fokozata (2012), Miniszteri Elismerő Oklevél (2017). Ezek az elismerések fontos visszajelzések voltak, de számára mégis a legnagyobb elismerést a vele együtt eredményesen dolgozó diákjainak sikere, és az előadásait hallgatók érdeklődése és lankadatlan figyelme jelentette.

Szakmai közéleti tevékenysége részeként a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Oktatási és Továbbképzési Bizottságának országos elnöke 2013-tól. A Magyar Növényvédelmi Társaság Agrozoológiai Szakosztályának titkára, a Magyar Rovartani Társaság tagja, a Növényvédelem szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja.

Élete utolsó napjaiban, heteiben újabb szakmai és munkahelyi kihívások előtt állt. A Kamarában aktívan szerepet kívánt vállalni a növényegészségügyi feladatok ellátásából adódó új feladatok végrehajtásának megalapozásában. Munkahelyén pedig 2020. decemberében tanszéke vezetésével bízták meg….

… amikor Gábor életének fonala tragikus hirtelenséggel, családtagjai, barátai, munkatársai, ismerősei számára a mai napig felfoghatatlan módon és gyorsasággal elszakadt!

Gábor emléke nagyon sokáig itt fog élni közöttünk. Vidám karaktere, barátságos modora, határozott személyisége, kiváló szaktudása, emberi jószándéka nagyon fog hiányozni. Gábor váratlan és visszavonhatatlan tragikus távozása nagy űrt fog maga után hagyni, személyében egy kiváló szakembert, egy jó barátot, egy igaz embert veszített a növényvédelmi szakma, munkahelye a Szent István Egyetem és a Növényorvosi Kamara!

Minő fájó kontraszt! Most, amikor lassan a tél végét, a kikeletet, az élet újra indulását várjuk, mi mégis vigasztalhatatlanul szomorúak vagyunk! Megrendülten állunk itt Dr. Vétek Gábor urnája előtt. Fájó szívvel emlékezünk a jó barátra, a kiváló emberre! Tisztelgünk a nagy tudású egyetemi oktató és kutató, a kiváló növényorvos szakember előtt. Hálát adunk a jó Istennek, hogy ismerhettük Őt, hogy barátai, tisztelői, jó kollégái lehettünk!

Kérjük a jó Istent, fogadja be Őt most már egy másik csapatba, az Égi Növényorvosok egyre bővülő kiváló Csapatába!

Gábortól most búcsúzunk, útjaink elválnak, ő már messze jár!

Ez az elválás nagyon fájdalmas! De mégse féljünk ettől az elválástól, mert Gábor lelke, mindig mosolygós tekintete, szeretete örökké itt marad velünk. Ha kell fényes fáklyaként utat mutat, ha hideg van melegít, ha szomorúak vagyunk felvidít. És a mi szeretetük is vele van, kíséri őt immár égi pályáján, ezer meg ezer fényes csillag között egy újabb fényes csillag születéseként. Ezért e nehéz pillanatban se féljünk az elválástól. Bátorítson minket Szécsi Pál oly sokszor elhangzott megrázóan szép, de mégis felemelő dalának néhány sora:

" Ne félj az elválástól!
A távollét olyan mint a szél.
A kis tüzeket kioltja,
a nagyokat fellobbantja.
A nagyokat fellobbantja..."

Így fog velünk élni, velünk maradni, lobogni Gábor emléke. Így fog lobogni a tűz lelkünkben, amikor rágondolunk, és így fog ránk ragyogni Ő, a fényes csillag, amikor felnézünk az égre.

Gábor! Emléked örökké megőrizzük!

Feleséged, gyermekeid, családod, jó barátaid, munkatársaid és tanítványaid az egyetemről, növényorvos kollégáid a szakmából és a Növényorvosi Kamarából, jó ismerőseid, személyesen általad talán nem is ismert tisztelőid fájdalommal telt szívvel, de mégis felemelt tekintettel búcsúzunk most tőled. Mert erős a hitünk, hogy földi életed befejezésével nem elmúltál számunkra, csak egy másik dimenzióba átköltözve immár más formában létezel számunkra.

Gyermekeid számára Te maradsz az örök apuka, feleséged számára az az örök férj, akinek vigyázó tekintetére nagy szükségük lesz!

Barátaid számára barátságod és mosolyod örökké élni fog!

Egyetemi oktatói, kutatói és növényorvosi szakmádban kimagasló eredményeidet, példás munkásságodat megőrizzük!

Így engedünk most utadra, kérve a Jóisten gondoskodó kegyelmét Rád és Szeretett Családodra!

Gábor!

Kedves Barátunk!

Nyugodj Békében!