Búcsú Nagy Jánostól - Dr. Tarcali Gábor búcsúbeszéde

Búcsú Nagy Jánostól

Dr. Tarcali Gábor búcsúbeszéde Nagy János temetésén 2021. augusztus 30-án Tatán a Kocsi úti temetőben

Kedves Gyászoló Család!

Tisztelt Barátok, Kollégák, Ismerősök!

Megrendülten állunk itt barátunk, kiváló kollégánk Nagy János koporsója mellett. Oly nehéz itt bármit mondani, ami legyőzhetné azt a fájdalmat ami most szívünkben felgyülemlett. Keressük a szavakat, és közben nem hagy nyugodni a kérdés, hogy miért ily hamar? Miért pont neki? Miért éppen most kellet neki eltávozni, végleg eltávozni közülünk?

Tudjuk, hogy ezekre a kérdésekre nincs válasz. Nehéz megérteni a megérthetetlent, felfogni a felfoghatatlant, tudomásul venni azt, hogy János már soha többé nem fog érkezni mosolyogva egy ülésre vagy szakmai megbeszélésre, nem fog jól időzített viccel segíteni egy-egy problémás helyzet oldásában, nem fog tudásával és rendkívül gazdag szakmai tapasztalatával irányt mutatni fontos kérdések intézésénél.

Nagy János igaz már nyugdíjas volt, ennek ellenére még nem is oly régen ereje teljében lévő embereket felülmúlva aktívan dolgozott szeretett szakmájában, a növényvédelemben, meghatározó személy volt a szakma kamarájában, és nagyon sok feladata volt még családja körében. Nem készült még a számadásra, sok tennivalója volt még itt e földi létben.  

Az elmúlt hetekben, hónapokban viszont nyugtalanító hírek kezdtek érkezni János egészségi állapota felől. Aggódtunk érte! Amikor telefonon beszéltünk vele, akkor igyekeztünk hitet, erőt közvetíteni felé, hogy van gyógyulás. És ezt szilárdan hittük mi is! Ezért is volt oly váratlanul kegyetlen és szinte a mai napig felfoghatatlan ez az augusztus 20-a. Derült égből villámcsapásként, mint fájdalmasan szívbe hatoló nyílvessző érkezett a tragikus hír, hogy János szervezete feladta a harcot, a nehezen felfogható valóság, ami mindnyájunkat mélységesen megrendített!

Pedig nagy harcos volt János, aki 1945-ben egy igen nehéz időszakban született a békés megyei Bucsán. A termőföld szeretete ott ívódott bele életre szólóan, ahonnan iskolai tanulmányait befejezve végső célállomása a mezőgazdaság egyik legnehezebb, de egyben legnemesebb szakterülete, a növényvédelem lett. Nagy János egész életét a magyar mezőgazdaságnak, ezen belül a növényvédelemnek szentelte.

Nagy János szívén viselte szakmája sokasodó gondjait. Aktívan és kezdeményező szerepben közreműködött a szakmai szervezet  létrehozásában. Óriási vívmányként értékelte, hogy 2000-ben sikerült elérni a Kamara törvényi szintű elismerését. Alapító tagja volt a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarának, és meghatározó szerepet vállalt a kamara országos szervezetének munkájában a kezdetektől. 2004-től – 2009-ig a szervezet alelnöke volt, 2009-től- 2017-ig elnökségi tagként dolgozott, majd 2017-től a kamara Felügyelő Bizottságának elnöki tisztét látta el. Szinte elképzelhetetlen volt nélküle országos kamarai ülés.

János emléke nagyon sokáig itt fog élni közöttünk. Vidám karaktere, barátságos mosolya, határozott személyisége, kiváló szaktudása, emberi jószándéka nagyon fog hiányozni. János halála nagy űrt hagy maga után, személyében egy kiváló szakembert, egy jó barátot, egy igaz embert veszített mindenki, aki életének része lehetett: szeretett családja, barátai, jelenlegi és régebbi kollégái, szakmatársai a növényvédelmi szakma és a Növényorvosi Kamara!

Megrendülten állunk itt a koporsó előtt. Fájó szívvel emlékezünk a kiváló emberre! Tisztelgünk a nagytudású növényorvos előtt. Valahol távol, ott fenn az égben a Növényorvosoknak már egy kiváló csapata van, akik most várják Jánost közéjük. Kérjük a jó Istent, fogadja be Jánost be ebbe az egyre bővülő Csapatba!

Igaz, nagyon korai még ez az átigazolás, Jánosnak még sok feladata lett volna a földi csapatban is. De sajnos betegsége és fizikai elmúlása megakadályozta abban, hogy tapasztalatait, tudását maradéktalanul átadhassa az ifjabb nemzedéknek is. Pótolhatatlan veszteség érte a növényvédelmet úgy megyei, mind országos szinten. Olyan szakembert veszítettünk el, aki a szakmai élet legnagyobbjai között van, akinek munkássága személyét a nagy egyéniségek sorába emeli.

Kedves Barátunk, János! Amit tettél szakmádért, ígérjük, nem fog elveszni, megőrizzük. Munkásságod eredményét továbbadjuk! Tanácsaid, gondolataid, szellemiséged mindig velünk lesznek! Éppen úgy, ahogy emlékeinkben is örökké fogsz élni, mert fizikai létedben ugyan eltávoztál közülünk, de lélekben ökörré velünk maradsz!

Kérjük a jó Istent, adjon Neked békét és nyugalmat, és kérjük gondviselő szeretetét téged gyászoló Családodra, Szeretteidre, Barátaidra, Kollégáidra!

Emléked örökké megőrizzük!

János! Kedves Barátunk! Nyugodj Békében!

Tata, 2021. augusztus 30.