header


Aktuális parlagfű felhívás


 

A parlagfű elleni védekezési kötelezettségről és a védekezési lehetőségekről, problémákról dióhéjban.

 

 

A parlagfű elleni védekezés Magyarországon kiemelt jelentőségű, szigorú törvényi szabályozás alatt áll. E szigorú szabályozás oka abban rejlik, hogy a parlagfű nemcsak a mezőgazdasági, nemzetgazdasági kártétele miatt kiemelt fontosságú hanem azért mert, a társadalom közel 20%-nál egészségügyi problémát, allergiát okoz. A védekezés nehézsége épp e szabályozás szigorúságából adódik mivel, itt nem elég, nem elfogadható a növény gyérítése vagy a gazdasági kártételi szint közelében tartása illetve megtűrése azokon a területeken ahol gazdasági kárt nem okoz, hanem mindenütt a teljes elpusztítására kell törekedni. Ezért a parlagfű tökéletes kiirtása, sokkal több anyagi erőforrást, nagyobb szakmai tudást és odafigyelést igényel mint a gyomnövények általában.

            A védekezési kötelezettség jogszabályi hátterét az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI törvény (továbbiakban: Éltv.) 17. § (4) bekezdése teremti meg mely kimondja, hogy: „A földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.” A törvény végrehajtására létrehozott a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 2.§ (1) bekezdés d pontja az alábbiak szerint erősíti meg : A földhasználó és a termelő köteles védekezni, különösen a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) ellen, továbbá a 2.§ (2) pontja előírja, hogy a parlagfű irtását a virágzása előtt végre kell hajtani.

A védekezési kötelezettség elmulasztása vagy éppen a sikertelen védekezés esetén jogszabályi szankciókkal kell szembenézni. A jogszabály alapvetően két szankciótípust alkalmaz egyrészről az állami védekezést mely a helyszíni ellenőrzést követően kerül elrendelésre illetve végrehajtásra az Éltv. 50.§ (1) bekezdése alapján. Az állami védekezés költsége a jogsértő földhasználót illetve földhasználókat, belterületen az ingatlan tulajdonosát terheli. Külterületen az illetékes Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Osztálya belterületen az illetékes önkormányzat jegyzője rendeli el a közérdekű védekezést. Másrészről a bírság kerül kiszabásra az Éltv. 60.§ (1) bekezdés c pontja alapján. A bírságtétel mértékéről az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet 3-6. § illetve a rendelet 1. sz. melléklet A, pontjának a c, alpontja rendelkezik. Ezen a ponton fontos ismét megemlíteni, hogy bel illetve külterületen a jogszabály a bírság esetében is eltérő mértékben kerül megállapításra. Itt minkét esetben az illetékes Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Osztálya az eljáró szerv. A bírságtétel mértékének megállapítása során fontos szempont:

              - belterületen vagy külterületen került a fertőzött terület felvételre,

              - a fertőzött terület nagyságától (terület nagyságtól függően sávosan változik a bírságtétel),

- külterületen a parlagfűvel fertőzött terület borítottságának átlagától (ha 10%-ot nem haladja meg akkor a sávminimumot, ha viszont az 50%-ot meghaladja akkor a területre előírt sáv maximumot kell adni).

- Fontos megjegyezni, hogy nem állapítható meg a károsítóval való fertőzöttség, amennyiben a szántó vagy kert művelési ágban nyilvántartott és ténylegesen megművelt területen a károsító felületi borítottságának átlaga az 5%-ot nem haladja meg

 

A parlagfű elleni védekezés problémái a különböző kultúrákban, termőhelyeken egyéb területeken az előző évek tapasztalatai alapján.

A parlagfű elleni védekezés során célszerű külön kezelni a mezőgazdasági területeket és az elhanyagolt ipari, közterületeket, ruderáliákat illetve egyéb olyan területeket ahol mezőgazdasági tevékenység nem folyik.

            A mezőgazdasági területeken illetve kultúrákban sokkal összetettebb a parlagfű elleni védekezés. A jelentősebb szántóföldi kultúrák közül az napraforgó talán az egyik legproblematikusabb ezen a téren. A napraforgó gyomirtási technológiája az utóbbi években sokat fejlődött az imazamox illetve a tribenuron-metil rezisztens fajták megjelenésével. A parlagfű elleni teljes körű védelmet azonban ezen technológiák sem képesek önmagukban biztosítani, erős fertőzöttség esetén szükséges a fluorkloridon hatóanyaggal végzett preemegens kezelés majd ezt követően az előbb említett hatóanyagokkal a rásegítő állománykezelés. Ez a technológia kielégítő hatékonyságot biztosít az átlagos években. Sajnos ez a technológia nem olcsó és épp ezért a gyenge termőképességű parlagfűvel erősen fertőzött zömében homok területeken csak részben használják, vagy épp valamilyen olcsóbb hatóanyaggal próbálják helyettesíteni.

A kukoricában a parlagfű elleni hatékony védekezéshez több hatóanyag is rendelkezésre áll ezért a védekezés jó hatékonysággal végezhető.

Az őszi és tavaszi kalászosokban is több hatóanyag is rendelkezésre áll a hatékony védekezéshez, de ebben az esetben a tavaszi gyomirtást követően kelt növények a betakarítás utáni megjelenése okoz tarlón problémát. A virágzó parlagfüves tarló jelensége a betakarítógépek vágási magasságából „tarlómagasság” adódik mivel a parlagfüvet a kombájn a nyugvó hajtásrügyek felett vágja el, ennek hatására oldalhajtások képződnek melyek a tenyészidőszak ezen szakaszában azonnal virágot hoznak. Ez nem fordulhat elő ha a tarlóhántást időben elvégzik adott esetben meg is ismétlik.

Gyümölcsösökben is általános probléma a parlagfű és a kanadai betyárkóró tömeges megjelenése. A védekezés itt jellemzően a totális gyomirtó szerek és a mechanikai művelés kombinációján alapul. A védekezéseket az érés közeledtével (mind a kémiait és a mechanikait) elhagyják, vagy a mechanikait épp betakarítás előtt még elvégzik. Sokszor ebben az időszakban erősödnek meg a túlélő példányok és fa méretűvé nőnek.

A kiskultúrák engedélyezett növényvédő szer listája még mindig szűkös annak ellenére, hogy a Nebih komoly erőfeszítéséket tesz az engedélyezés terén. A parlagfű elleni védekezés gerince itt továbbra is a mechanikai „kézi” munkán alapul.

Külvárosi kertek, zárt kertek bolygatott hobbi ingatlanok. Igazán ezek a problémásak, mivel kellően közel vannak a városokhoz, a tulajdonosaik csak időszakosan lakják, művelik épp ezért ideális a parlagfű számára. Itt a legnagyobb probléma az, hogy egy erőltetett kertészkedés folyik a legtöbb esetben sem folyamatos a gyomlálás, gyomirtás nem folyik. Mivel minden évben egyszer megművelik a területet a kaszálás sem lehetséges. Ez egy nagyon problémás terület.

A ruderális, nem mezőgazdasági területeken a parlagfű elleni védekezés továbbra is a mechanikai védekezésen többnyire kaszáláson alapul. Egyes területeken a kémiai gyomirtás is elterjedt, hatékony. A kaszálásos technológia amennyiben rendszeresen végzik hosszútávon jó eredménnyel működik. A kaszálások során a parlagfű visszaszorulásával a tarackos füvek átveszik az életteret és kiszorítják a parlagfüvet ebből következően csak olyan helyen van értelme ahol a fűfélék megtelepedhetnek. A kaszálás hatékonyságát gyakran az rontja el, hogy vagy túl korán, vagy túl későn végzik el vagy sokszor csak egy július elsejei művelet az egész.

Összességében a védekezési módokkal kapcsolatban megállapítható, hogy a védekezés sikerét illetve sikertelenségét az anyagi, emberi erőforrások időbeni, folyamatos rendelkezésre állása vagy éppen a hiánya határozza meg. A leggyakoribb probléma az hogy, az útszéleken július közepén, végén megállnak a kaszálások illetve a gyümölcsösökben a betakarítást követően elmaradnak a védekezések. A szántóföldön a kalászosok betakarítását követően gyakran megkésnek a tarlóhántással illetve kisparcellák estében legtöbbször el sem végzik.

 

 

Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara

 

 

 


Sajtó megjelenések



Felhívás!

Lejárt szavatosságú, történelmi növényvédő szerek országos szintű felméréséről és megsemmisítéséről!

 

Az ország területén feltételezhetően még napjainkban is találhatóak régmúltból itt maradt lejárt, forgalomból kivont hatóanyagú vagy nem azonosítható növényvédő szerek illegális raktárakban, elhagyott tárolókban, mezőgazdasági épületekben, egyéb helyeken. Egy 2003-as felmérés szerint az országban megközelítőleg 300 tonna ilyen növényvédő szer hulladék volt. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara is végzett egy ilyen célú részleges felmérést 2010-ben, és eszerint is országszerte találhatóan voltak még ilyen régi növényvédő szer készletek.

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara többször kezdeményezte a kérdés ismételt napirendre vételét, és állami pénzügyi forrás biztosítását e célra. A Földművelésügyi Minisztérium fontosnak tartja a probléma végleges megoldását, és akciót indít a lejárt szavatosságú régi, elsősorban történelminek nevezhető növényvédő szer hulladékok térítésmentes begyűjtésére és megsemmisíttetésére. A minisztérium elhatározása a probléma megoldására üdvözlendő. Az ország elemi érdeke, hogy megszabadulhassunk ezektől a veszélyes növényvédő szer hulladék tételektől.

A Földművelésügyi Minisztérium a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarát bízza meg a lejárt szavatosságú, történelmi növényvédő szer tételek országos felmérésével. A kamara tagjai közreműködésével, valamint a kapcsolatrendszerükbe tartozó partnereik segítségével a legszélesebb körben igyekszik felhívni minden érintett figyelmét erre az akcióra. 

Nagyon fontos kiemelni, hogy a felmérés, majd ezt követően a lejárt növényvédő szer hulladék készletek begyűjtése a készletekért felelősök, a készlet tulajdonoson, kezelők, érintettek számára név nélkül és költségmentesen fog történni. Tehát senkinek nincs oka attól tartani, hogy esetleg valamilyen szankciót foganatosít a hatóság azokkal szemben, akiknél ilyen készletek találhatók, és azokat egyébként jogszabályok általi kötelezettségük okán ez idáig nem semmisíttették meg. A felmérés és begyűjtés célja nem ez, hanem az, hogy végérvényesen megszabadulhasson az ország e veszélyes anyagoktól.

A lejárt szavatosságú növényvédő szer hulladékok felmérését és összesítését a következő kategóriák szerinti bontásban végezzük, eszerint kérjük jelezni a készleteket:

  1. Rendszerváltás előttről származó tételek.
  2. Rendszerváltás és az európai uniós csatlakozási időpont közötti időszakból származó tételek.
  3. Az európai uniós csatlakozás utáni időszakból származó tételek.

A fellelt lejárt növényvédő szer hulladék tételeket név és mennyiség (kg, liter) szerint kell listázni, illetőleg a beazonosíthatatlan készleteket ismeretlen por, granulátum vagy folyadék (kg, liter) jelöléssel.

A feladat elvégzésének határideje:             2017. november 10.

Kérjük, akinek kezelésében ilyen lejárt növényvédő szer hulladék van, kérjük vegyék fel a kapcsolatot a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarával a pontos felmérés, illetve a későbbi térítésmentes elszállíttatás érdekében.

Továbbá kérjük, hogy a rendelkezésre álló eszközeikkel szíveskedjenek segíteni jelen felmérést a felhívás eljuttatásával minden lehetséges érintetthez, hogy ezektől a veszélyes anyagoktól lehetőség szerint minél nagyobb arányban megtisztíthassuk az országot.

Bármilyen felmerülő kérdés esetén Kamaránk készséggel áll rendelkezésükre.

 

Budapest, 2017. október 13.

 Üdvözlettel:

Dr. Tarcali Gábor  

 elnök     

 Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi             Kamara                             

 

XII. Növényorvosi Nap

A XII. Növényorvosi Napra a regisztráció, ahogyan tavaly is történt egy online regisztrációs felületen keresztül történik.

Online regisztrációs felület linkje: http://agrarin.hu/novenyorvosreg/

  

 

  

 

  

.



További média megjelenések



Videó galéria



Partner szervezetek