A méhek és a vadon élő beporzók védelmével kapcsolatos jó tanácsok

A méhek és a vadon élő beporzók védelmével kapcsolatos jó tanácsok

Az a tény mindenki előtt ismert, hogy a méhészetekben előforduló téli veszteségek jelentős hányadát különböző kórtani problémák (atka, nozéma, méhpatogén vírusok stb.) okozzák, de azt hiszem, nem mehetünk el szó nélkül azok mellett a növényvédelmi beavatkozások mellett sem, amelyek esetleg hozzájárulhatnak a további pusztulások kialakulásához.

A betelelésre készülő méhcsaládok augusztus végén, szeptember elején a nektár és virágpor gyűjtésére alkalmas területek folyamatos beszűkülésével találják szembe magukat. Ennek megfelelően érthető, hogy ebben az időszakban jelentősen felértékelődik minden olyan tápnövény, ami szóba jöhet számukra. A dolgot súlyosbítja, hogy az idei esztendő igen kedvezett a levéltetvek felszaporodásának, minek következtében a méhek számára egyébként is vonzó csemegekukorica kultúrán is rengeteg mézharmat képződésére van lehetőség (ld. a mellékelt fotót). Ugyanezt lehet tapasztalni egyébként a közhiedelem szerint méhek számára egyáltalán nem vonzó kertészeti, vagy gyümölcs kultúrák némelyikén is, ez utóbbi növényeknél persze nemcsak a levéltetvek, hanem a levélbolhák illetve egyéb kártevők megjelenése is fokozza a problémákat.

Csemegekukorcával határos paradicsom tábla

A károk elhárítása érdekében végzendő permetezések megtervezésénél tehát figyelnünk kell arra, hogy az említett szituációkban kizárólag a méhek és a vadon élő beporzók életét nem veszélyeztető technológiát szabad csak alkalmazni. Így ezekben a kultúrákban tanácsos az ilyenkor néha még indokolatlannak tűnő esetekben is a méhkímélő technológia betartása, illetve a méhekre nem jelölésköteles szerek alkalmazása. Ez utóbbi esetben figyelni kell arra is, hogy a védekezések idején a léghőmérséklet ne haladja meg a 25C^o-ot, ugyanis az Országos Magyar Méhészeti Egyesület tagjai által végzett megfigyelések szerint a nagy hőségben végrehajtott nappali permetezések is okozhatnak viselkedés zavarokat, esetleg méhelhullást.

Levéltetves mézharmatos kukorica levél

A nyár végén virágzó illetve öntözött kultúrák kezelésénél szintén problémát okozhat, hogy szárazság esetén az öntözött növény levélfelülete annak ellenére lehet vonzó a méhek számára, hogy a méhész egyébként gondoskodik az állomány itatásáról. A levelek felületén összegyűlt öntöző víz esetleges növényvédő szer tartalma sok méhészeti veszteséget megmagyarázhat…

Külön figyelmet igényel a napokban elvetett repcék rovarölő szeres állománykezelése, ahol a táblákat körülvevő virágzó ruderáliák miatt lehet méhek által látogatott a terület. Ilyenkor szintén alkalmazni kell a vonatkozó előírásokat.

Levéltetves csemegekukorica címer

A nyár végén, illetve szeptember elején végzett rovarölő szeres védekezésekkel kapcsolatosan fontos még azt elmondani, hogy az ilyenkor okozott méhmérgezéseket követően a méhcsaládoknak már nincsen elegendő idejük regenerálódni, ami azt vonhatja maga után, hogy a károsult családokban nagyobb mértékű a téli elhullás, mint a mérgezést nem szenvedettekben. Befejezésül még egy gondolat. Ne feledjük el, hogy a méhek védelme érdekében alkotott előírások betartásával a vadon élő beporzókat és az egyéb hasznos élő szervezeteket is kíméljük, így jelentősen hozzájárulunk az említett hasznos populációk fennmaradásához.

Tóth Péter

OMME szaktanácsadó